Evangélikus Egyház és Iskola 1887.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - A tisza ág. hitv. ev. egyházkerület közgyűlése (B. Gy.)

t 289 ott volt s látott) hogy a gyűlésen 18 lelkész volt jelen — s végre; • Azt állítva, hogy a missiói pontok megállapítása függőben hagyatott; nem tudja hogy a határozat következőleg mondatott ki és hitelesíttetett : „Egy­házi elnök azon javaslata, hogy b.) missói pontokúi jelöltessenek ki : Losoncz, Salgó-Tarján, Szügy és Sámsonháza, ezúttal egész terjedelmében elfogadtatik, jövőre pedig a segélyezendők tervezetének megálla­pítása végett egy — — — bizottság küldetik ki. Szememre lobbantja G. M. lelkész úr azt is, hogy közleményemben a gyámintézet ügyeivel fog­lalkoztam inkább, mint a közigazgatási gyűlés ügyei­vel. — Ez nagyon természetes; mert egyéb meg­bizatásaim közt per eminentiam ezt bizta az esperes­ség gondozásomra, s mert a közig, közgyűlésről néha néha mégis csak közöl valaki egyet mást, mint pél­dáúl az ez éviről is épen Gaál Mihály lelkész úr a nógrádi lapokban, hol hozzá illőn keseregve azzal végzi, hogy ezúttal a köz (ingyen) ebéd elmaradt. Hagyja békén Gaál Mihály lelkész úr azokat a missiói pontokat a melyeknek gondozásához oly keveset ért, s hogy a közügynek s így a gyáminté­zeteknek is jövőre nagyobb hasznára váljék, missió­ját a következőkben keresse : 1. Legyen kevésbbé személyeskedő, de annál inkább igazságszerető. 2. Engedjen valamit feltűnni vágyó irkálásából s az alatt gyűjtsön többet a gyám intézetre eddigi vékony külde­ményeinél. Akkor aztán nem kell majd azzal végéznem, mint most, hogy jövőre valótlanságon alapűló, személyeskedő felszóllalásait ignorálom. Wladár Viktor. SllïQLÛ. A tiszakerületi ág. hitv. ev. egyházgyülés. Második nap aug. 11-én tartatott az egyház dísztermében. II. Péchy Tamás vil. elnök meleg szavakban üdvözölvén a küldötteket, felhívja őket a napi renden levő tárgyak feletti tanácskozásra. Az egyetemes alap létesítésére vonat­kozólag. Ker. gyűlés az egyház híveit bizonytalan, előre meg nem határozott czélra nem adóztathatja meg. Zsinat nél­kül egyetemes alapot nem létesíthet. Kötelező erejét a megadóztatásnak zsinat nélkül nem tartja keresztűlvihető­nek. Hét esperesség, kettő ellenében, fogadta el e hatá­rozatot. A supplikátiót illető egyetemes gyűlés leira­tára így hozza meg egyhangú határozatát : Nem látja be szükséges voltát annak, hogy (a régi módon történt) tápintézetre való gyűjtést megváltoztassa. Az az eljárás, hogy az egyes egyházak saját kebelükben, gyűjtő íveken gyűjtsenek — nem lévén rendes egyház szolga csak nagyobb városi egyházakban, — nem kecseg­tet csak igen kevés eredménynyel, holott a szegény, de a tudományos pályára hivatottak csak úgy eszközölhetik tanulásukat, ha olcsó ellátásban részesülnek a tápintézet részéről, nem látja be, hogy most, midőn minden felekezeti és nemzetiségbelinek megengedtetik a kéregetés — a leg­humánusabb czélra való gyűjtésnek — ifjaink által való eszközlése — törültessék el. A régi módon történt gyűjtést kívánja továbbra is fenntartani. Tárgyalás alá került, hogy a tűzkárbiztosítás­tól visszafizetett 20°/ 0 hová fordíttassák. Ezen összeg évenként több mint 700 forintot tesz ki. A folyó évben befolyt 20°/ 0-ot a rozsnyói kerületi árva­háznak adja, — hogy a következő években mily czélra legyen ez összeg felhasználva, arról a következő évben kíván intézkedni, miután már az egyes esperességek előze­tesen meghozták határozatukat. A „Baldácsy alapítvány" kezelését illetőleg elfogadta ker. gyűlés a hegyaljai esperesség erre vonat­kozó javaslatát, hogy azt a püspök felügyelete alatt, a kerületi gyámintézet, — mint a szegény-ügynek e téren is gazdája — kezelje. Nagy szükségét látja ker. gyűlés annak, hogy alkal­mas, s a mai kor kívánalmainak megfelelő tankönyvek készíttessenek. Különösen a vallástani kézi könyvekben szenvedünk érezhető hiányt. Ker. gyűlés 400 forintot utalványoz e czélra. A pályázat legközelebb ki lesz hirdetve. A nyugdíjintézetnek megadóztatása a kor­mány által, — nagy hullámokat vert fel, az egyetemes gyűlés útján kérvényt nyújt be az országgyűléshez e sére­lem orvoslása tárgyában. A „hegyaljai tanító-egylet memoranduma" alapján, belátja szükséges voltát annak, hogy a tanítók fizetése (helyzete) javíttassák, hogy a párbér és a tandíj — az egyház által beszedve — egy összegben a tanítónak kiadassák. Azt sem tartja méltányosnak, hogy mig az állami tanítók 30 évi, addig az egyházi tanítók csak 40 évi szolgálat után élvezhetik a nyugdíjat. Ez utóbbit az egye­temes gyűlés utján az országgyűléshez — kérvény alak­jában — kívánja beterjeszteni. Fürészmező, a brassói egyházmegyébe kebelezett — leányegyház anyasításába (a bizottság jelentése folytán) ker. gyűlés beleegyezését adja. E helyen 550 frttal lesz a lelkész díjazva. Ez összeg azonban idővel emel­kedni fog. Mayer Endre és Csengey Gusztáv eper­jesi theol. tanárok a gyűlés előtt leteszik tanári esküjöket. Mindkét tanár szép beszédben köszöni meg a kerület bizalmát, kéri, pártfogását s szeretetteljes gyároolitását. A kerületi pénztár kezelésére és ellen­őrzésére vonatkozó javaslat, az egyes esperességekhez küldetik le véleményadás végett. A „Baldácsy al a p"ból ez évre eső 2000 frt ki­osztatott : 1/ 3 rész a püspöknek — mint az őt megillető rész adatott. A 2/s ré sz a z ínséges egyházak közt osztatott ki. Mint ilyenek segélyeztettek : Stoosz, Sublechnitz, K.-Tapolcza, Üj-Klenótz, H.-Vécse 100—100 frttal, mint építkező egy­házak : N.-Károly, Fűrész, Mernyik 50 írtjával, Hrussó és Mengusfalva 30 írtjával és Komlós 5 frt 56 krral. Nyolcz

Next

/
Thumbnails
Contents