Evangélikus Egyház és Iskola 1887.
Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Egyházi énekeink kérdéséhez (Justh Samu István)
117 már most a „Gerhard Pál K l) híres dallama körül felmerült kérdések közelebbi megismertetéséhez. — Jeszenszky lelke'sz úr Chován Zsigmond chorálkönyvének megjelenése alkalmából „Cithara sanctorum" czikkében határozottan kijelenti és állítja, „hogy azon gondolatok és eszmék, melyek „ez akkordokból kihangzanak, kétségtelenné teszik azt, miszerint az énekek csakis a „magyar reformáczió termékenyítő hatása alatt születhettek, következőleg a magyar nemzeti „kultura számára joggal reklamálhatók!" Vitatja tovább különösen, hogy Gerhard Pál hires éneke: „Befiehl' du deine Wege," — magyar eredetű, „hogy a magyar zene a „németeket is meghódítá, hogy a németek „géniusza átszellemesítette csak a más népektől „vett anyagot!" „Ki sejtené Gerhard ezen hires énekének: Befiehl' du deine Wege ! — magyar „eredetét? Pedig én meggyőződésemként merem „állítani, hogy ezen felséges, lágy hangneme „daczára annyi erélyt és lelkesedést kifejező dallamnak eredetije — nem más, „mint Szügyi úr mutatványában 4. szám alatt „közölt „kezdő ének" — .... „Bizonyos az, hogy ezt a dallamot a 16-ik szá„zad végén s legkésőbb a 17-iknek első tizedében „Thurzó György nádor udvarában a kegyes „C ob or Erzsébet környezetében már énekeljék. Hogyan került a németekhez? hogyan „jutott ahhoz Gerhard, a kinek szereplése a 17-ik „század második felére esik?" — kérdi Jeszenszky és így folytatja : „Lehetséges-e az, hogy a *) Gerhard Pál született 1601-ben GräfenhayII ich en ben: lelkészi hivatalt viselt elébb Mittewalde városában (Untermark 1651), azután Berlinben (1657— 1667) Fridrik Vilmos választófejedelem idejében. Gerhard vonakodott az unió érdekében kiadott rendeletekhez alkalmazkodni, melynek következtében hivatalától elmozdíttatott. Végre Christian, szász herczeg (Mersenburg) kinevezte ó't 1569-ben Lübdenbe (Alsó-Lausitz fó'városa) lelkésznek, hol 70 éves korában 1671-ben meghalt. Egyházi énekei becsét általánosan elösmerték. Bahrdt J. Pr. így nyilatkozik azokról: „Wach Crenii und anderer „Urtheil,hat er alle Liederdichter — den seelirgen Lutherum ausgenommen — an Geist, Kraft, „Kunst und Fleis s übertroffen." — Érdekesek egyetlen fia számára Írásban hátrahagyott atyai jó tanácsai és figyelmeztetései : — „Es weiss mein Sohn, dass ich ihn von „seiner zarten Kindheit an dem Herrn, meinem Gott zu „eigen gegeben, dass er ein Diener und Prediger seines „heil. Wortes werden soll, dabei soll es nun bleiben und „sich daran nicht kehren, dass er wenig gute Tage rdabei haben möchte; denn da weiss der liebe Gott „schon Rath zu und kann das äusserliche Trübsal mit „innerlicher Herzenslust und Freudigkeit des „Geistes genugsam ersetzen. Die heilige Theologiam „studiere in reinen Schulen und auf unverfälschten Uni„versitäten und hüte dich ja vor Syncretisten, denn „die suchen das Zeitliche und sind weder Gott, „noch Menschen treu. In deinem gemeinen Leben folge „nicht böser Gesellschaft, sondern dem Befehl und Willen „deines Gottes." Auswahl ausP. Gerhardt's Liedern. Bremen 1817. J. G. Heyse. „lánglelkű Thür zó Imre az 1620 - i k i kassai „királyválasztó országgyűlés magyar SZÓ„noka és a wittenbergi egyetem rektora, Lányi „Illésnek tanítványa, a magyar reformáczió termékeit, különösen az oly bűbájos, ősrégi magyar „zene hangjait, melyek még a legtisztább ger„mán-YérÜ németet is felvillanyozni képelek, németországi kartársaival és politikai szövetségeseivel meg nem ismertette volna? Persze a né„metek sokkal okosabbak, semhogy azt, ami „szép és a mire egyszer ráütötték a maguk „bélyegét, 1) maguktól elvitatni engednék. „ Csak így érthető az, hogy ma Gerhard„nak tulajdonítjuk 2) azt a dallamot, melyet „a politikai pályája kezdetén 1621-ben oly váratlanul „elhűnyt Thurzó Imre még édes anyjától hallhatott. " Ily képen írván, azt hiszi Jeszenszky, hogy állításait már be is bizonyította. De én más nézetben vagyok, felkiáltván G ö thé vei: „Seid nur im Auslegen frisch und munter! Legt ihr nicht aus, legt ihr doch unter!" De Jeszenszky még tovább megy csodálatos supposicziói és dedukczióival, mig végre conclusiója ily felkiáltásban kulminál: „Nem „lehet az, hogy az ily tartalmú énekeket 3) a „cseheknek adjuk át, csak azért, mert cseh „nyelven vannak írva. A tartalom, rythmus, „a dallam magyar!... Ha a szlávok okkupálni „akarják a Cithara sanctorumot, akkor azt előbb „oly procedúrának kell alávetniök, a minőnek Husz „Jánost alávetették a csehek, csinálván belőle „Nepomuki szent Jánost De addig is, „ a régi magyar századok sirjából felénk „hangzó s ezen itt általam ismertetett cho„rálkönyvben foglalt dallamok fogják nyitogatni az emberek szíveit, hogy azokba ezen „eszme „magyar egyház a soknyelvű államban" „győzedelmesen bevonuljon !" Megvallom, hogy én Jeszenszky támadásait, ide értve utóbbi kifakadásait is, egyszerűen nem értem; mert nem hiszem, hogy a szlávok okkupálni akarnák a Cithera sanctorumot csak a maguk számára, vagy hogy a németek valamely dallam magyar eredetét el nem ösmernék, ha az csakugyan magyar eredetű volna. Erős meggyőződésem az, hogy evang. egyházunkban alig fog valaki találkozni, a ki az egyházunkba fogadott dallamokat közösöknek nem tartaná. Hisz örülhetünk, ha református testvéreinkkel is közös dallamaink vannak 4) ; *) ,,Ki keresne" — így kérdi Jeszenszky — a „Wacht am Rhein"-ban (ebben a hires csatadalban — 1870. franczia-német háború), „motívumokat, melyek „valalia a huszitákat lelkesíték?! a német idealismus „a protestantismusban egyesült más népek realismusával !" -') Nem hallottam, hogy Jeszenszky lelkészen kivűl, még más valaki ezt Gerhardnak tulajdonítaná! 3) Jeszenszky megnevezi a 306-ik számú reggeli éneket, meg Lányi Illés más énekeit is, mert felirataik cseh nyelven vannak írva. 4) Megvallom, hogy valóban meg voltam hatva, midőn 1852-ben a bécsi református templomban az akkori bécsi
