Evangélikus Egyház és Iskola 1887.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Az aesthetikai képzésről (Masznyik Endre)

66 szintén Ferdinánd királynak, valamint Oláh érseknek is be lettek mutatva és jóváhagyólag tudomásúl vétettek. — Ezen hitvallás szövege némileg eltér az ágostai hitvallás tartalmától. Már az egyes hitczikkek czímei is itt-ott eltérnek egymástól : XXIV városi- Ágostai hitvallás. 2 Czikk : De Creatione Hiányzik. 4 „ De incarnatione Filii Dei = De filio Dei. 5 „ Hiányzik. De Ministerio eeclesiae. 6 „ De fide = De nova obedientia. 7 „ De bonis operibus, XX. czikk alatt. 8 „ Hiányzik. Quid sit ecclesia? 14 „ De Ministris = De ordine ecclesiastico. 15 „ De Ceremoniis = De Ritibus ecclesiasticis. 16 „ De rebus politicis = De rebus Civilibus. 17 „ De Matrimonis. Hiányzik. 18 „ De resurrectione mortuorum = 17 De Christi reditu ad Judicium. 19 „ Hiányzik. De causa peccati. 20 „ De invocatione sanctorum = 21, De cultu Sanctorum. A XXIV-városi hitvallás 20, az ágostai 21 czikket tartalmaz. Az elébbi nem foglalja magában a hitczikkek végén az Anabaptisták, Pelagiánusok és már eltérő nézetűek elitéltetését, mint azt az ágostai hitvallásban találjuk, de sokkal erősebb, határozottabb protestáns öntudat és evangyéliomi hitközösség jön itt kifejezésre, mint azon hitvallásban, mely V. Károlynak Ágosta városában beterjesztetett. Áz egyházról való czikkben p. o. nyiltan kimondják : „Mivel elleneink az evangyéliom tanát, a szentségek alakját és használatát elrontják, a kegyes embereket agyonölik, tanítjuk, hogy ők nem az Isten egyháza, miképen dicsekednek, hanem az a község, melyről Krisztus Ján. 8. állítja: Ti az ördögtől származtok, ki hazug és emberölő volt eleitől és az igazságban nem állott." A házasságról hallgat az ágost. hitvallás, de a XXIVvárosbeliek hitvallása itt is eltalálja az igazat és bátran kimondja : „Krisztus senkit sem kötelez a nőtlenségre, Mát. 19.; azért tanítjuk, hogy a lelkésznek is szabad megnősülni. Ismeretes, hogy a régi egyházban a papoknak nejei és gyermekei voltak és Pál apostol inti a püspököt és a-lelkészeket házas életre." — így lépésről-lépésre megtudhatjuk, hogy a XXIV város hitvallása élesen fejti ki az ellentétet és a külömbséget az evang. és kath. egyház között, míg az ágostai hitvallás többnyire csak általánosságban mozog és csak igen óvatosan és keztyüs kezekkel mutat az ellenmondásokra a két egyház között. És senki sem Vesd össze : Memorabilia A. Confessionis in Regno Hung. 1787. recensuit Joa. Ribini p. 224 és Concordia pia et uranimi consensu repetita coníessio fidei .... Lipsiae 1782. F találkozott, ki hitszegésnek vagy bűnnek számította volna lelkészeiknek azt, ha az ágost. hitvallás betűire nem esküdtek, hanem szabadabb és határozottabb álláspontot foglaltak el. Ugyanazon évben 1573-ban, melyben a XXIV város lelkészei az imént érintett közös hitvallásukat elfogadták, Verantius Antal egri érsek Szepes-Váraljáról Eperjesre utazott, hova őt Plotner lőcsei evang. lelkész követte. Az érsek sokat beszélt arról, hogy ne csináljanak' szakadást az egyházban és mily nagy míveltségüek a lelkészek az evang. egyházban ; — ő azok házasságát nem ellenzi, csak az egyház beleegyeznék ily lépésbe. Végre keresztet vetvén, áldással elbocsátotta a látogató lelkészt. A kész hitvallásnak nyiltan ellent nem mondott. Épen úgy viselte magát a váradi püspök is, ki mint a szepesi prépostság elöljárója Jászóból 1573-dik évi november 20-kán azt írja a 24 lelkésznek, hogy Szt.-András-napján küldjenek kettőt közülök Szepes-Váralj ára, hol ő a Cathedraticumot elvárja, mely évenkint 60 aranyból állott. így ezen egyházfőnök sem szakított az evang. lelkészekkel és hallgatag elismerte hitvallásukat.

2) — A nevezett Bornemisza szepesi prépost 1582-ben fellépett ugyan még egyszer azon állítással, hogy ő a királytól szigorú rendeleteket kapott, melyek minden lelkészt kötelezik, vagy az egyházat elhagyni, vagy a kath. hitre térni, ki nincsen bevezetve hivatalába rendes kath. püspök által, de a lelkészek 50 aranyat gyűjtöttek és ajándékba hozták a fenyegetőnek, mire itt is elnémúlt minden baj. Végre 1587-ben Szepesmegye egyetemes gyűlésén elfogadta és jóváhagyta a XXIV város hitvallását, mely azóta semmiféle támadásnak nem volt kitéve és az evang. lelkészek, fratres, testvérek elnevezés alatt egy hitben, de egv szeretetben is közreműködhettek egyházaik felvirágoztatására. Weber Samu. Az aesthetikai képzésről,*) in. A művészetnek nem czélja ugyan az erényterjesztés, de igenis eredménye. Á valódi szép — soha sem ront, hanem épít, emel, lelkesít : teremt idea által megtisztított érzelmeket bennünk, s ki fogja tagadni az érzelmek hatalmát a cselekvésekre. Schiller mondja, hogy a művészet megszabadít mindazon kötelékektől, mik az érzékiség rabjává tesznek : megtanít arra, hogy magasabb s nemesebb élvezet is van, mint a pillanatnyi mámor. Finomítja, szűziessé teszi érzékünket, úgy hogy többé arra, ami köznapi, alávaló, aljas, nem tekintünk sóvár kéjjel. Ki folytonosan a szép társaságában forog, — észrevétlenül magába szívja azt s nem vesz erőt rajta dőre ábránd, kinzó búskomorság. (Oproomer.) Csak örömmel üdvözölhetjük tehát azon épen napjainkban megindult mozgalmat, melynek czélja : 2) Matricula Moleriana 1520. p. 527. *) Felolvastatott a pozs. Toldy-körben 1887. jan. 16-án.