Evangélikus Egyház és Iskola 1888.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Gönczy Abc-je az alapvető tanmódszer foruma előtt

249 Mint utolsó bettik T és F szerepelnek, E betűk egymás mellett való tárgyalása igen helyes; kár, hogy az utóbbi betű másik alakja nem lett bemutatva. „Tavaszi öröm" czimü olvasmány szinte az első tanév keretében mozog. A nyomtatott T és F ismertetése alatt egy, két versből álló, kis költeménynyel találkozunk, melynek első verse kiváló szép és könnyen lejti ; de már a második nehézkes mozgású s. hangulata az elsőéhez képes jóval alantabb fokon áll. Most három olvasmány következik: „Az asztalos." „A kőmives és az ács." és „A szabó." Mi ezeket is, az utolsó kivételével^ hosszúaknak tartjuk. „A föld" czimü párbeszédes és nagyon hosszú olvasmány; a mellett még sok oly dolog is foglaltatik benne, mi az első tanév keretén kivül esik s igy Abczésbe nem való. „Lovas és gyalog" czimü vers nem más mint egy Ízetlen szóhalmaz s a mellett is helyi érdekkel bir. Vagy magyarázatokba bocsátkozzunk, hogy a gyermek jól megértse és még se tudja mit jelent ezen verssor: „ugratnék át a Tiszán." „A levegő" czimü szinte hosszú, kis nyomtatású olvasmány. „Az égiháború" czimü ismét kelleténél hosszabb. „A zivatar" czimü költeményt 6 — 7 éves gyermeknek hiába magyarázzuk meg, nem fogja megérteni. Vagy képes a gyermek a kçvetkezo kitételek fölfogására: „Dicső az égnek templomba, a szélvész benne orgona." (?) „Az ég, az idő." hosszú, nagyon hosszú olvasmány ; de nyomtatása elegendő nagy ; a mellett meg a majd két lapra terjedő olvasmány sok szükségtelent és néhány valótlanságot is tartalmaz. Mindezekre m álmost is rámutatni nem szükséges, mivel ezen könyv olvasmány részét más oldalról is megakarjuk világítani. „Az órás" czimü az előbbinél sokkal rövidebb, de mi még ily terjedelmű olvasmányt is hosszúnak tartunk. A most következő olvasmányok csupa költemények : „A négy évszak" czimü épen gyermekeknek való. „Tavaszszal baraczkfát láttam" kezdetű szinte megjárja. A következő két költemény nyel : „Teremtő Isten" és „Gondviselő Isten" szintén meg tudtunk barátkozni. Épen ugy„ Szent fogadás" czimüvel, mely pár sorral arra lelkesit és buzdit, a mi szép, nemes és dicső : szülék iránti tiszteletre, felebaráti és hazaszeretetre, munkára, becsületre, igérve ezeknek legfőbb jutalmát. Végre béfejezésiil „Reggeli fohász" és „Esti ima" czimüek tiszta gyermekkedélyei írt vallásos hangok, melyeknek szép hatása bizonyos. Figyelmünket mégegyszer kell, hogy vessük, ez alapvető mű második — vagy olvasókönyv részére. Tény, hogy minden Abczésnek szükségesképen olvasmány részszel is kell birnia, vagy a mi mindegy, olvasóköny is kell hogy legyen. Ezt különösen kiemelni azért tartjuk oly fontosnak, mivel a pozsonymegyei tantestület XV-dik közgyűlése alkalmával Mikula Antal úr, a modori állami tanítóképző intézetnek rendes tanára s az emiitett tantestületnek érdemekben gazdag elnöke „Az olvasókönyvek használásának módja" czimü tétel fölött értekezvén, i csekélységem ezen értekezletnek ama hiányára mutatott rá, hogy az olvasókönyv alapja az Abc egészen mellőztetett; a miért ennek felvételét indítványozni bátorkodtam. Az előadó ezt ellenezte, mivel a tétel csak az olvasókönyvek liasználási módjáról szól. És ezzel ezen kiváló fontos eszme fölötti vita véget ért. Ezen állítás szerint tehát a Abc-nek olvasókönyv része nincs vagy ha van, mert van, a fenti állítás szerint nem tartozik az előbb nevezett értekezés keretébe. Megvalljuk, hogy egy olyannyira fontos tanügyi eszmének ilyeténképen való igazságszolgáltatását még nem volt alkalmunk hallani. Vagy tanférfiak közt arra is kellett volna rámutatnunk, hogy az Abczésnek olvasókönyv része is van és hogy ennélfogva ez a fent érintett értekezlet keretébe egészen beleillett volna? E rövid, de nagyon idevágó kitérés után siessünk feladatunk megoldásával, még egy pillantást vetve Gönczy Abc-jének olvasókönyv részére. A munka különböző nemeivel, anyagaival, eszközeivel, abból eredő hasznával s áldásával a következő olvasmányok foglalkoznak . A munka. A hangya, (vers) Az iskolai élet. Minden embernek dolgozni kell. Munkára fel ! (vers) Az asztalos. A kőmives és ács. A szabó, és Az órás. Hogy a közelről a távolba féle elv helyet és alkalmazást találjon, először az iskola lesz ismertetve, azután a ház, a szüleiház, az udvar, a kert, a falu és a város, mig végre a fővárosra és sétaterére is kerül a sor ; onnan egy kis visszaugrás azokra nézve, kik nem fővárosiak, mezőre rétre és erdőre. Az embert, társadalmi viszonyát két olvasmány ismerteti: „Az ember" és „A család" czimüek. Az elsőre nézve több mondanivalónk nincs s a másodikra csak annyit, hogy: „A sok helység együtt egy nagy társadalom vagy ország" nem helyes fogalom-adás ; mert a megye sőt járás is sok helységből áll, még sem ország egyik sem. És kérdjük, mit nyer a 6—7 éves gyermek ebből, ha ezt annyira a mennyire lehet megmagyarázzuk s még sem képes megérteni, mert szemleltetési körén kivül esik. Házi állatokkal a következő olvasmányok foglalkoznak : A szüleiház. A lyány és a cziczuska. (vers) Gyula Endre és a Czirmos. A tolvaj és a kutya, (vers) A kakas és a tyúkok. Melyik a hibás, és A falu. Néhány olvasmány ismeretes kerti és mezei növényekkel foglalkozik. A föld. A levegő. Az égiháború, és Az ég, az idő czimü olvasmányok közül az első elmondja a gyermeknek, hogy a növények a földből szivják táplálékukat és ez helyes, valamint az előző kikezdésben elmondottak is; de hogy milyen képet alkot magának egy 6—7 éves gyermek következőkből : „forrásból lesz patak, patakból folyó s hogy a legnagyobb állóvíznek tenger a neve." ezt már magától Gönczytől szeretnénk megtudni. Ugyan ezen olvasmány elmondja, hogy a föld egy helyen agyagos, más helyen homokos ; a hegyek leginkább kőből vannak "alkotva s ott is található agyagkő, homokkő,