Evangélikus Egyház és Iskola 1887.

Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Felső oktatásügyi egybevetések fő tekintettel a tudományos seminariumokra (Krupec István)

.391 szász lelkészek e körből való elfogyásáért kívánt jót és fejezte ki örömét. Ezzel a víg kedélyhangulatban folyt bankett este 9 órakor véget ért. —r. —l. Felső oktatásügyi egybevetések főtekintettel a tudományos seminariumokra. Hogy a franczia ifjak elhagyják a facultást a nélkül hogy tudnák, mint kell tudományos munkásságot végezni, hogy a vizsgálatokat letevén, nem látják be okát annak, mért kelljen tovább is tanúlniok, "

x) mindenesetre az oktatás hibája, de tekintve a franczia nép fényes tehetségét s különösen a haladásban való vezérkedése olthatatlan tüzű vágyát : a fr. tanítási rendszer reformjának keresztülvitelétől bízvást sok jót lehet remélni. Azután meg épen a seminariumi oktatást illetőleg nem csupán gáncsolásra találni okot. Akadnak igazán mintaképek Francziaországban is. Ott van például az u. n. „Ecole normale supérieure." Lyceumi s egyetemi tanárokat képező mintaintézet. Ereje a conférences-féle (dolgoztató) tanítási rendszerben rejlik. Ezen rendszer értelmében, — mely 1810 óta honos ez iskolában a tanítványok magok munkálkodnak a tanárok (maître de conférences) vezetése alatt ; kidolgozzák a leczkék legnagyobb részét, s készítenek írásbeli dolgozatokat, melyek rendszerint tudományos, vagy kritikai munkálatok, Az iskolázás befejezője az u. n. aggregatio (fővizsgálat.) a mely pedig nem könnyű. Igy pld. -a terténelmi

2) aggregatiónál megkívántatik : négy írásbeli dolgozat és pedig egy az ókorból és egy a középkorból, egy az újkorból és egy a földrajzból ; azonkívül kívántatik görög, latin, és franczia irók magyarázata ; továbbá egy szóbeli előadás a történelemből és eg}

7 a földrajzból, végre egy tudományos kérdésnek megvitatása.

3) A másik kitűnő — és szintén régi — intézet az „Ecole de Chartres". Történeti szakiskola. Veteményes kertje a franczia könyvtárosoknak, levéltárosoknak. Méltán kelté föl magyar történettudósaink figyelmét is, s őket hasonló intézet felállításának indítványozására serkenté. — 1880-ban a nyári félévben, — midőn jelen sorok írója Párisban tartózkodott — nevezett intézetben következő tárgyakat adtak elő: „Paléograghie; langues romanes; Bibliog. et classif. des biblioth. publiques; diplomatique; inst, polit, admin. et judic. de la francé; classement des archives; droit civil et droit canonique du Moyen Age; archéologie du Moyen-Age."

4) A párizsi protestáns theologiai facultas — hogy még róla is essék emlékezés ezúttal, noha nálánál minden esetre teljesebbek, tökéletesebbek, önállóbbak a híres régi német theol. facultások, — minden ifjúsága mellett szép munkát végez s dicséretes törekvést mutat. Figyelmet szentel a * ») Csengery m. V. k. 283. 1. 2) Szem előtt tartjuk hivatásunknál fogva meg a tér szűke miatt is főleg a históriai tudományt. 3) Olv. az „Országos középisk. tanáregy. Közlönyéében Furtel de Coulanges-nak Nuber Sándorhoz intézett levelét 378—381. 1. 4) „Indicateur des Cours publique de Paris" megjl. minden félévben. seminariumi munkálkodásnak is, minek bizonyságáúl álljon itt 1879/80-ból a következő: az u. n. Cours préparatoiresben ; M. Maurice Vernes, maître de conférences, dirigera des exercices pratiques; M. L. Massebieau : dirigera des exercices littéraires; különösen kiemelendő azután a Sabatier professor vezetése alatt álló „theologiai társaság", mely 2 hetenként összejöveteleit nevezett tanár házánál szokja vala tartani. Honunkban is a német egyetemi rendszer helyességét belátva, szintén hozzáláttak a tanszabadság, valamint az elméleti előadást kiegészíteni hivatott demonstrativ és dolgoztató módszer életbeléptetéséhez (sietett is erről örömének kifejezést adni Toldy Ferencz egyik beszédjében

1); hirdetjük mi is, hogy a felső oktatás felvirágoztatásához külső tényezők (állami, egyházi támogatás) mellett belső okok is szükségesek : professorok non tantum voce sed et re, valamint érett, munkaképes tanuló ifjúság a mi a professorokat illeti akadnak — hála Isten — hazai mintaképek is, a kik után bátran indúlhat s kétségkívül indúl is az ifjúság szine java része. Jelen sorok írója is ismert s megismerve nagyrabecsiilni megtanúlt egy magyar tanárt, a ki jelességeért bizonyára ércznél maradandóbb emléket emelt maga magának szépszámú tanítványai szivében. — Pedig nem is stentori hangon, sőt nem is folyékony, hanem határozatlan szakgatott beszédben szólott hallgatóihoz; s mégis levehetetlenűl tudta figyelmöket a tárgyra ráfordítani. Ha valamely egyetemi tanár hosszú szüneteket tartva nagyon keresi a kifejezéseket, tanítványai könnyen cserbenhagyják : Gregusson (mert róla van szó, az aesthetika hívatott tanítójáról) akkor csüngtek leginkább, mert tudták, hogy ő mégis találja mindig azt a kifejezést, mely az ő gondolataira legjobban illett. „Magyar styl" gyakorlatai mintaseminariumok valának, azon szűkebb kör pedig, melyet esztendőről esztendőre tanítványaiból maga körűi alkotott, a mester s tanítványok közötti „tudományos együttélés" eszméjének olyan megvalósítása, melyhez fogható alig akad nagy Németországban. Áldás legyen e derék magyar tanár emlékezetén! A mi a német minta után hazánkban rendszeresen beállítandó seminariumokat illeti : e kérdésben kifejtették tanügyi embereink nézeteiket. Hangzott olyan vélemény is

2), kivételképen azonban, hogy „mivel egyetemeinknek bölcsészeti karánál jeles tanárok vezetése alatt álló tanárképezdékben már is gyakoroltatik a semináriumi oktatás módja: külön semimariumok nem szükségesek." A többség azonban nem tudta a tanárképezdei gyakorlatokat nyugodt lélekkel szakseminariumi gyakorlatoknak tekinteni. E többség sorából igen megszívlelendő, a mit egyebek közt Pirchala

:

i) pozsonyi tanár mondott figyelmeztetésül, mely szerint a német seminariumok külső keretének egyszerű átvevése még korántsem biztosítja a hasonló eredményt, ha nálunk nincsenek meg a hasonló előzmények s egyéb tényezők a sikerhez," s ha, — a mit Pirchala szavaihoz bátran hozzá lehet tenni, — nemzetiekké J) 1872-ben, midőn a budapesti egyetem igazgatásától megvált. 2) Olv. Szamosi János rektori székfoglaló beszédjét 1886/7. Kolozsvártt. 3) Az orsz. középisk. tanáregy. 1885-ben "tartott közgyül. jk. (közi. XIX. évfoly. I. f. 56. 1.)