Evangélikus Egyház és Iskola 1887.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Az ev. egyetemes közoktatási bizottság ülése

.343 A zólyomi esperes bemutatván a G r o ó által, a fel­só'bb népiskolák számára szerkesztett tót nyelvíí számtani példatárt, ezt a kerület a tót nyelvű iskoláknak ajánlja. Tárgyaltatott ezután a nógrádi esperesség azon indít­ványa, mely az esperességi tisztikar választási cyclusát háromról hat évre ajánlja meghosszabbíttatni, mely indít­vány az esperességek többsége által elfogadtatván, határo­zati erőre emeltetett. Hertelendyfalva anyásítása s több kisebb ügy elinté­zése tudomásul vétetett. Érdeklődést keltett azonban a kerületi egyházak tömeges tűzbiztosításának ügye. Püspök úr meg­bízatott, hogy ez ügyben szerződjék az „Első magyar álta­lános biztosító társasággal." A kerületi törvényszéknél egy tanári minőséggel biró tagra lévén szükség, e tisztségre Böhm Károly budapesti tanár választatott meg. A szarvasi esperesség kérvényezi tanítóképzőjének segélyezését, mely iránti véleményadással megbízatott az állandó pénzügyi bizottság. — Ugyanazon esperesség kéri, hogy ajánltassék a szarvasi főgymnasium egyszer-minden­kori 25,000 frtnvi állemsegélyre. A kerület e kérelmet az egyetemes gyűlésre rendeli felterjesztetni. A beszterczebányai egyház egyik papi állomása után járt időközi jövedelmének a helyi vagy az esperességi özvegy-árva-pénztárba szolgáltatásának kérdése akként dön­tetett el, hogy az mindenkor az esperességi özvegy-árva­pénztárakba szolgáltassék be. A supplicatio ügyében az esperességek véleménye alapján határoztatott : hogy a régi rendszer fentartatik és hogy a theologiával biró tanintézetek országszerte, a kerü­leti főiskolák kerületeikben, az algymnasiumok saját espe­rességökben gyűjthetnek, mely határozat az egyetemhez lesz felterjesztendő. Harmadik nap. Beterjesztettek a bizottsági jelen­tések. Nevezetesen : A ker. özvegy-árva-gyámoldá­ról szóló. Alapja már 60,000 frtra emelkedett, Az új tagok jövőben a rendes díjon felül 60 frt lefizetése mellett hatá­roztattak felvétetni. — A Baldácsy-alapból javasol­tatott: a püspök fizetésének 1000 frttal javítása; szegény lelkészeknek 600 frttal, papi özvegyeknek 100 frttal segélye­zése. — Az üresedésben lévő szeghegyi egyház papi híványának az egyház által szándékolt leszállítása, illetőleg csonkítása ügyében határoztatott, hogy a hívány épségben fentartatandó. — A pénzügyi bizottság jelentése alapján a leköszönt elnök Fabinyi Teofil helyébe Sár­kány József esp. felügyelő választatott meg, kinek az értékokmányok lesznek bemutatandók. — Az özvegy­árva-intézetek adómentessége ügyében kiküldött bizottság véleményezi : hogy az ügy az egyetemhez fel­terjesztessék s ez jelentse ki, hogy ezen intézetek köz- és jótékony intézetek, melyek adómentesek, mely adómentes­ség elrendelése végett megkerestessék a pénzügyminiszter. — A kerületi perrendtartás ügyében kiküldött bizottság beterjesztette az esperességek észrevételeit, melyek a gyűlés által tárgy altatván, a tervezet elfogadtatott. A pestmegyei esperesség tanítói egylete ügyében hatá­roztatott, hogy a beterjesztett alapszabályokról véleményt adjon a két tankerület elnöke. Ezek után a közgyűlés eloszlott. Az ev. egyetemes közoktatási bizottság ülése Buda­pesten 1887. okt. 4-én d. e. 10 órakor. — Jelen vannak: b. Prónay Dez9Ő egyet, felügyelő, elnök ; C z é k u s I., Karsay S. és dr. Geduly L. püspökök; Hunfalv y Pál; Samarjay K. pozsonyi lyceumi felügyelő; Ostffy Pál, Jeszenszky Danó, Kramarcsik K., Batiz­falvy J., Poszvék Sándor, Gombótz M., Böhm Károly, Flórián Jakab, Hörk József, Ben ka Gyula, Wéber JR,., Schneller I., Michaelis Y., Péterfy Sándor, Góbi Imre, Falvay ésZimann János tanárok és igazgató-tanárok stb. Elnök szívélyesen üdvözölvén a bizottságnak, mely csak 1886-ban alakíttatott, ez alkalommal első ízben össze­jött tagjait, az ülés jegyzőjéül dr. Vecsey István egyet, gyűl. jegyző választatott. Olvastatott a pozsonyi lyceumnak az egyetemes gyűlés­hez beadott és az által ezen bizottság elé utalt kérvénye, melyben magát az egyet, gyűlésnek közvetlen (a püspöki hivatal ellenőrzése melletti) hatósága alá helyeztetni kéri és a dunáninneni kerület vitás hatóságát megszüntetni kívánja. Czékus I. fájdalommal látja a nemzetiségi viszály­nak idáig menő kihatását, de autonomiai szervezetünk tekin­tetéből károsnak látja, ha a kerületek s más egyházi ható­ságok jogköre csorbúl. Samarjay K. indokolja a lyceum kérelmét s hatá­rozati javaslatot terjeszt elő. Poszvék S. Mivel a fentartó testület a pozsonyi egyház, s a kerület csak ellenőrző s így nem intézked­hetik, — az egyház jogát nem vizsgálja, — nincs mitől tartani, a jogsérelmet orvosolhatja az egyetemes gyűlés s ezért ő ellenzi ezen kérelem meghallgatását. Michaelis Y. Felvilágosítást nyújt, t. i. hogy a dunáninneni kerület új jogokat követel, tehát itt csakis a régi viszony fentartásáról van szó. Samarjay K. Újra melegen ajánlja a kérelem meg­hallgatását , mert a kerülettel vívott küzdelemben már fáradoznak, sokan elkeseredtek. Karsay S. Nem érti, hogy lehet a régi viszony fen­tartását és mégis azt kérni, hogy a lyceum az egyetemes gyűlés hatósága alá helyeztessék. — Ennek folytán azt kívánja: mondassék ki egyszerűen: marad a régi viszony. Samarjay K., Karsay S. és Czékus I. (ismételt), Kramarcsik K., Hunfalvy P. és Schneller I. felvilágosító hozzászólásai után Zimann J. azt mondja, hogy az adott kérdésben csak azt kell kimutatni, hogy a pozsonyi lyceumnak a helyi egyház alapítója, fentar­tója és tulajdonosa és akkor csakis felügyeleti joga van a kerületnek. Karsay S. felvilágosító felszólalása után felszólal: Péterfy S. Az a kérdés, ki bízta meg a super­intendenst a pozsonyi lyceum feletti felügyelettel? Az egy­ház? A kerület? Az egyetemes gyűlés? — Míg az eldöntve nincs, maradjon a régi viszony. Dr. Geduly L. erre azt feleli : ez a püspöki hiva­• tallal járt. A püspök „vi muneris" volt felügyelője a lyceum­nak, mert a püspök „superattendensecclesiarum etscholarum." Ostffy Pál. Elvi enunciatiókra szükség nem lévén, Karsay indítványának elfogadását kívánja.

Next

/
Thumbnails
Contents