Evangélikus Egyház és Iskola 1887.

Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Felső oktatásügyi egybevetések fő tekintettel a tudományos seminariumokra (Krupec István)

.383 toronyban a „Hrad prepevny jest Pán Búh nás" kezdetű éneket érzelmesen és hatásosan. Aug. 30-ikán d. e. isteni tisztelet tartatott, melyre Hegedűs Miklós fó'szolgabiró is megjelent. Ez alkalommal, Paulinyi Sámuel, lelkész, az általa ez alkalomra szerzett és nyomtatásban is megjelent alkalmi ének elzengése után, Ján. 17, 20.—24. alapján, emelkedett szónoki esprit-vel, azon kérdés felett elmélkedett : Miért kell nekünk az TIr imáját szivünkbe Írnunk?" S ezt így fejté meg, azért, hogy: 1) figyelmeztessen bennünket Isten szeretetére, 2) ápolja bennünk a Krisztusban való hitet és 3) szorosabbra fűzze közöttünk az egység kötelékét. Exordium után, a chorus az „erős vár a mi Istenünk

u dallamára, énekelte a szintén Paulinyi Sámuel által ez alkalomra szerzett két strófás éneket. — A főpásztor, beszédében megemlékezve az antalfalvi egyház szerencsés anyagi helyzetéről, a hit ápolása melletti további áldozatkészségre buzdítá a gyülekezetet ; a jegj'zőkönyv és az arra hozott határozatok felolvasása közben pedig, aláirta az anya — és a jegyzőkönyveket és megvizsgálta a sz. edényeket ; midőn pedig szokott módon befejezé az isteni tiszteletet, meglátogatta a községi iskolákat és azokban a vallási tantárgyakból rövid vizsgálatot tartott. — A paplak udvarán felállított tágas sátorban rendezett banketten, melyen az antalfalvi intelligentia számos tagja, a crepaijai szerb pópák, és több debeliácsai vendég vett részt, a debeliácsai zenekar játszott és számos szép felköszöntő mondatott, melyek között a Fabinjd Teofil 0 Nagyméltóságára mondott toaszt, ennek nyomban megsürgönyöztetett. A banketten részt vett földmives egyháztagok pedig, a Brtka Tamás, bíró által szerzett s a „ Vsickní jenz skládají" kezdetű ének dallamára zengett hálaének eléneklése által újból kitüntették vallásosan érző dalos lelkületüket. Nem hagyhatjuk itt említés nélkül, hogy a bankett után. Kernúch Adolf, esp. főjegyző felhívására, az antalfalvi egyház boldogemlékű lelkészeinek, Ambrózy Mátyásnak és Gyulának síremlékére az asztaltársaság 70 frtot adakozott és összesen 140 frtot írt alá nyomban. — Este és másnap hajnalban a nép ismét vallásos tartalmú énekeket zengett a főpásztor ablaka alatt. (Folytatás következik.) Felső oktatásügyi egybevetések főtekintette! a tudományos seminariumokra. Mit mondjunk az angol tudományos seminariumokról ? A hol maga a tudomány mívelését előmozdítani hivatott „Jellows" a kutatás terén az eleven forrásból nem merít a hol az általa adott egyetemi oktatás voltaképen leczkeföladás és kihallgatás, a hol (a német származású híres angol professor) Müller Miksa hiába ajánlkozott több izben, hogy az (oxfordi) egyetem 2400 hallgatóinak valamelyikével elolvassa a Rig-Védát:

1) ott a németországiakhoz hasonló tudományos intézmények — seminariumok — nemcsak nem virágozhatnak, de gyökeret sem verhetnek. A hol továbbá — a theol. oktatás mostoha elbánásban részesül (mint példáúl az új angol egyetemeken) vagy *) V. ö. Szabó i. m. 406—421. 1. sorvasztó állapotban van (a régi egyetemeken); a hol az egyetemekről kikerült theologusok a mathematikában valamint a classikai iiodalomban — az angol élet követelményei következtében természetesen — jártasabbak, mint a theologiában, hol a theol. tanárok feladata nem a theol. tanítás, hanem a papjelölteknek a püspöki vizsgálatokra, vagy más szóval a XIX hitczikknek ismeretére s magyarázatára való előkészítés, hol az ó-szövetséget angol fordításban exegetálják, az egyháztörténetnek egy részével foglalkoznak csupán, szóval, hol a theologiát sem nem keresik, sem nem kínálják:

1) ott nemcsak a tudományos theol. seminariumoknak nincs talajuk, de még a theologia is kiveszne, ha az anglikán papoknak különben széles alapú human miveltsége fenn nem tartanná a „sacrae litterae" nevét legalább, és ha — s ezt hangsúlyozzuk — az u. n. dissenterek (főleg pedig az unitáriusok) nem élnének élénk theol. tudományos életet s nem prédikálnának olyan buzgón! Ime az angol-életre előkészítő nevelésnek a csupán általános miveltségre való képzésnek árnyékos oldala! Hiszen ha nem volna az, váljon Mathew Arnold, egykori oxfordi tanár megbízatva a nevelésrendszernek tanulmányozásával a kontinensen, az egyetemi oktatásra nézve egyenesen a német egyetemi rendszert ajánlotta volna-e? * * De mért nem ajánlotta a francziát ? Azért mert a francziák magok is reformálni kényszerűivén egyetemi rendszeröket, Németországba néznek alapelvek után. Pater Didón a kereszténység eredetét akarván tanulmányozni, a német egyetemeken is több időt töltött czélja érdekében holott tett tapasztalatai után Francziaország nevelését és tanítását sötét hibákkal telve ígyen jellemzi : az elemi oktatás vallástalan ; a középiskolai nevelés hóbortosán encyclopaedicus ; az egyetemi oktatás vég nélkül el van aprózva" s különösnek találja épen azt, hogy Francziaország, mely ..lángol a szabadságért, csak oly rendszert bírt teremteni, a mely alá van vetve az államnak, a hatalomnak minden függetlenség hiján." — S valóban ez különös is, de tény. Nevezett hathatós állami felügyelet kiterjeszkedik természetesen a prot. iskolákra is. így pld. a párisi „faculté de Theologie Protestante" megnyitásakor 1879-ben megmondotta Jules Ferry, akkori tanügyminister : „El ne felejtsék, hogy a theol. facultások állami intézetek az állam őrködik a theol. tanítás fölött a tudomány nevében s a kormányzás jogánál fogva." Nem lehet nagy áldás ez állami felügyeletben. Ha volna, váljon elitélnék e magok a franczia tekintélyes tudósok (Renan, Cousin) a franczia felső oktatási rendszert ? Magok a francziák vallják, hogy nálok „inkább ékesszóló beszédeket, mint tanulságos előadásokat lehet hallani," i tudják s elismerik

2) hogy a párisi egyetem az ő traditióival (s főleg, tegyük hozzá bátran, szétdaraboltságában,) valamint az országban szerteszórt s minden tanulási és tanítási szabadság nélkül szűkölködő tudománytanitó akadémiák nem felelnek meg a mai idők feladatainak; belátják, hogy nem elég a tudományos felsőbb tanításnál pusztán a fölV. ö. Felméri Lajos ,,az iskolázás jelene Angolországban" c. m. II. köt. (közép és felsőoktatás) 357—366 1. 2) V. ö. Wurtz A. jelentését tanulmányútjáról, melyre a franczia kormány küldötte (Bud. Sz. i. m. 399—400.)