Evangélikus Egyház és Iskola 1887.

Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Az elsasi főkonzistorium

23 Ezen ügyre a szászok és mások tudom legelső sorban azt a száraz mentséget hoznák fel : hát miért nem neveltetek magatoknak elég és alkalmas egyéneket? Miért nem választottatok és neveztettetek ki magatoknak a czélnak megfelelő egyházi hivatalnokot épen saját körötökből ? Erre nézve válaszul ívekre terjedő indokokat lehetne felsorolni, de az most szorosan nem tartozik ide; mert én csak a rövid tényekre akartam rámutatni, hogy ezekből a következtetést és a tanúiságot ki lehessen vonni. — Különben általánosan tudva levő dolog, hogy minden oknak meg van a maga okozatja. * * * Ez is furcsa egyházi állapot. Méltán ellehet mondani róla : „Sotba megy, mint a falusi biróság ! — Vagy akár : „Hodie mihi, cras tibi!" Pürkerecz, Tatrang és Zajzon ág. hitv. evang. hitközsége a közelmúltban igen feltűnő egyházi állapotnak volt és van kitéve. Ugyanis az előbbi helyen négy állami tanító között egyetlen alkalmas egyházi segédkező nem lévén alkalmazva : a lelkész kénytelen volt egy évig — és pedig egészen díjtalan — végezni a tanító helyett az egyházi teendőket. Nevezetesen a január 6-iki, február 2-iki, márcz. 25-iki, áldozó csütörtöki, junius 29-iki kisebb egyházi ünnepeket; továbbá karácsony, húsvét, pünkösd másod ünnepeit délelőtt és délután — a lelkészi rendes teendőkön fölül — egyházi beszédek előadása által a pap a tanító helyett pontosan elvégezni. Végre a templomban hétköznap reggelenkint s a temetéseken alkalom szerint a lelkésznek kellett diktálni, éneket vezetni; a böjtben hat hét alatt délelőtt maga, délután pedig a tanító helyett volt szükséges, a vallás- és énektanítást teljesíteni. Tatrangon öt állami tanító mellett a magyar főesperesnek s lelkésznek a leírt módon és mérvben huzamosabb idő alatt kellett az egyházi segédkező, kántor, énekvezető, vallástanító, orgonista és maga helyett a kiszabott rendes egyházi teendőket pontosan elvégezni. Zajzon hitközsége három községi tanítói állomás létezése mellett hónapok óta — mai napig is hajlott korú lelkésze által végezteti a papi és egyszersmind rektori egyházi teendőket : nem lévén betöltve máig sem az egyik tanítói állomás, a más két tanító pedig — bizonyos okoknál fogva e téren egyáltalán nem alkalmazható. Biz ezek nagyon furcsa és felette szenzácziós egyházi állapotok. Ezeket is jórészben a szász egyházi félszeg kormányzat múlt időbeli kinövéseinek lehet betudni. Van azonban reményünk hozzá, hogy az ilyen abnormis állapotokat az egyházkerület főügyintézői annak idején befogják szüntetni. — Mert hiszen a lelkészektől fokozatos sorrendben — sem nem méltányos, sem nem jogos, azt kívánni, hogy mások külön dijazással összekötött kötelességeit : az ő túlterheltetésük alapján teljesítsék. * * * Brassómegyében a 11 ág. hitv. evang. magyar községben a községi és állami iskola az 1869—1883. évek óta létezik és áll fenn ma is. Midőn itt a községi jellegű iskolák alakultak, a kötött szerződések felülvizsgálására a szász egyházi hatóság nem fordított kellő gondot, miből a régebb múltban több kellemetlenség és visszás állapot keletkezett. Később 1883-tól kezdve pedig, midőn a községi iskolák — Hosszufalu, Zajzon, Újfalu — kivételével valamennyi állami jellegűvé változott által : a hét község állami iskolája sorában van olyan egyház is, melynek egy hiányos rövid átalakulási jegyzőkönyvén kivül semmiféle rendszeres szerződése nincsen. Van olyan is kettő-három, melynek az egyház és állam között fennálló meglehetős jó szerződése van, melyet azonban a szász egyházi hatóság annak idején alaposan nem vizsgált felül, sőt midőn ez beküldetett, vissza utasította : — azt állítván, hogy az állami iskola ügye nem tartozik az ő hatáskörébe, hanem a polgári községekébe ! Hogy hogy, hiszen a polgári község épen semmit nem adott át az államnak ; ellenben az egyházak telket, kertet, tanítói lakokat, iskolai épületeket engedtek át, mint saját tulajdont az állami iskola czéljaira! — Hát ezen tárgyak miként, mily alapon történendő használatáról, a jogokról és kötelességekről nem kellett-e részletes és kifogástalan jó szerződés? — Nem kellett volna-e ezen szerződéseket a szász egyházi hatóságnak kitűnő gonddal, mély bölcseséggel részletesen felülvizsgálni s netaláni hiányokat helyrehozni? Ebből eredt is aztán elég baj, kellemetlenség és jogsérelem. A sok közzűl ez úttal csak egy tényt hozok fel. Egyik egyháznak meglehetős jó s a minisztérium által helyben hagyott törvényes erejű szerződése van; ennek daczára megtörtént mégis, hogy a szerződés ellenére a tisztán ág. evang. gyermekek számára róm. kath. és oklevél nélküli tanerőt csúsztatott be a tanfelügyelő, ki 3-ik éve már, hogy 500 frt. rendes fizetés mellett az iskolában csak kontárkodik és szemébe kaczag a sok okleveles állomás nélküli jó tanítónak. Minek is 8 évig komolyan tanúlni s az oklevelet megszerezni, mikor Brassómegyében egy helyen e nélkül is lehet teljes fizetéssel működni. Hát te szegény egyház mire jutottál, s hogy bizhatod gyermekeidet ilyen szakkészültségü egyénre? Hogy taníttatod az ág. evang. hitvallást a róm. kath. confessió képviselőjével? Avagy évi 300 frt. értékű tan- és iskolai helyiségeid haszonbérletének állandó s ingyenes kedvezményén fölül 50—60 frttal még egy külön vallás és egyházi énektanítót fogadsz-e? Biz ez is felette abnormis állapot. r. I. Hiw-lti, Az elsassi főkonzisztorium utolsó, november 26—30-án tartott ülésében a próbaprédikácziókra vonatkozó, nálunk is többször felmerült kérdés tárgyaltatott. Ugyanis az előző évi főkonzisztorium megbízta a direktóriumot, hogy a minisztériumnak előterjesztést tegyen a próbaprédikáczióknak és a megürült parochiák elnyerése után vágyódóknak, e parochiák látogatását megengedő szabadalom eltörlése iránt. Mind a kettőt az uralkodó papválasztási módozat kinövésének jelzik. A minisztérium a tett javaslatot nem fogadta el. Azon véleményben van, hogy a próbaprédikácziók az érvényben levő papkinevezési rendszerrel a legbensőbb