Evangélikus Egyház és Iskola 1886.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Pár szó a seminariumi órákról II.

186 Ezt az abnormitást kívánná legalább részben mérsékelni felső nógrádi papi értekezletünk ; meghivott tehát engem, hogy ugy az „Evangélikus egyház és Iskolában" mint a „Prot, egyházi s Iskolai lapban" felhivást intézzek az Ő nevében mindkét felekezetű prot. papi társ-egyleteinkhez, miszerint egyetértően indítsunk mozgalmat saját esperességeink. kerületeink s egyetemes konventjeink utján arra nézve, hogy a hivatalból kiállítandó anyakönyvi kivonatok díjmentessége a lehető legkisebb mértékre, pl. olyanra redukáltassék, hol a kivonatokat igénylőknek vagyonértéke 50 frton alól áll. Az ágost. hitv. evang. egyetemes egyház 1885. évi közgyűlése a jkv. 35 pontjában ugyan sajnos tudomásul vette a vallás- és közoktatásüo-vi minister Ö«/ 1884. év november 13-án 36617 sz. a, kelt leiratát, melyben kimondja : „hogy a szóban levő törvény módosítására vonatkozó iutézkedések megtételét ez idoszerint nem tartja czélszerűnek", de mi ezen sajnos tudomásvétellel be nem érhetjük. Nekünk újra és újra kérelmeznünk kell, hogy a minket megillető munkadíjat feleinktől beszedhessük. A mit a Nagyméltóságú minister úr bolygatni ez idoszerint czélszerűnek nem tart, az nekünk mai napság szükségesebb mint valaha s jogos is lesz mindaddig, míg ingyen munkánkért másként kárpótolva nem leszünk. A mi egyházaink a nekünk kiállított „meghívó level"-ekben nem tartották méltányosnak kivételt tenni azon anyakönyvi kivonatokra nézve, melyeket árva-, bünfenyítő-, rendőri- vagy katona-ügyben kiállítunk, pedig az egyház a mi gazdánk, vagy ha jobban tetszik, szerződő felünk ; az államtól semmivel sem részesülünk több előnyben, mint akármelyik közlionpolgár, mégis megcsonkítja szerződésileg biztosított jövedelmünket. Ha a körjegyzők, közigazgatási tisztviselők, birák, orvosok, közjegyzők liagvatéki ügyekben, bűnvizsgálatokban stb. a helyszínére mennek, napidíjakban részesülhetnek; mi lelkészek állítsunk ki bizonyítványokat s anyakönyvi kivonatokat ingyen. Hol van ebben a méltányosság? Rendelkezik velünk valamennyi szakministeriumnak valamennyi közege; népesebb egyházakban a hivatalból, ingven végzett munkák egy kisebbszerű iroda teendőivel vetekednek s mi az ingyen munkát még irodai költségekkel is kénytelenek vagyunk megtoldani. Hogy a szoros értelemben vett állami érdekeknek, az adó-, katona- és statistikai ügynek tegyünk szolgálatokat ingyen, azt honpolgári kötelesség érzetünk is parancsolja, de hogy az egyeseknek akár árva, akár bünfenyítő, akár kórházi, akár rendőri ügyekben ingyen kelljen kivonatokat vagy bizonyítványokat kiszolgáltatnunk, ha mindjárt a felsőség is követeli azt, azt nem tartjuk magunkra nézve igazságosnak. Vegyék ezeket fontolóra a t. társértekezletek s szíveskedjenek véleményeiket akár egyházi lapjaink utján, akar átiratilag elnökünk Svehla János főesperes urnák (lakik Uhorszkán u. p. Losonczon át Rónva) i tudomására juttatni, hogy további érintkezések által az indokolt felirat megírásához és az országgvülés elé leendő felterjesztéséhez mielőbb közelérhessünk. Holles Dániel. esp. főjegyző. Pár szó a seminariumi órákról, IL A hallgatók nagy száma miatt a legutóbb nevezett egyetemen a tanár és a hallgató hivatalosan nem érintkeznek, a mennyiben az előadásokat hallgatni szándékozók, vagy a kik a hallgatott felolvasásokról az indexben a tanár aláírását kívánják, az egyes tanároknak a tanulóság köréből vett megbizottjai (u. n. famulusok) révén érik el e czéljokat. Egyedüli kivétel a seminariumokba való jelentkezésnél történik. Ugyan is minden tanár vezet egy (némelyike kettőt is) seminariumot, s az előadásait hirdető czédulán nyomatékkal megjegyzi, hogy, kik seminariuma tagjai kívánnak lenni, azok személyesen tartoznak jelentkezni lakásán. E jelentkezés, vagy is kölcsönös megismerkedés alkalmával a tanár és a hallgató, a mennyire ez épen ily rövid idő alatt lehetséges, s a mennyire szükséges, megismerkednek egvmással tekintettel jövő munkálkodásokra. A tanár megkérdi röviden a jelentkezőtől. mily tanulmányokat tett már. viszont közli ' j j ' vele, minő irányban s mily korlátok közt fog az ő vezetése alatt álló séminariumban mozogni. A legtöbb és legnevezetesebb seminariumnak ily egyszerű jelentkezés által csak rendkívüli tagjává lesz a hallgató, azaz jogot nyer annak óráin részt venni, a nélkül hogy beleszólási joga lenne. Rendes taggá csak akkor lehet valaki, ha már a munkálkodásban való részvételre képesnek bizonyította be magát. Ennek a módja rendszerint egy, a kérdéses szakba vágó munka benyújtása, mely fölött egy a seminarium seniora által kijelölt opponenssel vitatkoznia kell. A senior ugyan is, kit a rendes tagok választanak, (némely seminariumokban maga a tanár nevezi ki), a tanárnak minden olyan dologban, mely a seminarium külső ügyeit érinti, segítsége és támasza. — Egyes seminariumokban, melvek ösztöndíjakkal vannak összekötve, a tagok száma meg van határozva, s a pályázó munkák mértéke relativ, vagyis, a hány helyet kell betölteni, s annyit, természetes a legjelesebbeket a benyújtók közül fogadnak el rendes tagnak ; másokban pedig, a hol nincs meghatározott száma a helyeknek, a munkát önmagában bírálják és, ha megfelel, elfogadják. Ezen munkák, valamint a semináriumok tárgya nem mindig ugvanaz, vagy is az egy szakon belül egy időben inkább ezen, más időben inkább más dologra fordítanak figyelmet, egészben véve azonban az egyes theologiai semináriumok által tárgyalt anyagnál, s annak tárgyalási módjánál j egyenként a következő sajátságok méltók külön meg! említésre.