Evangélikus Egyház és Iskola 1888.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Az ev. és ref. hitközségek fejlődése szabadkán. Iványi Istvántól

Erre 1883. febr. 2. az isteni tiszteletnek és az úrvacsora kiosztásának végeztével Thomay József ev. lelkész és Vörös Pál pacséri reform, segédlelkész, a hová a szabadkai új egyház még egyelőre tartozott, és Skultety János ideigl. világi íelügyelő elnöklete alatt megtartatott az oly rég óhajtott alakuló közgyűlés, és megválasztattak az egyesült egyház elöljárói: Iványi István felügyelő, Sárai Szabó László pénztáros, Ringhófer Lajos jegyző és 4—4 presbyter, s azonnal le is tették a hivatali esküt. A gyűlés lefolyásáról mindkét egyházi felsőbb hatóság jegyzőkönyvileg értesíttetett és Szabadka városa is a prot. egyesült egyház alakulásáról hivatalból tudósíttatott. Az új egyháztanács most buzgóan hozzá látott teendőjéhez és hetenkint tartott gyűléseiben az egyház függő kérdései felett tanakodott. Minthogy a lelkész részére felajánlott 400 frt a hívek aláirása által már biztosítva volt, és a reform, egyház kerület is 200 frtot szavazott meg e czélra, és a Szabadka város részéről az eddigi ideigl. hitoktató számára (Solmossy Lajos) utalványozott 100 frt (a gymnasium polgári és elemi iskolák után (úgyszintén az állami tanítóképző intézet után évenkint járó 50 frt hitoktatásdíj is ezentúl a rendes lelkészt fogja illetni ; s annak e szerint a stólán kívül 750 frt évi jövedelme van biztosítva, a melyért (minthogy az iskolák itt mind községiek) tisztán csak az egyházi dolgokat és a tanuló ifjúság hitoktatását kell végeznie : 1883. febr. 15. felkérték a torzsai lelkész esperest Kármán Pált, hogy most már a viszonyokhoz alkalmas lelkészt küldessen ide. Minthogy külön templomi helyiségök nem volt, és szegénységökben ilyent bérelni sem tudtak, az isteni tisztelet helyéül megtartották ezentúl is a polgári leányiskolának egy osztály helyiségét. A felügyelőnek Török Pál reform, superintendenssel ez ügyben váltott néhány levele után végre jun. 4. azt jelenté a reform, esperes, hogy Török Lajos reform, lelkész küldetett le, Szabadkára, s hogy ezen egyház ezentúl Halashoz affiliálva a kecskeméti esperességbe fog tartozni. Hasonló sikerrel jártak el a városnál, amelytől az 1868. évi 53. törv. czik 24 §. értelmében némi állandó segélyt kértek. A kérvényt márcz. 6. egy 3 tagú bizottság adta át Mukics János polgármesternek, és az ápril 25. tartott közgyűlés meg is szavazott e czélra 20 láncz szántóföldet a radanovaci közlegelőből. Ezen földet a kiküldöttek 1883. okt. 9. a helyszinén Malachovszky László gazdasági tanácsnok és Karvázi Pál városi mérnöktől át is vették, nov. elején pedig a presbyterium 10 évre bérbe adta, a jövedelmet egyházi czélokra a közös pénztárba tették. Nem oly sikerrel végződött a harmadik ügy. A bányai evang. egyházkerület t i. a két prot. hitfelekezet helybeli egyesülését az evang. hívek többszöri sürgetése daczára nem sietett megerősíteni. Hasztalan tette át pártolólag ez ügyet 1883. máj. 16. Szarvason tartott evang. békési esperességi gyűlés a kerülethez, amely 1883. okt. Budapesten volt közgyűlésen ezen ügyet előbb véleményadásra Szeberényi Gusztáv superintendensnek adta ki. Ezalatt Török Lajos ref. lelkész 1883. jun. végén érkezett városunkba mint első helybeli prot. pap. Az egyházi tanács egy építendő templom vagy imaházra is megkezdette a gyűjtést a városban. Szépen haladtak az ügyek, csak az egyesülésnek az j evang. részről hiányzó megerősítése vagy jóváhagyása aggasztá a kedélyeket. A superintendensnek deczember hóban Szilády Áron, halasi lelkészhez irt leveleiből az tűnt ki, hogy az ág. h. evang. egyházi hatóság az ügyet még halasztgatni akarja. Ily helyzetben telt le még egy év. Ekkor tartatott Budapesten 1885. okt. hóban a bányai ev. egyházkerület közgyűlése, a mely 50 szám alatti határozatában a szabadkai hívekkel is foglalkozik, a kiknek ügyét Achim Adám békési lőesperes melegen ajánlotta a közgyűlésnek. Az erre kimondott katározat az itteni viszonyokból tabula rását csinál, Szabadka és a vasút melléki helységek részére egy év alatt u. n. utazó lelkészséget fog szervezni ; a szabadkai evang. hívek addig is egyelőre a szegedi anyaegyházhoz való viszonyukban meghagyatnak. Ezen határozat alapján a helybeli reform, hívek, a mint nem is cselekedhettek másképen, 1885. decz. 8-án külön tanácskozmányt tartottak, a melyben az egyesülést felbontottnak jelenték ki, határozva, hogy lelkészüket a mostani javadalmazással továbbra is a maguk részéről megtartják. 1885. decz. 13-án tartott tanácskozmányban pedig mint „szabadkai reform, egyház" alakultak meg és Sárai Szabó Lászlót választották meg gondnoknak, illetőleg világi elnöknek, továbbá presbytereket és egyházi jegyzőt. E változásról a felsőbb egyházi hatóságok és a város közönsége is tudósíttattak. Decz. 24-én Iványi Istvánhoz is küldetett értesítés, (mint volt felügyelőhöz és most az ág. h. ev. hívek képviselőjéhez)"'annak kifejezésével, mennyire sajnálják, hogy az ügy ily fordulatot vett. A teljes elváláshoz az anyagiak elkülönítése is kellett még, ami az 1885 decz. 31. napon volt állapot szerint végre 1886. okt. 16-án szintén megtörtént, amidőn t. i. az evang. hívek képviselői az evang. részt illető pénzeket összesen 441 frt. 94 krt., és tárgyakat átvettek, ellenben az eddigi egyházi iratokat átadták. A várostól kapott 20 láncz föld egész jövedelme a reform, egyház kérelmére őket illeti, míg az evang. hívek is nem fognak egyházat alakítani, a mely esetre a városi közgyűlés 1886 ápr. 28-án annak egyenlő részekre való felosztását határozta. A reform, egyház felebbezésére a ministeri határozat a város végzését helyben hagyta, és a városi közgyűlés 1887 ápr. 27-én a további intézkedést, illetőleg az elosztást a tanácsra bízta. Az elválás után az evang. részt illető pénzösszeg, ama 20 láncz fele elnyerésének reménye és némi egyházi adózás iránti bizalom rábírta az evang. híveket, hogy ügyöket ismét maguk karolják fel és lelkészt kérjenek. Miután 1886. ápr. 26-án az elválásról hivatalos tudomást szereztek, egyházi ügyeiknek további vezetésére ismét Iványi Istvánt kérték fel. Ez az evang. bács-szerémi főesperessel érintkezésbe lépett, és a helybeli evang. hívek ügyének véglegezését kérte ; mire az esperességnek jun. 22-én Újvidéken tartott közgyűlése jkvének 8. pontja alatt bizottságot küldött ki Szabadkára, a mely szept. 8. csakugyan eljött és annyit tudott meg, hogy a helybeli evang. hívek készek egy utazó lelkész fizetéséhez 400 frtal járúlni. A szabadkai evang. hívek azonban kívánják, hogy az illető lelkész Szabadkán lakjék s innen látogasson át Zomborba és apatinba és a hol még teendője leend. A most összeírt hívek 40 családot képeznek mintegy 100 lélekkel, és a