Evangélikus Egyház és Iskola 1887.

Pozsony, 1887-03-26 / 13. szám

Ötödik évfolyam. 13. szám. Pozsony, 1887. évi márczius 26-án. EVANGELIKUS EGYHÁZ és ISKOLA. Előfizetési ár: Egész évre . 6 frt—ki. félévre . . . 3 , — , negyedévre 1 , 50 , Egy szám ára : 12 kr. o. e. /VLEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. &í38[3<£s Szerkesztő- a kiadó-hivatal" ?osaony, Xonventutcza Felelős szerkesztő s kiadó : TBSZTYÉNSZKY FEBENCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorkent egyszer közölve 7 kr.. többször közölve 5 kr. Bélyegdíj : külön 30 kr Tartalom : A Luther-társaság. (Farkas Gejza.) — A lóláb. (Dr. Masznyik Endre.) — Uj lutheránus templom a Deák-téren. (Hurtay Gy&rgy.) — Apróságok. — Belföld. — Külföld. — Vegyesek. — Hirdetés. A folyó első évnegyed végéhez érve, évnegyedes előfizetőinket előfizetésük megújítására kérjük. Társult előfizetők az eddigi czimet használják. A mult évről elmaradt tetemes hátrálékokra nézve a lap anyagi viszonyai arra kényszerítenek, hogy a tartozásokat az egyesekhez intézendő levelek utján kérjük be. Az anyagi támogatás hiánya mellett a szellemi támogatást is nélkülöznünk kell, mit úgy a közönség, mint lapunk érdekében felemliteni kötelességünknek tartunk azon reményben, hogy tiszttársaink szives és hathatós közreműködését az eddiginél nagyobb mórtékben fogjuk élvezhetni. Szerkesztő. A Luther-társaság. Lapunk hasábjain látott az eszme első napvilágot : alakítsunk Luther-társaságot ! Lapunk hasábjain üdvözöltük meleg hangon a csecsemőt, mely nagy dolgok véghezvitelére van hivatva. Hadd üdvözöljük most kétszeresen, midó'n működésének első gyümölcsét — első évkönyvét meghozta. Végre valahára! oly sok jajkiáltás után, oly nagyon érzett szükségben, annyi sok szép lelkes biztatásra ! Nem szemrehányáskép mondjuk ezt, de a várakozással telt lélek óhajtásának teljesülése felett érzett igaz — őszinte örömünkben. Még sem volt hát hiábavaló az óhaj, nem kiáltó szó a pusztában a beszéd; nem szalmatűz csupán és hervadó virág a nemes felhevülés, s a lelkes törekvés nem hiú! A szó visszhangra talált, testté lett, bár lakoznék állandón közöttünk! A sziklából édes viz fakadt; bár ne fogyjon ki e viz, míg egy szomjas lélek lesz evangyéliomi egyházunk kebelén! A ki ismeri hazánk és különösen egyházunk viszonyait s a népnek nyomasztó helyzetét, a ki ismeri azon nehézségeket, melyekkel a középosztálynak a lét küzdelmében meg: kell mérkőzniök, a ki nem enO 1 gedi behunyt szemmel a korszellemet maga mellett elsurrani s számot vet intelligens osztályunk nagyobb részének vallásos lelkületével, az teljesen igazat ad nekünk, ha állítjuk, hogy nehéz munka volt ma egy ilyen egészen eszményi természetű és vallásos irányú vállalatot létrehozni. S hogy a munka létrejött a nehézségek daczára is, ezért hála a gondviselőnek, a ki e, habár kezdetben szerény társulatban új fegyvert nyújtott szent egyháza védelmére, főkép pedig alkalmas eszközt népe között a vallásosság, evangyéliomi józanság s felvilágosodás, egyszóval szent országának terjesztésére! Most már a megindított mozgalmat csak fenntartani, a felköltött érdeklődést csak éleszteni szükséges! Ez pedig méltóbban és helyesebben nem történhetik, mint egészséges irányban kifejtett tevékenység által. Ha evangyéliomi egyházunk közönsége egyforma volna, úgy ennél könnyebb dolgot alig képzelhetnénk. De népünk miveltség, felfogás, állás, életmód s még sok másban a legnagyobb végletekig különbözik egymástól s ily körülmények között mindeneknek