Evangélikus Egyház és Iskola 1887.
Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - A szomolnoki templom jubileuma (Thern Ede)
.332 ban oly czélzatokat tulajdonítva nekem, s ezek végén oly dorgatoriumot eresztve meg, bogy mindezt válasz nélkül nem hagyhatom. Különösen a nekem tulajdonított czélzatok ellen kell tiltakoznom. Mert a mi az első passust illeti, mely a perrendtartási javaslat elvetésének indokolását az esp. jkv. hitelesítése alkalmával compromissum — magyarán alkuútján szövegezettnek mondja — semmi más, mint körülírása "Wladár Viktor tudósításának, mely e b. lapok 35-ik számában foglaltatik, s melyből bizonyosan minden figyelmes olvasó ugyanazt olvasta ki, a mit én kiolvastam. A másik kifogásolt passus a zárjel közé foglalt „egy kis muri" pedig nem egyéb, mint viszonzás Wladár Viktor azon eljárására, mely szerint ő az én — nem is e lapban megjelent — soraimat a zárjel közé biggyesztett „ingyen" szócskával megtoldani nem átallotta. A ki nemcsak írni, de olvasni is tud, az hivatkozott czikkem e két passusában messzebb menő czélzatokat nem talál. Mindazon a főjegyzői tollra, a jegyzői karra, a hitelesítő bizottságra s a vendégszerető házra vonatkozó általam nem contemplált, de t. czíkkíró barátom által nem csekély fantáziával alkotott insinuatiókat s azokhoz csatolt admonitiókat tehát oly szellemi puffancsoknak kell tekintenem, melyekre kár volna több szót vesztegetni. 1) Gaál Mihály. Apróságok, Nagy a rémület, nagy a felháborodás a katholikus sajtó lovagjai között. Hogy is ne ! Mária országában a magyarok ezer éves dicső országlása idejében — a Pázmán alapította egyetem rektori székében egy akatholikus fog ülni — Hunfalvi személyében; még pedig halljad világ, nem erőszak, hanem az egyetemi karok szabad választása folytán. S a mi legkeservesebb a dologban, hogy sem a kormányra, sem a zsidókra, de még csak a lutheránusokra sem lehet a dolgot fenni. Első eset ez s méltán nevezetes az egyetem történetében. Vigasztaló csak egy van a dologban, az, hogy Hunfalvy tetőtől-talpig arra termett ember, s hogy nem lutheránus vagy akatholikus volta, de egyedül és kizárólag nagy tudománya s ezzel szerzett tekintélye vívta ki számára e méltóságot, s a pápista sajtó bír annyi önmegtagadással, hogy abbéli érdemeit ő is elismeri, mondván „mélyen tiszteljük kitűnő egyéni tulajdonságaiért a személyt!" Hogy azonban Hunfalvy azért oly tudós-e mert lutheránus, vagy egyáltalában: lehet-e valami jó Názáretből, telik-e lutheránusból annyi, mint akármely pápista atyánkfiából? Ezt nem vitatjuk — felelet rá Hunfalvy rektorsága! Mi pedig üdvözöljük a nagy tudóst és lelkesedjünk példáján ! * A „Vojtech" ő eminentiája az eszterg. érsek védnöksége alatt álló kath. tót irodalmi társulat által kiadott bibliai történetek czimlapján egyfelől Mózes áll a törvénytáblával — más felől — uram bocsá' a római pápa pásztorbottal és 3-mas koronával ! Hogy ez a könyv jó pápista *) No már az ily puffogatásnál hálásabb munkát is végezhetnének ! Szerkesztő. könyv lehet, azt nem akarjuk kétségbe vonni, azonban hogy mikép jut a római pápa egy bibliai történet czimlapjára azt rusticus eszünk legnagyobb töprengése mellett sem tudjuk megfogni. Mindebből azt immár kétségbevonhatatlan ténynek kényszeríttetünk declarálni, hogy ott a legmélyebb fokra sülyedt a kereszténység, ha ugyan még kereszténységről szó lehetne ott, a hol Mózes és a pápa hordják a pásztorbotot. Tudnivaló dolog, hogy az új szövetség ilyen badarságról nem tud semmit ! * Most hát már azt is tudjuk, milyen eszközökkel küzd a r. k. papság az angol protestantismus ellen. Háborút indítottak ellene a szószéken és a társadalomban. Ezek az emberek „sajátos tapintatossággal értik, hogy kell az isten igéje hirdetésébe életrevalóságot lehelni. Eő- és allelkipásztorok, világi és szerzetes egyházrendi szónokok mindig korszerű, megragadó tárgyakról szónokolnak." Pld. „mily messze esnek egymástól az alhcismus (értsd akatholicismus vagy nem pápista) és a keresztény szellem?" Jó alkalmat adott e tárgy a szónoknak, hogy „practicus applicatióban áttérjen a kathol. és rationalisticus (értsd protestáns) irodalom ismérveinek fejtegetésére." Másik szónok meg „az anglikán egyházi rend ordinatiójának semmiségét fejtegette. " 111 Pill, A szomolnoki templom 100 éves fennállásának jubileuma. — Az ünnepélyen résztvettek (szept. 11) s így ünnepélyességünket jelenlétük által csak emelték Soós J. V. esp. felügyelő és Philippi János főesperes, Wittchen Frigyes alesperes, Sztehló András stoószi és Zimmermann András göllniczbányai lelkész urak. Az oltári beszédet 94. Zsolt. 1—8 alapján (a melyeket Sztehlo András stoószi lelkész úr olvasta fel, miután alesperes úr liturgizált) főesperes úr tartotta, az ünnepi beszédet 26. zsolt. 8. alapján én tartottam, ki az egyház történetét is olvastam fel. Isteni tisztelet végeztével Zimmermann göllniczbányai lelkész úr liturgizált, az áldást pedig az egybesereglettekre főesperes úr adta. Délben közebéd volt 41 terítékkel. Délután 2 esketés volt, melyek egyikénél a stoószi lelkész úr, másikánál pedig alesperes úr fungált. Az este hangversennyel egybekötött tánczmulatság tiszta jövedelmének fele 31 frt 33 kr. a szomolnoki leégetteknek, fele pedig 31 frt 32 kr. templom renoválási kiadásaink fedezésére pénztárnoknak (ki gondnok és pénztárnok egy személyben s adja Isten, hogy e tisztben egyházunk javára soká működjék) adatott, mi által a rendező bizottság, valamint a hangversenyben közreműködők egyházunk köszönetét érdemelték ki. A tombola nyereményei szűnóra alatt Szloboda JánOs m. kir. pénztári ellenőr és Finger Ede tanító úrak szíves közreműködésökkel sorsoltattak ki. Tiszta bevétel 192 frt 09 kr. a templomrenoválási kiadás fedezésére fordíttatik. Köszönet fentnevezett uraknak, köszönet özv. Jessené szül. Rosenkranz Teréz, özv. Bertschné szül. Schleifer Etelka és Hreblayné szül. Schleifer Emilia asszonyságoknak, kik szívélyes közreműködésükkel szép sikerrel segítették. A marczíus havában kiküldött s eddig visszaküldött gyüjtőivek kimutatása szerint következők örvendeztettek meg kegyadom ányaikkal •'