Evangélikus Egyház és Iskola 1887.

Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Nagy kitüntetés

110 pártnak az egylet iránt folyton növekvő ellenszenvéről, mely a Gotteskasten mindinkább emelkedő felvirágzásával jár. A confessionalistáknak különösen az visszás, hogy az egylet olyan egyházakat is gyámolít, melyeknek papjai „rationalistikusok", „Protestantenvereinler". Az oettingeni dekanatus több lelkésze nevében egy interpelláló levél is jött az egylet elnökéhez, hogy mily állást foglal az egylet a protestáns-egylettel szemben, s azon egyházakkal, melyek annak pártján állanak; nem tartja-e szükségesnek azokat a segélyezésből kizárni? Dr. Fricke, az elnök, erre egy hosszabb levélben felelt, melyet a mû teljesen közöl (91. 92). A levél azon, nézetünk szerint is egészen helyes álláspontról tanúskodik, hogy a segélyezésnél az egyház alapja, tehát hitvallása egyedül mérvadó, a pártállásra annyival kevésbé lehet az egylet tekintettel, mert az rendesen csak a lelkész pártállása, s mert az változékony, s miatta az egyházakat büntetni, segélyezés elvonásával igazságtalan dolog. Az interpelláló R e válasszal megelégedtek, de nem úgy a Gotteskasten hívei, kik az egyletet több tekintetből hitetlenséggel és pártoskodással vádolják. Ha a Gotteskastennak bár separatizáló, de nemes intentióját méltányolni is tudjuk : a Gusztáv-Adolf-egylet elleni oppositióját helytelennek és károsnak találjuk; mert sehol sem illetlenebb a pártoskodás és gyanúsítás, mint szemben a jótevővel, mindenekfelett pedig az oly jótevővel, a kinek működési tere az egyház. Criegern eztán idézi az egyes egyháztörténetírók ítéleteit az egylet történetéről, s végül átmegy a statistikához. Rövid áttekintést nyújt a központi elnökség teendői, a főegyletek, „Zweigvereine", nőegyletek és tanulóegyletek felett, hogy azután az egylet működési terét, a diasporát ismertesse. A segélyezett egyházak és intézetek száma azon időben 2933 volt, s bizonyos, hogy azon idő óta a 3000-et meghaladta. Criegern mindenekelőtt a németországi diasporáról ad számot elősorolván mind ama tartományokat, melyekben az egylet segítsége szükséges volt. Magyarországból 184 egyház kér segélyt, s hogy az egylet hazánkat mennyire pártfogolta és pártfogolja, kitűnik abból, hogy a jubileumévig egy millió kétszázezer márkán felül küldött haza evang. egyházainknak. Egyéb európai tartományok és országok is mind figyelme tárgyát képezik az egyletnek, végül még Dél-Amerika egyházi viszonyairól is tétetik említés. Criegern műve végén felsorolja a forrásokat, melyekből az egylet ismerete meríthető ; Magyarországot illetőleg megnevezi Limberger és Haan munkáit; a többi munkák majd mind a szászokkal és szász kérdéssel foglalkoznak. Zenker fenntnevezett műve főleg azért becses, mert Criegern művéhez a közelebbi adatokat szolgáltatja. Különösen értékesek az elején közlött okiratok, melyek az egylet keletkezésére fényt vetnek, kisérvén azt legelső kezdetétől Zimmermannak a protestáns világhoz intézett felszólításáig, mely 21—28. lapon egész terjedelmében van közölve. Nemkülönben igen érdekes a 30—57. lapokon közölt kimutatás, melyen össze vannak állítva mind az egyházak, melyeket az egylet keletkezésétől 1881-ik évig gyámolított; adva van az év, melyben a segélyezés kezdődött, valamint az adományok összege. Hazai egyházakkal majd minden lapon találkozunk, és pedig református egyházak, kai is nem ritkán. A következő részben (57—76) az egylet vagyona van számokkal illustrálva; és pedig előbb egv táblázaton az összes tőke és a már ráfordított évi segélyezések összege ; utóbb pedig kimerítő részletességgel az egyes egyletek egyes alapítványai az alapító nevével, az alapítás idejével és évszámával. Legfontosabb rész azonban az utolsó : az egylet szervezete (77—127. 1.) Itt találjuk mindenekelőtt az egylet alapszabályait keletkezése idejéből, midőn még „G.-A.-Stiftung" volt a neve, majd az utóbbiakat. Azután részletezve : a központi elnökség, a központi iroda hatáskörét, a központi pénztár növekvését, az egyes egyletek és az összegylet gyűléseit. Egy hosszabb kimutatás közli az összes főgyülések határozatait, fontos okiratként az egylet belső történetére nézve; végül pedig a szeretetadományokat, évenkénti egymásutánban, a pályázó és a győztes egyházak megnevezésével, valamint a referens nevének megemlítésével. Rövidke zárszó után következik az egylet névtára, utóbb pedig az egylettel rokon czélzatu egyesületek létszám kimutatása is, köztük a mi gyámegyesületünk is. Az egész mű átnézetes, szabatos, s minden oldalán érdekes. A Criegern-féle mű is elég élénken és érdekesen van megírva, bár sajnos, hogy szerző írásmodora következtében a lényeges események a nemlényegesektől nem igen különülnek el; az egész mű inkább a főgyülések krónikája, apróságok és lényeges határozatok mint egyenrangúak jönnek elő; az igaz, hogy az olvasót egyaránt érdekük, de nem úgy az ügyet, melyre vonatkoznak. — De ezen hiányt megmagyarázza a vázolt kornak közel volta, valamint a mű alkalmisága, mely idő tekintetében korlátozhatta szerzőjét. A ki az evangelikus egyház e századbeli története iránt érdeklődik, örömmel fogja olvasni e műveket, s elolvasás után annál nagyobb örömmel letenni, mennél jobban fekszik ez egyház ügye és java szivén, s mennél jobban tud méltányolni oly törekvéseket, melyek az emberek közt nem az elválasztó és elkülönítő tényeket, hanem az egyesítő kapcsokat keresik és megtalálják. — a. — A magdeburgi 280 lelket számláló franczia ref. gyülekezet ez év február 27-én ülte meg fennállásának kétszázados emlékünnepét. A Hugenották ivadékai ezek, kiket a kath. fanatizmus hajdan földönfutókká tett s hazájukból kiűzött. — A német császár, a császárné, a magdeburgi consistorium és a városi hatóságok üdvözlő iratokat intéztek a presbyteriumhoz. Isten segítse meg továbbra is ! Nagy kitüntetés. A porosz közoktatási minisztérium elrendelte, hogy nyilvános iskolák tanítónői hivatalos jubileumok alkalmával állami kitüntetésben részesíttessenek, még pedig evang. tanítónő kapjon bibliát, katholikus pedig imádságos könyvet. Ezen kitüntetés már 30 évi szolgálat után alkalmazandó! — Ott aztán megbecsülik a tanítót. A wittenbergi vártemplomot átépítik. Már 500 ezer márkát költöttek rá. A tornya 33 meter magas lesz. Evangelizatió. Drezdában 1883. több evang. férfi és nőegyesületet alakítottak, hogy „előadások és keresztyén iratok által az evangelizatió művét gyakorolják." Iratait az egyesület ajándékképen terjeszti, az utczán, tereken, kórházakban, vasutakon, fiakkerekben, lóvonatu vasúton, különösen pedig a hajósok és szénmunkások közt „valláskülönb-