Evangélikus Egyház és Iskola 1887.
Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - A brassói ág. hitv. ev. magyar esperességből
És ezekkel, t. i. a sok kiadást ért SchärtlichL a n g e-féle chorálköny v, de különösen K ö s 11 i n Dr. és tanár tanúbizonyságával befejezhetném már 2-ik czikkemet is; kiemelvén még azt, hogy Köstlin jelenleg a protestáns egyházi ének- és zeneügynek, szóval a hymnologiának legelső tekintélye Németországban! Mindezen történelmi adatok és bizonyítékok alapján, melyekhez még egy katholikus hymnologus tanúbizonysága is járul, bátran kijelenthetem, hogy Hassler H. Leótól kell a „Herzlich thut mich verlangen" egyházi (halotti) ének dallamát származtatnunk. Ugy szintén indittatya érzem magamat J. K. úrat felszólítani, szíveskedjék Köstlin Dr. t a rfá r úr óhajtását figyelembe venni és kíváncsiságát kielégiteni ezáltal, hogy közölje ő vele azon bizonyítékokat, melyek a „Szivem szerint kívánom" (Herzlich thut mich verlangen", Srdecne zadam sobe") dallamát magyar eredetűnek bizonyítják. Kikérjük azután Ivöstlin Dr. és tanár, tán szintén „helyesbített" nézeteit (!) e lap tisztelt olvasóival közölni! Ellenkező esetben t. i. ha J. K. úr kellő adatok hiányában Köstlin Dr. és tanár „arbitérfélé interventióját^ igénybe nem venné, elvárjuk, hogy „repulsus ille verita-tis viribus" szavak értelmében végre elfogja fogadni a hymnologia történelmi alapjait, elösmervén —- bár „szive mást kivánt val a" — hogy a »„Szivem szerint kitánom í í (Szügyi úr mutatványa 4. sz. kezdő ének) nevű dallam Hassler H. Leónak köszöni létezésétiII Ha vitatkozásunknak lesz némi sikere, nem fogom sajnálni azon időt, melyet ezen ügy érdekében feláldoztam. Hogy sokat vitatkoztunk, az igaz, — néha élénkebb színezettel, élesebb constructióval is! Ütöttek! ütöttünk! hogy legalább okunk legyen felkiáltani, ha nem is fájdalmunkban, de legalább bámulatunkban: ..Percutiar, modo fruçtum liabeam Z" 1) Justli Sám. István. A bányai egyházkerület költségvetése, E b. lapok 25. számában közöltetett a bányai egyházkerületnek költségvetése az 1887. jul. 1-től 1888. jun. 30-ig terjedő számítási időre előirányozva. Az esperességek eddigelé oly bizalomteljesen fogadták ez előirányzat közlését, hogy annak indokolását egyáltalán nem kívánták, sőt a nógrádi esperességben még felolvastatását is fölöslegesnek tartották. Azt hiszem azonban, hogy e vak bizalmat az előttünk levő javaslat meg fogja ingatni. A költségvetés kiadási rovatában ugyanis egy eddig soha elő nem forduló s most sem indokolható tétel foglaltatik^ u. m. „Az újvidéki egyháznak 500 frt. A költségvetésben eddig 1 állandó kiadási rovatoJ) D. G-erhard János. Regensburg. 1675. a 142-ik zsoltárhoz ! kat képeztek és most is képeznek a selmeczi lvceum, a theologiai akadémia, a szarvasi fő- és a beszterczebányai algymnasiumnak adandó kerületi segélvösszegek. Teljes joggal, mert ezen tételek közgyűlési határozatokon alapulnak. De mit keres ott Újvidék addig, mig annak segélyeztetése iránt a kerület kötelezettséget nem vállalt? A feleletet ezen ellenvetésre alkalmasint azon felvilágosítással fogjak akarni nyújtani, hogy ezúttal egy uj bevételi tétel, a br. Baldácsy-alap az, mely a kiadásban elosztás alá kerül. Úgyde a kiadásban ennek megfelelőleg ott áll a rpusztuló s ínséges egyházak gyámolítására" felvett 800 frt. S miután más egyház neve, mely gyámolitásra előjegyeztetnék, fel nem vétetett: miért csupán kizárólag Újvidék? Nem akarok most sejtésekbe, egybevetésekbe bocsátkozni, egyszerűen mint visszaélést registrálom Újvidéknek a költségvetés általi kiemelését. Ez ellen az esperességeknek annál inkább kötelességök felszólalni; mert ha ez így halad, akkor egykor „a csekélyebb fizetésű lelkészek javadalmazásának" rovata is megszűkül egy-egy kegyelt név feltűnése által : megkönnyítvén ekként a kerületi közgyűlés által a segélyek kiosztásának tervezetére kiküldendő bizottságok eljárását. Gaál Mihály. lltlFl! I). A brassói ág. hitv. ev. magyar esperességböl. III. Gyámintézeti visszás dolgok. Az erdélyi ág. hitv. ev. magyar gyámintézet — fájdalom két évi fennállása óta — úgyszólva tengéletet él. A lelkes és áldozatkész alapító, törzs, rendes és pártolótagok túlnyomó s tekintélyes része — több irányból tudom, hogy általában véve nincsen megelégedve a gyámintézeti ügyek vezetésével, de egyszersmind nincsen kellőleg megmegnyugtatva — a kitűzött kettős nemes czél elérhetése iránt sem. Mi tagadás benne, az elégedetlenség jórészt onnan származik, hogy maga az intézeti elnök nem igen respektálja a megerősített alapszabályok §§-ait. Bizonysága ennek a jelen év márczius hó 25-én Csernátfaluban megtartott közgyűlés, hol az elnöki megnyitó beszéd — az alapszabályok ellenére — a zsúfolva megtelt nagy templom közönségét, a többek közt az ev. magyar esperesség kicsiny lésé vei, s annak m e g a 1 a k ulási nagy munkáját holmi érdekszövetség és pajtáskodás vádjaival is traktálta. (Megjegyzendő, hogy az emiitett elnök nem akarta a brassói ev. magyar esperesség megalakítását a tiszai ev. egyházkerülethez csatoltan ; hanem neki — a döntő nagytöbbséggel szemben — egyedül „külön szövetség és pajtáskodás 1' kellett volna. Most a 11 ev. magyar hitközséget mindenárpn — az évtizedek óta kipróbált és minden irányban súlyosan érzett szász-hatalmi nyomás és hátratétel nyűgei alá akarta helyezni, hogy igy a mostoha gyámkodás — mint azelőtt, ugy ezután is — tarthassa békóba verve a szellemet, a magyar érzületet s az egyházak szabad fejlődését.
