Evangélikus Egyház és Iskola 1886.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - A Jelenik-Almássy végrendelet kérdéséhez (Justh Sám. István)

•400 deleti nagymérvű jogai feladásáért, akkor tulajdon­képen csak 5000 írtért engedte át nagy korderejű várományi jogait. Kinek a javára köttetett tehát azon valóban fel­tűnést keltő egyezség? — és pedig még ily időben, midőn országos segélyből fog az eperjesi kollégium évenként 8000—9000-ezer forinttal támogattatni, tehát nem igen szorult a 200 (4%-ra), vagy 250 (5%-ra) forintnyi évi jövedelemre! — De másrészről meg­világítva a kérdést, akarhatta-e az örökhagyó, hogy örökösei minden megszorítás nélkül vehessék át és ké­nyök, kedvök szerint használhassák a hagyatéki vagyont? Bátran felelhetünk : azt az örökhagyó nem akarta, mert akkor végrendelete bizonyára másképen hangzott volna! De tovább megyek! elmellőzvén a római jogban való kutatásokat, valamint a, triparti tum stb. szabvá­nyainak idézését is, csak utalni akarok keresztény hitünk és ethikai érzésünk vezérelveire. — Rámuta­tok a szentirás világos szavaira és tanúbizonyságára és pedig Luther bibliai fordítása szerint : Gal. 3 v. 15 „Liebe Brüder, ich will nach menschlicher Weise reden ; verachtet man doch eines Menschen Testament nicht, wenn es bestätigt ist und thut auch nichts dazu". 1) Nem különben idézem Reinhard idevágó sza­vait: 2) „Das Andenken der Verstorbenen aber hat man dadurch zu ehren, dass man insonder­heit die Empfindungen der Dankbarkeit gegen Wohlthäter und verdiente Männer aller Art nach ihrem Tode in sich unterhalte und ihr Beispiel sich zur Ermunterung dienen lasse. Hehl 1. XIII. v. 7 dass man gute An­stalten und Einrichtungen der Verstorbe­nen fortsetzen und ihr Andenken dadurch zu verewigen suche, — dass man den letzten Willen der Verstorbenen pünktlich erfülle, — wenn er nichts verlangt, was irgend einer er­weislichen Pflicht entgegen ist." Tagadhatatlan, hogy a kollégium 28 pártfogó­sági tag szavazata (26 ellenében) Reinhard ethikai elvei szerint hálátlanságot involvál a megboldogult áldott-emlékű Jelenik-Almássy István irányában és nem igen törődik az ethikai elvekkel. Avagy talán azzal akarná-e valaki a pártfogóság többségének el­járását mentegetni, hogy ők (t. i. a pártfogók több­sége) az azonnal kifizetendő tízezer forintnyi összeg (tulajdonképen csak 5000 frt) elfogadásával csak jó czélt, kivántak elérni, azon feltevésből indulván ki, hogy a kollégium évtizedek vagy tán századok el­multával sem fog valamit örökölni a Jelenik-Almássy vagyonból. Azonban ne feledjük, hogy épen protest. A óca&r^r] szó kétértelmű ugyan (szövetség és vég­rendelet), de Luther az idézett versben „végrendelettel" fordítja, mint Zsid. 9. v. 16. 17., a hol maga a szöveg ar­ról tanúskodik, hogy a szó végrendeletet jelent, -) System der christl. Moral von Dr. Fr. V. Reinhard. III. Band. §. 305. Christliches Verhalten gegen Verstorbene. Seite 293. 294. vallásunk kárhoztatja az ethikai alapokat megingató, egyideig a kollégium falai közt is hangoztatott elvet ..Finis sanctificat media," 1) melynek ellenében mi, nemcsak kötelességből, hanem meggyőzedésből is fen­nen hirdetjük üdvezitőnk szent szavait: Máté 16 v. 26. „Mert mit használ az embernek, ha mind e világot megnyeri is, lelkén azonban kárt vall? vagy micsoda váltságot adhat akárki is az ő lelkéért?!" Quod nunc? — kérdem végre én is dr. Sztehlo János ügyvéd úrral. Nézetem szerint a dolog semmi­féle nehézségekkel nem járna, ha az egyházkerületi elnökség részéről az illető világi bíróságoknál óvás adatnék be, azon czélból, hogy a végrendelet egész terjedelmében és minden intézkedéseiben sértetlenül fentartassék. A kerület fel van jogosítva, sőt köteles is határozatának érvényt szerezni. Hisz ! egyetlenegy esperességen kivül a többiek arra szavaztak, hogy a végrendelet intézkedései érvényben tartassanak; a sza­vazás, mely esperességenként történt, megmutatta, hogy egyházkerületünk nagy többsége nem hajlandó jó hírnevét, jogérzetét és a hálás kegyeletet feladni vagy megtagadni, nem akarja, hogy valláserkölcsi kötelmei valamiféle kárt valljanak. Hisz kimondta a tiszai evang. egyházkerület nyilvános ülésében Késmárkon beható tárgyalás alap­ján illetékességét, a mint tettleg is mindég gyako­rolta az őt megillető főhatóságot szemben a kollé­giummal. Egyházkerületünk új rendezete is elrendeli több §§-okban, hogy felekezeti iskoláink (népiskola, közép- és főiskola) épúgy, mint az egyes egyházköz­ségek is az egyházkerülettel szerves összeköttetésben álljanak, különösen pedig az eperjesi kollégiumot egy­házkerületinek megnevezvén. — Olyan §§-ok a következők: 118. j.; — 327; — 305;'— 306; — 118. c. stb. Mindezeknél fogva nincs kétség benne, hogy egyházkerületünk érvényt szerezhet határozatának egyházi téren is azáltal, hogy a jövő egyetemes gyű­lésnél meg fogja adni a szükséges felvilágosítást, — hogy az ügy beható és érdemleges tárgyalás és ki­derités által tisztáztatván, kellőleg elintéztessék oly­formán, hogy az eperjesi kollégium pártfogóság több­ségének eljárása sehol és soha praecedensűl ne szol­gáljon. Ezt tenni és odahatni erkölcsi kötelességünk min­den körülmények közt. — De ép ez által szolgálunk valóban és hathatósan azon ügynek is, melynek a megboldogult Jelenik-Almássy végrendelete által eset­leg szolgálni kivánt; mert akkor jövőben is fognak akadni nemes-keblű és vallásunkért áldozni akaró ala­pítók és hagyományozók, ha tudni fogják, hogy az evang. egyház minden erővel, következetességgel és részrehajlatlansággal biztosítékot adand arról, hogy az örökhagyók és hagyományozók akaratja szentül fog megtartatni és hogy magyarhoni evang. egyházunk is feltétlenül érvényt fog szerezni Pál apostol intő A vallási üldözések korszakában jezsuiták birták az 1666-ik évben a felsó'-magyarországi evang. rendek által épített eperjesi kollégiumot.

Next

/
Thumbnails
Contents