Evangélikus Egyház és Iskola 1887.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Esperességi gyűlést megnyitó beszéd (Zsilinszky Mihálytól)

Ötödik évfolyam. 36. szám. Pozsony, 1887. évi szeptember 3-án. EVANGELIKUS EGYHÁZ es ISKOLA. MEGJELEN HETENKENT EGYSZER. ( Slönzetesi ar: Hirdetés ára: Egész evre . tí frt — itt. Négyhasábos petit sorként félévre . . . 3 , - , szerkesztő- s kiadó-hivatal : Pozsony, Xonventutcza 6. az. 1 egyszer közöive 7 k r"' negyedévre 1 , 50 , Egv szam ara: 12 kr. o. e. Felelős szerkesztő s kiadó: T Ä S Z IsT S Z 1SL FERENCZ többször közölve 5 kr. Bélyegdíj : külön 30 kr. Tartalom: Esperességi gyűlést megnyitó beszéd. (Zsilinszky Mihály). — Szolgáljatok! (Ebner Gusztáv). — Apróságok. — Belföld. — Külföld. — Vegyesek. — Pályázatok. Esperességi gyűlést megnyitó beszél Nagytiszteletű esperességi közgyűlés ! Evangyé­liomi protestáns egyházunk életrevalóságának és kulturképességének legbiztosabb hévmérői a koronként tartatni szokott gyűlések. Ezeknek munkájában és életpezsgésében nyilvánül nemcsak az összetartozás szelleme, hanem önkormányzati szervezetünknek élet­ereje is. A mely egyházi testületnek tagjait külső kényszer­eszközök által kell összeterelni, a hol a protestan­tismus szelleme nem képes többé mozgásba hozni az értelmi erőt ; a hol a folyó ügyek feletti tanácskoz­mányok nem az ügyszeretetből eredő szabad véle­mények és meggyőződések nyilvánítását, hanem a vak pártszenvedély harczát tüntetik fel : ott hiányzik az evangyéliomi építés alapja, hiányzik a Krisztusi szellem. Hála Istennek, a mi esperességünk eddig nem adott okot a panaszra. Gyülekezeteink örömmel vesznek részt a közös tanácskozásokban ; véleményük szabad nyilvánításával készséggel hozzájárúinak egy­házalkotmányunk feladatainak megvalósításához tanú­bizonyságot tévén arról, hogy él bennünk az apák evangyéliomi lelkesedése s nem vetik meg vallásuk és egyházuk magasabb érdekeit sem. Ezt örömmel és belső megnyugvással veszem nemcsak én, de azt hisszem örömmel veszi egyház­megyénknek minden egyes tagja, anélkül hogy dicsekedni akarnánk vele. Tudjuk mi, hogy azt tennünk kötelesség, a kötelesség teljesítése pedig magában hozza jutalmát s nem kiván külső elismer­tetést. Evangélikus ember, nézetem szerint soha sem lehet önmagával teljesen megelégedve, mert az ő kiváló elemét a folytonos haladás képezi. A haladás első feltételét pedig a meglevő állapottal és ön­magával való nemes értelemben vett elégedetlenség és a tökély utáni törekvés teszi. Tudjuk, hogy nem érjük ugyan el a tökélyt, mely az Istené ; de sürget­jük az utána való törekvést, mely az ember feladata. Sok javítani, még több teremteni valónk van. Sok akadályt kell legyőznünk, még több veszedelmet elhárítanunk, ha a magasra tűzött czélt megközelítni akarjuk. Nekem, Nagyt. esp. közgyűlés, már töbsbzör volt alkalmam rámutatni azon komoly veszélyekre, melyek evangyélmi protestáns egyházunk jövőjét fenyegetik. De, mint mindig, úgy most is azon erős meggyőző­désemnek adok kifejezést, hogy nincs ellenség, nincs cselszövény, nincs hatalom, mely képes legyen egy­házunkat, a felvilágosodás és humanitás ezen szent intézményét — megdönteni, ha mi magunk teljes öntudattal és fogyhatatlan szeretettel ápoljuk és őrizzük meg kebleinkben a hit és erkölcs drága kincseit. Természetes, hogy ez a külvilág zajában küzdelem nélkül nem történhetik. Mert nem elég valaminek szent­ségéről csak meggyőződve lenni; akarni kell azt megvalósítani is minden akadályok legyőzésével. Az aka­dályok legyőzése pedig harczot idéz elő. És minthogy a mi harczunk lényegileg szellemi harcz, az egyszerű okosság követeli, hogy igyekezzünk meg­szerezni a diadal biztosítékait egyrészt az igehirdetés művészetének hatalmával s a kor színvonalán álló versenyképes jó tanintézetek által, — másrészt pedig a tudományt előrevivő, a népet oktató és felvilágo­sító tudományos és irodalmi vállalatok által. A Ngyt. esp. gyűlésnek alkalma lesz e mai napon is bölcs határozatok által emelni erősíteni a győzelem e bizto­sítékait. Én előre is kifejezem a feletti örömömet, hogy a mit e helyről éveken át, mint legfőbb szükséget hangoztattam ; a minek hiánya szégyenfoltját képezte a hazai protestantismusnak : az a lefolyt évben örven­detes lendületet nyert. A jövőben vetett teljes biza­lommal jelenthetem a Nagyt. esperességi gyűlésnek a magyar prot. tudományos irod. társaság megalapítása folyamatban van. A testvér evang. pro­testáns felekezetek püspökei és felügyelőinagy fontosságú

Next

/
Thumbnails
Contents