Evangélikus Egyház és Iskola 1888.

Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Ritschl a IV. hannoverai tartományzsinaton (Krahulecz Aladár)

17 Az iskolák közt volt 16,185 elemi, 85 felső nép és 147 polgári iskola. E 232 felsőbb iskola vagy állami volt, vagy többnyire államilag segélyezet községi. A felsőbb népiskolák állítására kötelezett községek alig 38°/

0-a teljesítette ebbeli törvényben gyökerező köteleségét. Az iskolák közt 1085 volt kizárólag fiúiskola, 1259 kizárólag leányiskola, a többi 14,073 vegyes volt. A külön leányiskolák száma évről-évre nő. A szervezett tanítói állások száma 24,116, ezek közül szünetelő volt 136. A tanitói állomások száma évről-évre nő, de leglassaban emelkednek az egy tanitós iskolák. Sokkal frissebben fejlődnek a nagyobb iskolák, A tanitás eredményéről szóló pontból, megtudjuk, hogy a Néptanítók Lapja 14,600 iskolának küldetett meg díjtalanul, a „Jó könyvek" pedig egy millió példányban jutottak el az iskolák utján a nép közé. Az e pontban foglalt adatok közül legfontosabbak azonban a magyar nyelv tanításában elért eredményekről szólók : 1886-ban 8267 iskolában kizárólag magyar volt a tanitás nyelve, 2960 iskolában magyarral vegyes két tannyelv ; hogy ebben a 11,227 iskolában a gyermekek megtanultak magyarul, kétséget nem szenved. 5125 népiskolában kizárólag idegen volt a tannyelv, s habár ezekben az iskolákban is tanították a magyart, jó, vagy legalább elfogadható "eredmény csak 2587 iskolában mutatkozott, 2538-ban az eredmény figyelmet nem érdemel. Ez a 2538 intézet igy oszlott meg : Községi 331, sikert nem mutatott 161. R. kath. 1128, „ „ 457. G. kath. 1464. „ „ 785. Gr. kel. 1394, „ „ 788. Reform. 11, „ „ 1. Ág h. ev. 788. „ „ 345. Móz. v. 8, „ „ 1. Magánisk. 1, „ „ 0. Biztató körülmény, hogy 1879 óta 2188-czal szaporodott az olyan iskoláink száma, melyekben a magyar nyelv eredménynyel taníttatik s a magyar nyelv oktatására képes tanítók száma 4309-czel szaporodott. Ezen a téren a kormány a körülményekhez képest nagy sikerrel oldja meg feladatát. III. A tanítókról. A 16,417 iskolában 20,940 rendes és 3040 segédtanító működött, összesen 23,080 tanitó, még pedig 21,020 férfiú és 2960 nő. Minden ezer tanitó közt volt 869,6 okleveles és csak 102 nem tudott magyarul. Biztató haladás még a közel múlttal is összehasonlítva. Eőleg az állami iskolák, a mint az különben természetes is, járnak jó példával elől. Ezekben legkevesebb, az oklevél nélkül, vagy a kisebb fizetésű segédtanár, ellenben aránylag legtöbb a tanítónő, (minden 100 tanitó közt volt 36.4 nő.) IV. A népiskolák fentartási költségeiről. A népoktatás költségei az 1885 6-iki tanévben 14 millió 285,440 frtra rúgnak, a tanitóképzőintézetek költségeit s még 450,834 frt más költséget nem számítva. A bevételek ingatlan után voltak 2,165,583 frt, tőkepénzek után 395,455 frt, tandijak 1,676,898 frt, állami segély 1.684,564 frt, községi segély 4,317,123 frt, hitfelek-forrásból származott 3,279,666 frt, előre nem látható jövedelem volt 766,151. 1885. óta csak a rendes tanítók illetménye 361,159 frttal gyarapodott. V. A tanítóképző intézetekről. E nemű intézeteink száma 70-re rug: ezek közt van állami 24; megjegyzendő azonban, hogy 14 felek, intézet más intézettel van kapcsolatban, s hogy a 70 képző intézet közt csak a 24 állami s még 20 felek, négy éves tanfolyamu, a többi 26 intézet csak három éves tanfolyammal rendelkezik. A 24 állami iskola mindegyikének van gyakorló iskolája, a többiek közül csak 9-nek van saját czéljaira szolgáló iskola. A 70 intézetben volt 3785 növendék, 2070 fiú és 1715 nőnövendék. 280 tanuló évközben hagyta el az intézetet. A tanulóknak adott ösztöndijak összege felrúg 259,839 frtra, a miből az államra egymagára 185,274 frt esik. Az intézetek közt volt 5 német tannyelvű 48 tanulóval, 3 román 214 növendékkel és 1 szerb 106 tanulóval. Két tannyelvű volt 4 intézet 128 növendékkel, tisztán magyar 57, 3007 tanulóval. A tanítóképző intézetek fentartási költségei 901,654 frtot tettek ki. A kiadott tanitói oklevelek száma ez évben 1230. VI. A kisdedóvó intézetek száma az 1886-ik évben 483-ra emelkedett, a szaporodás az utolsó évben 74. A gyermekek száma ez intézetekben 56,549 volt, tavaihoz képest 5430-czal több, a mi a gyors haladást eléggé bizonyítja. A fentartási költségek 339,441 frtot tettek. A kisdedóvónők kiképzésével foglalkozott két intézet, melyben 159 tanuló fejezte be a tanévet. Az ez évben kiadott oklevelek száma 74-re rug. Ritschl a IV. hannoverai tartományzsinaton. — A derék, közel 66 éves*) göttingai tanár Dr. Ritschl Béla, a ki tanai miatt egyesek, számtalan lelkészi konferencziák által s 6 év előtt, első izben a zsinaton is vádoltatott, a legújabban a folyó évben tartott IV. rendes hannoverai tartományzsinaton november hó 15-kén, a zsinatbizottság egyik tagja, valami Hämelschenburg! Klencke nevezetű földbirtokos által, avval vádoltatott, hogy ő egyik művében : „Unterricht in der christlichen Religion" olyan állításokkal lép elő, melyek tévtanoknak tekintendők. így pld. nem ismeri el az eredendő bűnt s a bűn biblia értelme nem érvényesül nála. Továbbá, felolvasván Ritschl úrvacsorai tanát, azt mondja, hogy ez a református és lutheránus egyház felfogása között — eldöntetlenűl áll. A zsinatnak az ilyeneket nem szabad tűrnie, tegyen bizonyságot, már csak azért is, mivelhogy ezt a hithű papok és gyülekezetek, a zsinattól elvárják! Az egyik helybeli lap**) evvel összefüggésben megjegyzi, hogy Klencke ezen fellépését, melylyel Ritschl ellen egy hitbiróság felállítása czélozva volt, alig fogja siker koronázni, mert efféle, támadások a hires göttingai tanár ellen a tartományzsinat részéről, nem tartoznak épen a ritkaságok közé, mivelhogy már a III. tartományzsinat alkalmával is hasonló támadás intéztetett ő ellene és az ő collegája Schultz Hermann egyházi tanácsos ellen, minek következménye az volt: hogy határozat hozatott, hogy a kormány a theol. fakultások tanszékeinek betöltésénél, főleg *) Szül. 1822. évi márcziushó 25-én Berlinben. **) Göttinger Zeitung.