Evangélikus Egyház és Iskola 1887.
Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - 49. zárvizsgálat (Sípos János)
138 Nyilt levél a Szerkesztőhöz. A lap utolsó számában e rovatban megjelent — nekem szóló „Nyilt válasz" — alatt Nagytiszteletűséged, mint szerkesztő' a „vitát befejezettnek" jelenti ki s ezáltal a további hozzászólás elől az utat elzárja; én mindennek daczára megkísértem, ha nem tudnám-e e szigorú elhatározást megkérlelní, s ezen soraimnak egy kis helyecskét kieszközölni. — Teszem ezt azon ó'szinteséggel, melynél fogva reménylem, hogy ha valaki alkalmat ad másnak arra hogy hibázzon, miután a hiba megtörtént, — el nem zárja előle az alkalmat, hogy e hibáját a mennyire lehet, helyre hozza. Abban — s ezt készséggel elismerem — hibát követtem el, hogy nyilt kérdésem megírására nem vettem kezembe a Társulati Elnök úr által hivatkozott (43-ik) számot — hanem csak ,,emlékezetből" irtam — ez mindenesetre megmentett volna a tévedéstől, melynek mentségeül alig merem felhozni épen azon időben való felette nagy elfoglaltságomat. A jknyv. elolvasása sok időbe nem került volna, de egyáltalában nem emlékeztem arra, mely időtájban keressem, az egész évfolyamot átnézni pedig nem volt érkezésem ; de ez mondom mentségnek nagyon gyönge. Hanem épen azért mert én ugy emlékeztem vagy nem emlékeztem — a mint ezt nyilt kérdésemben megirtam, mondom : épen azért írtam nyilt kérdésemet, a melynek semmi egyéb czélja nem volt, mint egyszerűen felvilágosítást kérni és nyerni. — Ha valaki más czélzatot is olvasott belőle, emez ellenében kijelentem, hogy más czélzatom nem volt. S a mint ezek után Nagytiszteletű Elnök Urnák a szíves válaszért ezennel köszönetemet nyilvánítom, s kijelentem hogy azzal teljesen meg vagyok nyugtatva; ép úgy sajnálom — de másrészt alig értem, hogy .Gyurátz Ferencz úr, minden alapos ok nélkül az első kérdést is gyanúnak declarálja, a mint hogy az Igazgató Választmány sem olvasott ki semmi gyanusitót kérdésemből — a miről Gy. F. úr kezei közt lévő — s általam újból is figyelemmel ismételve is átolvasott „nyilt válasz" mindenkit meggyőzhet! Annak, hogy Gy. F. úr nagyobb bizalommal van Sántha Imakönyve iránt, mint én — a legőszintébben örülök, s semmit sem óhajtok inkább, mint hogy ezen bizalma teljesedjék ! Végül szabad legyen helyreigazításul még egy megjegyzést koczkáztatnom : én ugyanis nem azt állítottam, hogy „népünk az imádságos könyvnek szükségét nem érzi", mint ezt Nt. Elnök úr soraimból idézi, de azt, hogy „alig érzi." Ezzel azt akartam mondani, hogy csak kevesen lehetnek, a kik érzik s a nagyobb rész nem érzi. — Most is még élő s az imádságot szerető anyám — mindannyiszor megimádkoztatott minket gyermekeit, de vagy könyvnélkül mondtuk, vagy az énekes könyvből olvastuk imáinkat; s az imádságos könyv hiányát nem éreztük; pedig ismétlem anyám az imádságot szereti és szerettük gyermekei is. Tisztelettel Nagyszombat 1887. április 17-kén. Farkas Gejza. A hegyaljai ág. hitv. evang. tanítóegyiet f. hó 14-kén a miskolczi anyaegyház kebelében tartotta évi rendes közgyűlését. — Elnök Horváth Sándor, gymnasiumi igazgató a múlt évi egyleti életre visszapillantván, szép szavakkal üdvözölte a teljes számban egybegyűlt tagokat, majd a jelenlevő főesperes nagyt. ZelenkaPál úr felé fordúlva, örömének ád kifejezést, hogy őt, mint a tanügynek lelkes hívét, az egylet nevében és élén főesperessé történt megválasztatása alkalmából üdvözölheti. — Főesperes úr feleletében kiemelte, hogy mint eddig, úgy ezután is barátja, munkatársa lesz annak az egyletnek, melynek életrevalósága, tagjainak alapos képzettsége a nevelés terén oly szép eredményeket tüntetnek fel. Az Eötvös alapra vonatkozólag határozatba ment, — hogy az egyesület az alapszabályszerű tagdíját beküldi s annak rendes tagja lesz. — A prot. árvaházat oly módon óhajtja segélyezni, hogy évenként önként felajánlott 1 frtnyi segélynek beküldése mellett a tagok között gyűlés alkalmával gyűjtést rendez. Ezen határozatot azonnal érvényesítvén : az árvaház javára 5 frt 24 kr. gyűlt be. — Az irodalmi és tudományos tevékenység előmozdítása végett valamennyi szaklapot kívánja megrendelni, nevezetesen a „Prot. Néptanító", „Népnevelők Lapja", „Néptanoda" czimű szaklapokat s hivatalos közlönyévé a „Protestáns Néptanító"-t teszi. (Hát az „Evang. Egyház és Iskolá"-t s a „Prot. Egyház és iskolai lap"-ot nem tekinti szaklapoknak?!) — Kulik Márton könyvtárnok jelentése tudomásúl vétetvén, neki a könyvtár rendezése, gondozása körül szerzett érdemei elismeréseül jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott. — Z u b e k Lénárd pápa esperesi tanítóegyleti tag részére, a ki évközben jogtalanul fosztatott meg állásától, utólagos jóváhagyás reményében kiutalványozott segély helybenhagyatott. A pénztárnok ifj. Czékus István, számadásai ugyancsak rendben találtatván, elismeréssel jutalmaztatott. — Olvastatott asomogymegyei tanító-egyletnek felhívása, melyben a bekövetkezendő Gön czy-jubileum alkalmával, Gönczy-alapítvány tételére hivja fel a hazai társegyesületeket. — A gyűlés határtalan tisztelettel ismeri el Gönczy érdemeit, de csekély pénzbeli alapja miatt a felhívás felett napirendre tér. — P e t r i k ozdi és Kovács diós-győri tanítóknak módszeres g} 7akorlati előadásuk, nemkülönben Csipkay fancsali tagtársnak „A tanítók anyagi javadalmazásáról" tartott felolvasása, s Gebe miskolczi tanítónak erre vonatkozó bírálata, részint bírálat alá vétetvén, az előadók és munkások fejtegetései helyeslő tudomásul vétettek. Az ungmegyei tanító-egyletnek átirata, melyben a tanítók fizetésének javítása, az ötödéves pótlék behozatala czéloztatik, oly módon vétetik tudomásul, hogy a gyűlés bizottságot küld ki egy memorandum szerkesztésére, melyben a fizetésjavítást az illető egyházi forumoknál határozatba hozni kérelmezi s az összes hazai egyesületeket hasonlépésre felhívja. — Végül Szászy Kálmán sajóarnóti tanító a jövő évben tartandó 25-éves tanítói jubileumára az egyesületet meghívja, mely is az évi rendes közgyűléssel lesz egybekötve. A gyűlést közebéd követte, hol a nevelésügynek hívei, sok jó barátjai sikerült toasztokban folytatták a komoly eszmecserék vitatását, s a jövő évi viszontlátásig búcsút mondtak egymásnak. Bohus Pál. 49. zárvizsgálat. Múlt vasárnap, vagyis folyó hó 17-én tartotta SzilvágyiKároly veterán tanító úr 49-ik zárvizsgáját az ajkai evang. gyülekezet tanköteleseivel. Nem czélunk itt az eredményről bővebben szólani, még kevésbé bírálatot mondani, arra nem is vagyunk hivatva; de annyit megkövetel a méltányosság, hogy kimond-