Evangélikus Egyház és Iskola 1888.
Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Az ultrák túlkapásai (Thomay József)
Hatodik évfolyam . | 35. szám . Pozsony, 1888. évi Augusztus 25-én Tartalom: Az ultrák túlkapásai. (Thomay József.) — Tatay István emlékezete. IV. (Zsilinszky Mihálytól.) — A pestmegyei esperesség pártfogása alatt álló aszódi gymnasium. — Közöny? (Onezimus.) — Belföld. — Vegyesek. — Pályázatok. EVANGELIKUS H AZ es ISKOLA. r \ Előfizetési ár: Egész evre 6 frt — kr. félévre . 3 9 — , negyedévre 1 „ 50 , Egy szam ara 12 kr. o. e. V J JA EGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. *S>SCJXT»*^ Szerkesztő- 8 kiadó-hivatal : Pozsony, Konventutcza 6. sz. Feleiós szerkesztő s kiadó : TSSZTYÉNSZKY F E E IST O Z. Hirdetés ára Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr.. többször közölve 5 kr. Bélyegáij : külön 30 kr. As ultrák túlkapásai. A magyarhoni lutheránismusnak sokszor fejéhez vágták már a hazafiatlanság vádját. Sokszor keményen megleczkéztettek már bennünket kiváltképpen azok a soviniszták, a kik a politika tiizes paripáján száguldozva minden positiv valláson felül és kivül helyezik maglikat azt mondván, hogy mi pánszlávok vagyunk, pángermánok vagyunk, szlávizálunk, germanizálunk s. t. annynyira, hogy egynémelyek éppen ezen ellenünk irányzott folytonos támadás hatása alatt ilyenformán kezdtek gondolkodni : Most kezdjük még mi csak igazán megismerni magunkat, most kezdünk felébredni erőnk és hatalmunk tudatára; még sem oly szegények és oly gyenkék vagyunk mi, mint a milyeneknek magunkat eddig ismertük ; hiszen mindenki mi tőlünk fél, mindenki mi reánk vigyáz, mindenki a mi mozdulatunkat kiséri figyelemmel, hogy mit csinálunk otthon, mit tanítunk az iskolában, mit prédikálunk a templomban, mintha egyedül és kizárólag csak mi volnánk azok, a kik megmenthetnők avagy megbuktathatnók a hazát ! Mások meg így vélekedtek : Mi ugyan jó magyar hazafiak vagyunk, de ha mindennek dacára unos untig azt kiabálják fülünké, hogy nem azok vagyunk, majd egyszer csak magunk is elhiszszük, hogy nem azok vagyunk és nem azok leszünk. Az érintett ostrom-állapot befolyása alatt akadtak azonban olyanok is, a kik belehagyták verni a fejükbe azt, hogy ha ők még tovább is lutheránusok maradnak, hát vagy maguk is pánszlávok lesznek, vagy a pánszlávokkal egy húron pendülni látszanak. És ebben rejlik oka a lutheránismusból a kálvinismusba való átszivárgásnak, miként ők mondani szokták a — magyarhitre nem vallásosságból, hanem politikai és nemzeti extravagancziából. S hogy mi lutheránusok annyira szálka vagyunk még most is különösen az excentrikus hazafiak szemében, az onnan van: mert, — jóllehet a speieri országgyűlésen csak is lutheránusok prostestáltak, — a protestáns elnevezés alatt a velünk együtt a grammatikailag is magyar kálvinisták is értetnek ; nagyon szembeötlő tehát az ellentét, a mit maguk a mi kálvinista atyánkfiai is szeretnek néha-néha, egy kicsit kiélesíteni. De hát mindezeknek előrebocsátása után csak azt akarjuk hangsúlyozni, hogy ha, — a mi sajnos, 7— okvetlen kell egy hálónak lenni a hazánk szellemi légkörében repdeső téhelyrepüsök összefogdosására : hát legyen az a háló legalább olyan, hogy ne csak a szúnyogok, meg az apró-cseprő legyek, melyeknek csípésük mégsem olyan kellemetlen és ártalmas, hanem a sokkal kellemetlenebb és veszedelmesebb nagy dongók is megakadjanak rajta; mert ezek azt eddigelé nagyon könnyen széttéptek s azután szépen tova repültek. Hiszen ha a hazafiatlanságot emlegetjük az egyházakban, ne akadjon meg mindjárt szemünk a lutheránusokon, még talán az aránylag mégis csak kevés zsidókon, hanem inkább azokon, a kik nyíltan kifelé gravitálnak, és a kik ide benn államot akarnak képezni az államban. A görög-keleti egyház minden válfajaiban kifelé gravitál. Van görög-keleti-román, van görög-keletiszerb, van görög-keleti-orosz, talán még van görögkeleti-zsidó is s t. szóval sokféle görög-keleti van, de egy nincs : görög-keleti-magyar, holott pedig, ha ilyen is volna, az talán mégis ellensúlyozhatná azt az áramlatot, mely a bennünket elnyeléssel fenyegető nagy szláv világtengerbe a vallás medrében magával ragadja a nemzetiségeket. A római egyház meg államot képez az államban ; mert míg egyrészről idegen, ez idő szerint ugyan velünk barátságos lábon álló államból pápája által kormányoztatja magát, addig más részről katholiczismnsát ide bent olyképpen igyekszik érvényesíteni, kogy „jure divino" „ad maiorem Dei glóriám" önmagában el akarja enyésztetni nemcsak a többi vallás-felekezeteket, de magát a magyar állam-eszmét,
