Evangélikus Egyház és Iskola 1888.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - A VI. szab. kir. városi ág. h. ev. esperesség közgyűlése (Frank Vilmos)

260 bizottságainak mindenha választott tagja, a községi iskolaszék tanügyi bizottságának, mely városunk népnevelési nagy ügyének legfőbb intézője, elnöke, az államilag segélyezett városi polgári leányiskolának felsőbbségileg kinevezett gondnoka, az itteni értelmiséget magába ölelő kaszinónak — s a kir. törvényszék területén működő humánus rabsegélyző egyletnek elnöke stb. mondom, midőn mi az itteni óriás egyházak népessége és kitűnőségei között ilyen köztiszteletre és munkássága által vezénylő szerepre emelkedett lelkészünket méltán óhajtottuk pestmegyei esperesül, s ime ezen érdemes lelkészünk szavazatunkat önmagáról mégis elhárítja: akkor úgy kell lenni, hogy esperességünk papi karában nálánál bizonynyal érdemesebb és arravalóbb kitűnőségek is vannak ! Ha így van, nagyon jól van és ennek prot. szempontból felettébb örülhetünk! De mégis aligha lesz ez egészen így! Mi úgy véljük, hogy esperességünkben a választások természetes összhangja azért nincs meg, mert legnagyobbrészt nem az egyházak, hanem a lelkész urak választanak, vagyis egyházaink többsége rendszerint odaszavaz, ahová lelkésze akarja. Sietek kijelenteni, hogy ez nem akar merev vád lenni a t. lelkész urak ellen, hanem jelzése egy szerencsétlen s mihamarabb gyökeresen gyógyítandó állapotnak. Ugyanis egyházaink, felügyelőink s gondnokaink egyátalán nem ismerik az esperesség lelkészi karát, és így midőn restauratió következik, akarva sem érvényesíthetik önállóan, s alaposan fenséges szavazási jogaikat ! Hát e gyanúságos állapot honnan van? Biz' ennek a korszerű nyavalyának lehet többféle oka is, de a sok közül bizonynyal egyik főok az, hogy az esperességi közgyűlések Pestmegyében jó ideje, helyesebben nevezve, csak papi gyűlések, — teljes hiányával az ú. n. világi elemnek! Nagy baj, lohasztó az egyházi közéletre s gondolom, nyomasztó a gyűléseken hivatalból jelen lenni kötelezett t. lelkész urakra. De hát hogyan is lehetne az esperesség egyházainak közélete üde és pezsgő ott, hol az adminisztráló nagyfontosságú évi közgyűlések nem itthon, hanem mindenkor — extra dominium — az esperesség határán k i v ü 1 tartatnak ! ! Hiszen ilyen talán az egész országban sincs több. Prot, egyházi életünk és szervezetünkből kifolyólag az esp. közgyűléseknek czélja s feladata nem lehet csupán az, hogy a folyó ügyeket letárgyalják, egy- és más intézkedéseket tegyenek s az egj^házak levéltáraiba (ha ugyan ilyenek is vannak mindenütt) örök nyugalomra helyezendő jegyzőkönyveket nyomassanak, hanem a z i s, hogy ezen fontos és ünnepélyes közigazgatási ténykedés iránt az illető egyházak érdeklődése is felébresztessék s fentartassék ! Mindez pedig csak úgy lehetséges, ha az esp. közgyűlések ambulatoriusak s váltakozva, legalább 5—6 kebelbeli egyházközségekben tartatnak. Hadd lássák s ismerjék a hivek világi s egyházi vezérférfiaikat, hadd nyerjenek alkalmat az érdeklődésre, egyházi ügyeik iránt felbuzdulásra . . . arra a prot. lelkesedésre, mely ma is oly nélkülözhetlen ! Melegen ajánlom ennek meggondolását mindeneknek, a kiket illet, de főként esperességem vezérembereinek figyelmébe s jóakaratába. Videant consules et patres Kr. P., egyházi jegyző. ! A VI szab. kir. városi ág. hitv. evang. esperesség közI gyűlése folyó évi július hó 26-án Késmárkon tartatott. A gyűlést megelőzőleg offertoriummal összekötött gyámint. istenitisztelet tartatott, melyen Dianiska Andor lőcsei lelkész hatásos beszédben a gyámintézetről mint egyházunk szeretetintézetéről szónokolt. A gyűlés nagyt. Sztehlo János fó'esperes úr által ! azon sajnos kijelentéssel nyittatott meg, hogy tek. Brósz Jónát úr esperességünk minden tekintetben kitűnő és érdemekben gazdag felügyelője gyengélkedése folytán a gyűlésről elmaradni volt kénytelen. Ezen gyűlésre helyettesül dr. Tátray Gergely, késmárki egyházfelügyelő kéretett fel. A megalakulás után olvastatott tek. Brósz Jónát esper. felügyelő úr levele, melyben hivatkozva gyengélkedő egészségi állapotára, az esp. felügyelői hivatalról való lemondását jelenti ki. Ezen elszomorító kijelentés nagy sajnálatot s fájdalmat keltett annyival inkább, mivel tek. Brósz úr esperességünknek nemcsak 14 év óta lelkes felügyelője, de egyszersmind igaz nemtője, kiváló jóltevője, kerületünk egyik kitűnősége és közegyházunk is egyik jelese s tevékeny bajnoka, minek következtében az ő visszavonulása majdnem pótolhatlan veszteséget jelentene : ez okból határoztatott, hogy — a fó'esperes már korábban kérte fel lemondásának visszavételére — jelen gyűlésünkből is kéressék fel díszes hivatalában való megmaradására. A terjedelmes esp. jelentéshői a következő főmozzanatokat említem fel : H la vács Jenő kassai másodfelügyelő, Kulmann János rokuszi felügyelő, Pfanschmidt Trión lőcsei érd. felügyelő és Wagner Fr. Vilmos lőcsei tanító meghaltak, Kassán Benczúr Géza, Rokuszon Lersch Jakab választatván. Az alapítványok s adományok hosszú sorából említésre méltó: Kassán: Koll mann Vilmos az isk. alapnak 2000 frtot, a nyugdíjalapnak 1000 frtot, az egyházi alapnak 500 frtot hagyományozott. — Késmárkon: özv. Stenczel-Nendtvich Paulina felsőbb leányiskolára 2000 frtot, lelkészfizetési alapra 1000 frtot hagyományozott. A templomépítési alap 1697 frt 28 krral növeltetett. Rokuszon: A lelkészfizetési alap 16064 frtot teszen. — Eperjesen: A leégett templomra 5979 frt 26 kr. segély érkezett a hitrokonoktól. — Bártfán: Soltisz János 100 frtot adott az egyháznak. — Richwaldon: Az Amerikában levő hivek az imaházra 94 frtot küldtek. Az egyházhivek közti gyűjtés harmoniumra 138 frtot eredményezett. — Lőcsén: A filléregylet gyűjtött 173 frt 78 krt. — A konventbál 196 frt 91 krt jövedelmezett. Az új iskolaépület megszerzésére az egyháztagok 1426 frt 15 krt adakoztak. — KisSzeben : néhai Wiszloczky Karolina tanító-özvegy 706Q ölnyi földet hagyományozott az egyháznak. Az iskolaépület új fedelet nyert. Erre a hivek 150 frtot gyűjtöttek. Lőcse 18200 frton házat vett iskolája megfelelőbb elhelyezése czéljából. Esperességünk területén a múlt évben 11305 léleknyi népesség mellett szül. 359 gyermek, eskettetett 98 pár, közte 36 vegyes, meghalt 448 személy, fogyott tehát a népesség 89 lélekkel. — Iskoláinkat 1164 gyermek látogatta, közte 317 más vallású. — Áttérés volt hozzánk 14, tőlünk 5. Az esperességi pénztár több év óta fogyatkozást tüntetvén fel, határoztatott, hogy a Senioraticum emeltessék.