Evangélikus Egyház és Iskola 1887.

Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Orosz népisme

.423 illető nemzetük részéről nyilt és nyilvános tánuságot tegyenek kegyeletökrol és ragaszkodásukról és teljesítsék a tiszteletet és leróják az engedelmességet az iránt a leg­főbb hatalom iránt, mellyel Isten bennünket felruházott. Úgyszintén nemkülömbség nélkül mindazoknak a keresz­tényeknek kik e római zarándoklatokat lélekben követik és szivökkel ápolják, hasonlókép azoknak, kik bármi módon e zarándoklatok sikeréhez gondoskodásukkal hozzájárultak, ha áldozári jubileumunk napját, azaz a közelgő jan. l-jét megelőzőleg a hármas szt. rózsafüzér egy harmadának el­mondásával kilencedet tartanak és ha ezt a kilencedet az ezen jámbor zarándoklatok audientiáinak szánt idő alatt ismétlik, ' és hogyha m e g g y o n v á n és megáldozván plébaniájok templomát, vagy valamely más templomot, vagy nyilvános oratoriumot meglátogatnak, buzgó imákat küldve Istenhez, a keresztény fejedelmek egyetértéseért, a tévtanok kiirtásáért, a bűnösök megtéréseért és lelki anyjuk — az egyház felmagasztalásáért — mi az Urban teljes búcsút és teljes bűnbocsánatot engedünk, valamint áldozári jubile­umunk napján, ép úgy azon az ünnepen, a mely a meg­határozott időn belül a kinek-kinek tetszése szerint ismételt kilenced után közvetlenül következik. Ezeken kivűl mindazoknak kik legalább bűnbánatot tartva, ezeket a kilencedeket elvégzik, minden kilenczed napjára az egyh. bevett szokása szerint háromszáz napi vezeklést engedünk el abból, a mire bármi módon kötelezve lennének. Mindezen búcsúk, engedélyek és vezeklési intézkedések megengedjük, hogy a tisztító helyen szenvedő lelkek javára is fordíthatók legyenek, és azt akarjuk, hogy ne továbbra, mint erre az (t. i. jubiláris) évre szóljanak. Contrariis non obstantibus quibuscunque. Végűi azt akarjuk hogy ezen iratunk másolatainak vagy nyomdailag készült példányainak is, ha azok közjegyző által hitelesít­tetnek és egyházi méltóság pecsétjével ellátatnak, ugyan­azon hitelesség tulajdoníttassék, a milyen jelen iratunknak tulajdoníttatnék, ha az kézbesíttetnék vagy előmutattatnék. Kelt Rómában szt. Péternél, a halász gyűrű alatt, pápaságunk 10-ik évében. P. h. Leclocliovszfoj M. biboruok Orosz népisme. — Mint a német egyházi lapok írják, a keleti tengeri tartományokban a felsőbb német leány­intézetek számára kiadott tanterv követeli, bog} 7 Orosz­ország görög templomaiban létező harangok neveit könyv nélkül tudják. ftSIlitJL — A Luther-társaságra nov. 26-tól befolyt régi tagoktól 1887-re : Falvay Antal, Müllner Mátyás, Kolben­heyer Lajos, Schleining Vilmos, Kernúch Adolf, Schneller István, Dr. Masznyik Endre, Krupec István, Vasskó Gyula, Hanesz Sámuel ; veszprémi egyház, theol. akadémia Pozsony­ban 4—4 frt. U j tagoktól : kemenes-aljai esperesség 1887 és 1888-ra 8 frt. Mód Lénárd 4 frt. — Elkeresztelés. A „Szepesi Lapok" 50-ik számából : Az iglói ág. h. ev. egyház f. hó 4-kén megtartott presbyteri ülésében napi rendre került jungburgi Kern Gyula márkus­falvi r. kath. lelkésznek lapunkban is már többször említett elkeresztelési ügye. Eábry János iglói lelkész jelentést tesz a presbyteriumnak, hogy Kern Gyula márkusfalvi r. kath. lelkész egy ott lakó ág. h. ev. apának fiú-gyermekét meg­keresztelvén. az országos törvény és miniszteri rendelet, valamint saját szóbeli ígérete ellenére mind eddig meg­tagadta a keresztelési adatoknak az iglói ág. ev. lelkészi hivatalhoz való beküldését, noha erre hivatalból felszólit­tatott és magatartásaért hirlapilag is megrovatott, Fábry lelkész ennek következtében azon indítványt teszi, hogy ezen elkeresztelési eset mint köz sérelem az ev. püspöki hivatal útján a vallás és közoktatásügyi minisztériumhoz felterjesztessék, azonkívül pedig az egyházi ügyész meg­bízassák, hogy nevezett plébános ellen a birói eljárást indítsa meg. A presbyterium mindkét indítványt egy­hangúlag elfogadta. Az ifjú, nagyratörő, daczos és heves szomszéd plébános korán hírhedtté lett városunkban ; nem ismeretlen a vármegyei közegek előtt sem. Meg fogja mutatni a jövő, ha vannak e hazánkban kiváltságos egyének, a kiknek szabad daczolni, az országos törvénnyel és az alkotmányos miniszter rendeletével. Régi igazság : minden rossznak meg van a maga jó oldala. Ezen eset alkalmat fog szolgáltatni birói Ítéletre, melyet sokan kíváncsian fognak várni ; de elég tanúság meríthető már az eddigi tényekből is, és ezen tanúságot az érdekeltek iparkodni fognak hasznukra fordítani. Egy ember daczos — de bün­tetlenül maradó — fellépése elveti a bizalmatlanság magvát ott, a hol eddig egyetértés honolt. — Római kath. kegy. Azt a mezőberényi esetet, úgy látszik, eretnek s ég vakította eszünkkel valamennyien rosszúl fogtuk fel és helytelenül ítéltük meg, mert az bizonyára nem akart lenni sem illetéktelen túlkapás sem jogsértés, hanem inkább csak azon gyengéd vonzalom nógatása és azon igaz felebaráti szeretet nyilvánulása, melynek legforróbb óhaja abban culminál : bennünket protes­tánsokat egyenként és egész összegünkben magába ölelni és a papizmus áldásaival elárasztani. Mert hiszen nem csak Ubald apostol szent szine előtt szerettek volna látni a római atyafiak, hanem még római apostoli szent székök előtt is láttatnak bennünket az ő vízióik, ezt irván ugyan is szóról szóra a magyar római zarándokok pápai fogad­tatása nagy napján az aranyszájú „Religio" : „Es azt hiszitek, hogy a magj^ar protestánsok Magyarország nagy napján nincsenek ott — a Vatikánban ? Ott. ah ott vannak ők is ; mert nekik is van ott helyök, irántuk is van ott érzék, feléjök is dobog ott egy nagy sziv, számukra is van ott világosság. Igen, ott van Magyarország nagy napján a magyar protestantizmus is a Vatikánban ; mert minden protestáns fölött kiirthatlanúl uralkodik annak tudata, hogy hiszen onnan szakadtak ki ők, a hol őseik oly családiasan otthon érezték magukat" stb. stb. Lám ; miért is oly vásott gyerekek azok a magyar protestánsok, hogy a feléjök nyújtott alma után nem kívánkoznak? Nemde azért, mert tudják hogy féreg van benne ? Scli. — Értesítés. Van szerencsém tiszteletteljesen arról értesíteni mind azon nagyrabecsült jóakaróimat, kik műveim iránt érdeklődnek, miszerint: l)Katechetika vagy is Vallástanitástan. (Budapest, 1880. Ara 60 kr.) czímű művem első kiadását a kiadó Franklin-Társulatnak adtam el. 2) A hü lelkipásztor jelleme. (Budapest. 1880. Ára 30 kr.) czímű művemet a prot. árvaháznak aján­dékoztam. 3)Liturgika vagy is az isteni tisz­telet elm,élete. Egyházi s z e r t a r t á s t a n. (Eper­jes. 1882. Ara 2 frt 50 kr.) czímű müvem első kiadását, a Révai S. könyvkereskedő czégnek Eperjesen adtam el. 4) A művészet befolyása a társas életre. (Eperjes 1883. Ára 25 kr.) czímű müvemet a „Magyarságot és nép­nevelést sárosmegyében terjesztő egyesületnek" ajándé­koztam. 5) A Sáros-zempléni ev. esp,eresség tör­ténete, monographia. (Kassa, 1885. Ara 1 frt 50 kr.) czímű művem a sáros-zempléni esperesség tulajdona. 6) Vallás tanítási tanterv az elemi iskolák ré­szére. (Kassa, 1886.) czímű művem az ev. Tisza kerület tulajdona s a nyomatott 500 példány mind elfogyott. S így csak is: 7) Emléklap az eperjesi ev. templom s Collegium viszszaszerzésének ,100 éves öröm­ünnepe alkalmából. (Kassa, 1885. Ara 50 kr.) czímű művem és 8) A nőről s a nő hármas hivatásáról.

Next

/
Thumbnails
Contents