Evangélikus Egyház és Iskola 1888.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - A pestmegyei esperesség pártfogása alatt álló aszódi gymnasium (Laukó Károly)

302 tékek befizetése miatt is nyög — panaszkodik — és rendetlenkedik, — azon egyházaknál, melyek ma­napság aligha tudnának vagy akarnának azon maga­sabb nézpontra emelkedni, hogy egy messzetávol eső algymnasium fenntartásáért, saját érdekszükségük nél­kül, csupán esperességi vagy épen hitfelekezeti érdek­ből, kötelező évi adót vessenek önmagukra! Az esperesség közpénztára pedig üres volt ! Az is igaz, hogy — így állván a dolgok — „az esperesség pártfogása" az intézet évi érte­sítőjén csak üres czím vala, az 1880-ban kimondott „felügyelet" pedig ez évi értesítő czíméből ki is maradt, — mert tulajdonkép nem is gyakoroltatott, és ez amabilis confusio évről-évre máig fennmaradt! No de mindez a mi saját ügyünk, gondunk s majd csak kieviszkélünk belőle valahogy, de — nézetem szerint — azzal a „módozattal", melyet a névtelen jóakaró proponál s a melynek némi meghasogatására ezennel reátérek, — aligha! Azt mondja névtelen, hogy adóztassuk meg az egyházakat (régi nóta) és azok hivatal­nokait (új nóta). Fizessen Aszódnak minden lélek egy krajczárt, minden felügyelő az egyháza által fizetendő összegnek 50 o / o-ját, minden pap szinte 50°/ 0-ját s minden tanító 33 1/ 3 °/ 0-ját s így aztán ki­jön 956 frt esperességi évi segély! Nagyban és átlag valóban szépen kigondolt ter­vezet s így „átlag" számitva ki is adná a circa 1000 frtot. Hja de a numerusokkal nagyon komolyan j kell ám társalogni, hogy jégre ne vigyenek bennün­ket! Az ilyen „átlagos" tételek sokszor igen vonzók lehetnek, de ha 2 X 2-re veszszük, vagy pedig rész­leteire bontjuk azokat : a megnyerőnek látszó tételek könnyen egy oly felleg várba emelhetnek bennünket, a melyből szédülve s megbénulva keilend vissza­esnünk ! S egy-egy ilyen jóakarattal többet árthatunk mint használhatunk. Ám lássuk ! Névtelen szolgál ízlelőül egy vonzó példával is Felvesz egy 600 lélekből álló kisded egyházat s szépen keresztülhajtva tervezetét, ez az egyház fizetne 6 frtot, felügyelője 3 frtot, papja 3 frtot s tanítója 2 frtot, összesen 14 frtot, — s így átugorva a nagyobb és legnagyobb egy­házakon, megcsinálja a conclusiót, mely szerint a 41 ezer lelkű esperesség egyházai, felügyelői, papjai s tanítói összesen fizetnének Aszódnak évente 956 frtot! s édeskésen ajánlja, hogy ezt Laukó ekként terjeszsze s proponálja a szeptemberben tar­tandó esp. közgyűlés elé! No hát megpróbálom az adott vonzó kulcsot s előveszem a kérlelhetlen 2 X 2-t. Jöjjön az applicatio ! És íme kisül, hogy a 26 egyház, ugyanannyi fel­ügyelő és pap s mindenünnen csupán egy-egy taní­tót véve, összesen csakugyan mintegy 980 frtot fizet­nénk évente az aszsódi iskolára. Tehát a 2 X 2 helyes ! Azonban próbáljuk meg a 2:2, vagyis az osztás kérlelhetlen műveletét is. Itt is igaz, hogy az a 600 lelkű X-i egyház felügyelője s papja csak 3—3 frtot, egy tanítója pedig 2 frtot fizet, — ha­nem már a 6900 lélekből álló Y-i egyház felügyelője s papja egyenként 34 frt 50 kr., tanítója pedig 23 forint évi segél y a dót fizetne-. . .! Az pedig szinte nem lehetetlen, hogy annak az Y-i papnak s tanítónak vocátora nem kövérebb, mint sok kisebb egyház papjáé és tanítójáé ! Hát a felügyelő urak megadóztatásával — kik­nek jelentékeny része talán saját egyházára sem adó­zik, — ki birkózik meg? — ki hajtja manapság keresztül azt, hogy a nagyobb egyházaknak bár buzgó, de esetleg szerényebb jövedelmű felügyelői évente nétalán 8—10-szer annyit fizessenek aszódnak, mint egy kisebb egyháznak földesúri inspectera?! De meg azt se feledjük, hogy egy és ugyanazon felügyelő 2 — 3 gyháznak is lehet — s van is — felügyelője. Aztán meg hát csak mindig és mindig a szegény papok s tanítók is adózzanak mindenfelé anyagilag is abból az elmúlt századok igényeihez mért sovány jövedelemből ? Lehet, hogy egy-két jómódú pap áldoz­hat! De hát arra vetett-e számítást a jóakaró név­telen, hogy p. o. egy 8—900 frtnyi papi jövedelem­ből, melynél gyengébb bőven, de kövérebb ritkán akad, manapság, mit és mennyit kellene fedezni egy szegény prot. papnak? Ha meg van áldva 4—5 gyermekkel, vagy itt-ott 7—8-al, egy ekkora család­nak tisztességes napi élelmére, s állásához illő ruház­kodására is alig elégséges clZ cl fizetés, — pedig hát j kasza-kapa is kell nekünk is, vagyis : kellene leg­alább egy egyházi lap, egy jó folyóirat, egy-két tudományos könyv, s ha a külvilágtól sem akarunk elmaradni, kell legalább egy napi lap ; úgyde a pozsonyi könyvkiadó tudós kar is méltán reánk szá­mít, mert Dogmatika, Egyházjogtan, Luther-élete sat. első sorban mind a papoknak való; — a Luther­társaság s a prot. irodalmi társaság tagjai közé is mindenekelőtt minket verbuválnak ; özv.-árva-segély­egyleteinkbe is jó csomót kell évente fizetnünk ; csa­ládunk egészségét az orvos és patika nem őrzik ingyen s végül az állam sem engedi el évi adónkat, — a társadalom pedig számtalan nemű indirect adóival s kéregető szegényeivel rendszerint elsőben is a paro­chiák ajtain kopogtat, mert hát „urak a papok" és a papnak „kiváltképpen" jókedvű és jószívű adakozó­nak kell lenni ! No már most próbáljuk meg ezen szinte mellőz­hetlen évi szükségletek fedezésére megkívántató forin­tokat összegezni, s vonjuk le abból a 8 — 900 vagy akár 1000—1200 „frtnyi évi jövedelemből : vajmi csekély maradánd a család élelmezésére és tisztességes ruházkodására, — hát a növekvő gyermekek nevelte­tésére és jövendőjük némi biztosítására? — Ez így van és nem másképen! Hiszen ha ketten-hárman összejövünk: egymás között nem e fölött panasz­kodunk ? — miért tagadnók hát nyilván?! A társadalom elvárhatja s el is várja, hogy mi prot. papok a közügyek munkálása s a közérdekek javára szolgáló szellemi ténykedés nobile officiuma elől el ne zárkózzunk. Nem is zárkózunk! Szives készséggel s kitartással csatlakozunk a közügyek

Next

/
Thumbnails
Contents