Evangélikus Egyház és Iskola 1887.

Pozsony, 1887-01-22 / 04. szám

Ötödik évfolyam. 4. szám. Pozsony. 1887. évi jannár 22. E Y A NGELIKUS EGYHÁZ és ISKOLA. Előfizetési ár : Egész evre . tí frt — kr. félévre . . . 3 , — , negyedévre 1 „ 50 , Egy szam ára : 12 kr. o. e. MEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Szerkesztő- 3 kiadó-hivatal: Pozsony, Konventutcza 6. az. Felelős szerkesztő s kiadó : THSZTYÉNSZKT FERENCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr.. többször közölve 5 kr. Bélvegdij : külön 30 kr. Tartalom : Gyülekezeti élet. — Yadházasságok. (Farkas Gejza.) — Értekezlet a középiskolák tárgyában. Külföld. — Vegyesek. Rózsafüzér. Belföld, Gyülekezeti élet, Egyházi életünk súlypontja a helyi gyülekezeteken fekszik. — Az egyes hivő a gyülekezeten át lép a szentek közösségébe. — E körön belül folyik hitélete, itt érvényesül első sorban hitbuzgósága, áldozatkészsége, Ura és Megváltója iránt táplált szeretete : valamint a gyülekezet érzi meg első fokon hitközönyét, hidegségét az egyház szent érdekei iránt s fájlalja Krisztustól való elidegenedését. Mindazok, kik az Idvezitőnek szolgálatában állanak , legelsőben is a gyülekezet előtt tárják ki az Evangvéliom kincses házát, melyből ót és ujat vesznek a hivek lelki épülésére. — Az igehirdetőnek ajkain elhangzó szó itt hat oktatólag, vigasztalólag, erősitőleg; itt sujt és megaláz, hogy nyomán új élet fakadjon. — A kegyelmi eszközök kiszolgáltatásával itt alkotja meg és folyton erősíti a testnek s tagjainak a fővel, ki is a Krisztus, életegységét. — A lelkész személyi életében, erkölcsi fenkölt jellemében megtestesült keresztyén életelvek a hívekkel való közvetlen érintkezésben személyről-személyre gyakorolt hatásukban hódítanak a Krisztusnak és az ő egyházának valódi élő híveket. — A paplak központja a gyülekezet vallásos életének a benne élő béke, szeretet áldásait árasztja környezetében élő családokra. — Iskoláink, egyházunk veteményes kertjei a hitbuzgóságnak, valódi műveltségnek forrásai a gyülekezet ölén fakadva, közvetlenül a gyülekezet tagjainak szolgáltatják az örök életre szóló élő vizet. — Valóban, egy hitből s hitben élő gyülekezet, úgy az Urnák házában ünnep- és vasárnapon, mint otthon emberi, polgári kötelességeinek teljesítésében; nyugalom és fáradság, de még nélkülözés- és szenvedéseiben is, az Urnák szelleme által vezérelt, éltetett megjelenése által, bár legelemibb, de a legegyszerűbb s tisztább valósulása Isten országának. Hazai evang. egyházunk szervezetében is az egész alkotmány a helyi gyülekezeten nyugoszik. — Nem sokat mondok, ha állítom, hogy az egyházi szervezetnek többi alakulatai : az esperességek, kerületek és egyetem a gyülekezetekből folynak s a gyülekezetek hitbuzgóságából táplálkoznak, hogy ismét a gyülekezetek hitéletét irányozzák, fokozzák. Nálunk, hála a kegyelem Istenének s őseink bölcseségének nincs rend, mely magához ragadja az egyház feletti uralmat, közölje az üdvöt ; mi választott nemzetség, királyi papság, szent nép vagyunk, és oly nép, melyet Isten sajátjának tart, hogy annak hatalmas dolgait hirdessük, ki minket a sötétségből az ő csodálatos világosságára hivott. — Közénk s az Idveo o zitő közé sem hivatal, sem intéz vény nem tolakodhatik; nekünk mindnyájunknak hitben szabad hozzájárulásunk vagyon Isten idvezitő kegyelméhez, melyet nyújt a Krisztus Jézusban. — Nekünk mindnyájunknak nemcsak jogunk, de szent kötelességünk részt venni az egyház ügyeinek intézésében s közrehatni, hogy egyházunkban mindenek ékesen és jó renddel folyjanak. E jogunkat is mindenek előtt a gyülekezetben gyakoroljuk, ott teljesítjük e jognak megfelelő kötelességeinket. — Kiki olv mértékben, mint azt az ö 7 Úrtól vette. Kinek több adatott, attól több követeltetik meg. Gviilekezeteink ép úgy, mint egész egyházunk nincsen elszigetelve a körülötte hullámzó élettől. — Az evangelikus embernek és egyháznak nincs oka, hogy a világból meneküljön. — Idvezitőnk főpapi imájában mondá : „Nem kérlek, hogy a világból kivegyed őket, hanem, hogy megőrizd őket a gonosztól" (Ján. XVII. 15.). Egyházunk, úgy egyes tagjaiban, mint testületeiben, ki van téve a kulturélet hullámverésének. Annak egy-egy habja átcsap az egyház sánczain. — Egyházunk soha sem zárkózott el s el sem zárkózik a művészet, tudomány, társadalmi élet haladása előtt, sőt e közműveltségi tényezőket saját és híveinek javára hasznosítani igyekszik. Azt