Evangélikus Egyház és Iskola 1886.

Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Spanyolországi evangelizáczió

•386 szent indulatától áthatva szenteljétek sziveteket és élteteket Isten templomává; 3-szor maradjatok meg azon fundamentumon, mely egyszer vettetett, s tartsátok mindenkor szemeitek előtt evang. hitünk kimagasló czélját az örök életet s váljatok mindannyian menyei polgárokká ! A meggyőző bensőséggel, s szeretett főpásztorunk korát tekintve, csodálatot keltő szónoki hévvel tartott beszédet nemcsak egyházunk ezrei, hanem városunk más egyházainak testületei is épüléssel hallgatták végig. Az áhitat szavainak elhangzása után a jubiláns lelkész lépett az oltár elé s imádkozott szivből, igazán. — Egy ötvenéves pap szólt porba omolva Istenéhez a hála meghatott hangján, megköszönve a végetlen kegyelmet, mely neki jutott már e földön osztályrészül s kérte Isten segítségét a jövőben munkálkodása számára! — Hallgassa meg imáját a kegyelem Istene! A két nyelven tartott isteni tisztelet között ugyancsak a templomban tartotta meg az egyház közgyűlését, melyen a páratlan szónoki tehetséggel megáldott egyházi főjegyző üdvözölte az egyház veterán lelkészét s nyújtotta át neki az egyházalapítványlevelét, mely szerint egy nevére tett alapítvánnyal örökíti meg szeretett lelkésze emlékét, — dr. Meskó László főjegyző így szóllott az ünnepelthez : „A véletlen azon kedvezése, hogy jelenleg egyházunk bizalmából csekélységem tartja kezében a jegyzői tollat, nekem juttatá osztályrészül a megtisztelő szerencsét, hogy a mai kettó's jelentőségű ünnepélyen, — midőn templomunk évszázados fennállását egyszerre ünnepeljük nagytiszteletűséged ötven éves s körünkben való áldásos működésének negyedszázados évfordulójával — nt.-et egyházunk nevében üdvözöljem. E feladat nehéz és könnyű egyszersmind ! Nehéz az, hogy gyenge szavam sorolja fel az érdemek sokaságát, melyek sűrűen emelkednek ki lelkipásztori működése egyes korszakaiból maradandó nyomokkal jelezve, hogy az egyház és haza közül mindég lerótta a szent kötelesség parancsolta tartozásokat — és viszont könnyű, ha azon hő érzelmek tolmácsolásával kell foglalkoznom, melyek mindnyájunk szivét a mai nagy napon csordúltig betöltik. Hisz ezen általános s osztatlan örömérzelmek nem igénylik azt, hogy ékes szavakba öltöztetve bárki által amúgy is csak halványan tolmácsoltassanak : elég végig tekintened az összesereglett ünneplő közönség díszes és tömött sorain, elég együtt látnod szeretett főpásztorunkat, a velünk örvendező testvéregyházak küldötteit, s híveid lelkes sokaságát, mindnyájukat ugyanazon tisztelet és nagyrabecsüléssel szíveikben, ugyanazon örömsugárzó kifejezésével ragyogó orczáikon ! S mi az, mi érzéseink ezen öszhangját létre hozza, s szíveinket együttes dobbanásra kényszeríti? Bizonyára nem más, mint igaz örvendezésünk a felett, hogy ma, midőn ajkaink e felszentelt falak évszázados fennállásáért s ez átalakítási munkálatok szerencsés végrehajtásáért rebegnek hálát a mindenhatónak, ugyanakkor ünnepelnünk engedi az ég kegyelme azt is, hogy a századból, mely e falakról reánk tekint, 25 éven át te hirdetted Isten igéjét e sz. hajlékban. Hálás elismeréssel kell kijelentenünk, hogy e 25 éven át lelkipásztori működésed a sokszor nehéz kötelességek teljesítésének szakadatlan lánczolata volt ; hálás szívvel teszünk tanúbizonyságot, hogy mit Grömör kies bérczei között az eseményekI ért lelkesülő ifjúkor hevével megkezdtél, azt a férfikor odaadó erejével folytattad, s az aggastyán lankadatlan buzgalmával folytatod közöttünk ma is, ernyedetlen szorgalom s lángoló hitbuzgósággal munkálva az Urnák reád bizott szőllőjét. — El kell mondanunk, hogy a körünkben töltött hosszú évek sora alatt, hű pásztora, gondos lelki atyja valál híveidnek; csoda-e hát, ha mindnyájunkat a gyermeki szeretet kötelékei fűznek össze s csatolnak hozzád? De a lankadatlan munkálkodást igénylő lelkipásztori kötelmek hű teljesítése nemcsak elismerésünket, nemcsak hálánkat vívja ki, de méltó arra is, hogy ragyogó példáúl az utókor előtt megörökítessék. — E czélból egyházunk együttlévő közgyűlése egyhangú lelkesedéssel elhatározza, hogy a mai nap emlékére, iskolai czélra 100 frtot alapít. Bár ezen nevedre és emlékedre örök időkre szólólag tett alapítvány összege nincs arányban sem hálánk nagyságával, sem megörökíteni kivánt érdemeiddel : fogadd azt tőlünk mégis szívesen, fogadd úgy, hogy a felolvasandó okmány halvány soraiból köszönete szól hozzád a gyermeknek, kit a világba lépésekor egyházunk tagjává felavattál, köszönete az ifjúnak és leánynak, kiket később hitökben megerősítettél s frigyüket megáldottad, köszönete az árvának és özvegynek, kiknek könnyét letörülni buzgólkodtál s végül köszönete az aggastyánnak, kit a szenvedések sanyargatásai közepett a hit szavaival megvigasztaltál s utolsó földi útjára elkísértél. — Sa mikor mi érdemeid tanúi és hirdetői porladozni fogunk s oly utódok se lesznek többé, kik tőlünk hallották jellemezni áldásos működésedet, szólaljanak meg ezen alapítólevél betűi s hirdessék az idők legutolsó határáig : mi valál nekünk, mi valál egyházunknak ! — Nyújtsa az ég kegyelme áldásos működésedet hosszúra s a hit malasztja, mely nehéz pályádon oly csodásan megsegített, adjon erőt kötelmeid hű teljesítésére a jövőben is ! Az ősz lelkipásztor meghatottan válaszolt e szívből folyó szavakra. Megköszönte egyháza ragaszkodó figyelmét s a maga részéről 100 frtot ajánlott fel a nap emlékére alapítványúl egyházának ; melynek kamataiból az elemi iskolából a gymnasiumba lépő gyermek látandó el tankönyvekkel ! Az ünnepély végével városunk minden területe sietett az ősz pap üdvözletére, ki a számos tisztelgők mindegyikének magvas szavakban mondott köszönetet ! Az ünnepélyt lakoma követte, melyen megyénk lelkes főispánja, mélt. G-räfl József, a megye és város teljes tisztikara, testületei, egyházai részt vettek. Lelkes felköszöntőkben nem volt hiány. — Estve tánczmulatság nagyszámú közönség részvétele mellett, melyben rövid ideig részt vett ifjúlelkű püspök urunk is, gyönyörködve a pezsgővérű ifjúság ártatlan örömeiben. így ünnepelte meg egyházunk egy lelkes és hitbuzgó lelki atyjának ötvenéves papsága évfordulóját. A magam részéről csak azt kérem Istentől, hogy az ezerszeres alakban kifejezett hő kivánatokat hallgassa meg! (Yége következik.) A spanyolországi evangelizáczió köréből. — T. olvasóink bizonyára emlékeznek még a spanyolországi evangelizáczió