Evangélikus Egyház és Iskola 1887.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - A konfirmácziói oktatás (Szabó Béla)

126 az éneknek költője Christoph Cnollius 1599-ben, dallamának szerzője HansLeoHassler 1601-ben. Ez tehát a sokat vitatott valódi eredeti dallam. # b) Hogy Gerhard éneke „0 Haupt voll Blut und Wunden" mind a 12 énekeskönyvben kivé­tel nélkül „Herzlich thut mich verlangen" dallammal jelöltetik. c) Hogy Gerhard hires éneke „B e f i e h 1 du deine Wege" — saját dallammal nem bírt 1) — hanem vagy „Herzlich thut mich verlangen" — de leginkább „Lobet Gott unser'n Herrn" dallamra énekeltetett 2). — Nem tudom fogja-e Jeszenszky K. ezen felvilágosító és bizonyító adatok elolvasása után hadállását visszafelé központosítani, avagy fogja-e azután is fényesen fénylő és színeket szóró rakétáit csodás csoportozatokban még felreppentem? — Majd meglátjuk ! De ha tenné is, nem hiszem, hogy ez által a hozzáértők szemeit megvakíthatná, vagy hogy hig­gadt gondolkozású emberek a történelem biztos útjá­ról kalandos ösvényekre tereltetnék magukat! 3. Mit lehet még megjegyezni a Je­szenszky által idézett „Bár szivem szomor­kodik" énekre? Jeszenszky állítja, hogy Thurzó György udvarában már énekelték a „Bár szivem szomorkodik" éneket, melyet Lányi Illés cseh nyelven szerzett vólt. Most a Tranoscius énekes könyvből tudtam meg, hogy a kérdéses ének eredeti szövege: „Ac jest me srdce smutne" (dallamát úgy jelölik : Jako : „Srdecne zadam sobe") cseíi­nyelvű és öt versből áll. Ezek szerint a „Bár szí­vem szomorkodik" csak fordítás volna. Váljon mikor és ki által fordíttatott? Érdekesen szóll arról Jeszenszky „hogy ezen dallam búsongó spon­„d eu s ai plastice festik a csapások alatt „roskadozó, vallásos lélek fájdalmát" — „hogy ezen ének ha nem is nyelvileg, de tar­talmilag, zeneileg, magyar eredetű." De a „Srdecne zadam sobe" (Herzlich thut mich verlangen) dallam, mégis mást mond! Jeszenszky továbbá nem is ügyelt a dallam és a szöveg közti belső viszonyra ; mert az 1-ső vers : „Bár szívem szomorkodik Nyújtsd felém kezedet! Bűne tudatában; Hisz nappal, mint éjjel Jusson szavam trónodig Csak utánad epedek Isten égi váram! Nagy keserves szívvel." spondeus-trochaeus versmértékkel bír, holott a többi kérdés alatti énekek, mind jambusi vers­mértékre vannak írva, u. m. „Szivem szerint kívánom" (Herzlich thut mich verlangen — Srdecne zadam sobe—), „Oh fő teljes sebekkel" (0 Haupt 2) Mert, a mit Nagy Lajos chorálköny vében (Nyír­egyháza. 1877. old. 124.) ezen czírú alatt felsorol, ez tulaj­donképen a* „Lobet Gott unser'n Herrn" saját dallama, mely már 1607-ben létezett, holott Gerhard nevezett énekét csak 1667. körül költötte. 2) „Ach Herr mich armen Sünder" éneket ugyan­azon énekeskönyvben felkeresvén láttam, hogy felibe : „ L o­betGott unser'n Herrn" volt dallamul felírva. A neve­zett két dallam tehát mégis csak egynek vétetett. voll Blut und Wunden), „Bizzad minden utadat" (Befiehl du deine Wege). Elösmerem, hogy a vers­mérték az egyházi énekeknél nem tartatik meg szi­gorúan, főleg fordított énekeknél, de minden­esetre megkivántatik, hogy a versfaj jellege felismer­hető legyen. A „Bár szivem szomorkodik" tehát más dallamot kiván és ilyennel bírunk egyházi dalla­maink közt, u. m. : „Schwing dich auf zu deinem Gott", 1) (Istenhez emelkèdjél !) vagy „Christus der uns selig macht" (Attyának bölcsesége) .... • t 4. Hihető-e, hogy a hires zeneművész H. L. Hassler népdalból vette a zenei alap­gondolatokat „ Herzlich thut mich verlangen" egyházi dallamához? Tagadhatlan, hogy sok népdal az egyszerű viszo­nyok közt élő emberek találmánya, a mennyiben a nép közt is találtatik elég naturalista-költő. De sok úgynevezett népdal tudományos és szakértő szer­zőktől veszi eredetét, kik a népdalbán kifejezett gon­dolatok, valamint az azoknak megfelelő dallam fel­találói. Néha azonban maga a nép keresi a megfelelő dallamokat a meglevő költeményekhez, vagy a mi még inkább megszokott történni, kigondol mindenféle tartalmú verseket a neki tetsző dalokhoz.-') Különbeú ki ne tudná, hogy honunk fővárosá­ban főleg népszínműveknél folyvást népdalok nagyobb számban készíttetnek, melyek azután a színpadról a nép szájára szállnak és a czigány-zenészek által a felső-magyarországi tót nép közt is elterjesztetnek. Van tehát mindig bizonyos viszony a tudományosan működő és köznép közt. így könnyen feltehető, hogy népdalok megfelelő motívumai is felvétettek H asz 1er idejében már egyházi dallamokká és hogy ő tán már elébb az illető népdalt is rendszeresen kótákba szedte, mig azt végre 1601-beu egyházi dallammá alakította. De ez csak feltevés! — A mi végre a kérdéses dallam hangnemét illeti, arról csak annyit lehet mondani, hogy a német népdalok majd mind dur­hangnemben vannak írva itt-ott átmenetekkel a mol (lágy) hangnembe. A f„ Herzlich fhut mich verlangen" dallam is eredetileg a dur-hang­*) Zeneszerző'je: „Cr üger János (f 1662) a ki­től legtöbb és legszebb dallamaink származnak, p. o. Nun danket alle Gott. Jesus meine Zuversicht. Fröhlich soll mein Herze springen. Herr ich habe missgehandelt sat. ... 2) Mindkettőre szolgálhatok érdekes példával u. m. : a) Az elsőre: 1848/9-ben történt, midőn a kárpátaljai németajkú lakosság ünnepélyes alkalmaknál gyülekezett (p. o. zászlószentelés), hogy a szózatot német fordításban hatalmasan elénekelte. Pedig ők nem tudták ám a^ szózat sajátszerű dallamát. — Hát kerestek és találtak egyházi dallamaink közül egyet, mely valóban teljesen ráillett a szózat versméftékére t. i. „Lobt Gott ihr Christen allzugleich" (Hermann M. f 1560.) „Dicsérd Istent keresztyénség"; — b)A másodikra: Ifjú koromban szülővárosomban járt a nép száján a „Herzlich thut mich verlangen" dallamra készült dal, mely egy iszá­kos ember halálát tárgyalja : Hans Brandwein du musst sterben, Dein Leben geht zu End

Next

/
Thumbnails
Contents