Evangélikus Egyház és Iskola 1886.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Nagyt. Zelenka Pál elnöki beköszöntő beszéde

•360 engem, egyetlent a központban azon korból mutatónak, összekötő kapcsúl, kiáltójel gyanánt! Ám legyen tehát! Azon alapon, a mely fundamentumúl vettetett, azon szellemben, a mely feltámasztotta akkor s éltette eddig : fejleszteni e gyámintézetet tovább, hogy az egyházébresztő, egyesitő, mentő és építő czéljait egységes erővel munkálhassa sikeresen : ez törekvésem. — Azon eszményképnek valósulásán, a melynek alap- és mellékvonásait úgy a monográfiában, mint közlönyünkben bemutattam volt, türelemmel, kitartással és teljes erővel közreműködni : ez elhatározásom. Név adatott e gyámintézetnek. E név magában hordja jellegét, ismérvét. — E név : [„Magyarhoni egyetemes evangyeliomi egyházi gyámintézet." Intézet a neve. Kettős törvénye van. Az egyiket százados egyházunk jó szelleme irta a szivek táblájára, a középület homlokzatára : szeresd egyházadat, munkáld néped hitéletét, a hová te mégy én is oda megyek, néped népem, Istened Istenem! A másikat a 25-éves tapasztalat alkalmazásával most állapítja meg törvényesen. E kettős törvény legyen közös törvényünk, a melyet tartsunk meg és tartassunk meg. — Kend, egységes közreműködés, meghódolás öntörvényűnk előtt lesz és legyen lelke e gyámintézetnek. Gyámintézet a neve. — Neve mondja, hogy gyámolításra nyert elhivatást. — Gyámolítani azokat kell, a kik viszonyaik közt tehetetlenek. Tehetetlenség pedig vagy a létező erőnek fel nem használásából vagy az erő elégtelenségéből származik. Az elsővel csak annyiban van dolgunk, a mennyiben azt ébreszteni és kihasználni igyekszünk, különben, ha segélyért nyújtja ki kezét, mint tunyát vagy fukart, másokon élődni akarót hidegen visszautasítjuk. — Azon gyámintézeti szegényeket azonban, a kik egyházi közösséget s e közösség kivánta eszközöket nélkülöznek, s azok előszerzésére minden erejök megfeszítése daczára is képtelenek, vagy mint tanító és könyörületet gyakorló intézmények közsegedelemre szorulnak : minden erőnk összevetésével segélyezni fogjuk. — Sikerrel azonban csak akkor fogja megoldani feladatát, hogyha nem holt épületek emelésére fogja fektetni a fősúlyt, a melyek mellett tudjuk, nagy a fényűzés, alattuk pedig sok helyütt pusztul a hitélet, hanem az egyházias közösség ápolása mellett azon szegény lelkészekre és tanítókra gondol kivált, a kik a megélhetés gondja miatt, az egyház tekintélyének, a működés sikerének mérhetlen kárával, idegen mezőn kenyér után látni s ez által a hivatás szent mezejét elhanyagolni, még pedig maga az egyház által kényszerítve kényszerűinek. Egyházi gyámintézet a neve. — Mint ilyen, maradjon a közigazgatás minden fokozatán szerves legszorosabb viszonyban az egyházzal. Nem az egyháztársadalomnak, hanem magának a közegyháznak lévén közintézete : megkívánhatja viszont, hogy a közegyház minden rétegeiben legyen kedves otthona s a közegyház épen ezen közintézete utján munkálja a mentést és építést; hogy tehát mindazon segélyezések, a melyek testületeknek és egyeseknek közalapokból adatnak, a gyámintézet tanácsával és befolyását val osztassanak ki. — Többféle kézzel és korsóval mérités az egy forrásból, műkedvelői elbánás az élet ama vizével, a segélyösszegekkel : a gyámintézet működésének bénítása, — vesztegetése a drága erőnek, ellenmunka az alapos és gyökeres segítés munkájával. Egyetemes gyámintézet a neve. — Hogyha ilyen, akkor mindoda, a hol hitsorsos él e hazában, joggal kopogtathat be s szólhat mindenkihez : adjatok, adjatok abból, a mit Isten adott! Tegyetek jót mindenekkel, kiváltképen pedig a hitsorsosokkal! — Szóljon melegen, meggyőzőleg : bárhol e hazában sínlődik testvér-egyház, nyomorog lelkimunkás; sorvadása a mi sorvadásunk, elpártolása a mi veszedelmünk. Hogyha ilyen, akkor künn is, a G.-A.-egylet példájára fog ismerni és gyámolítani rokonczélokat. Bármely helyről, bármily hangon jő a prot. világból a segélykiáltás : nekünk is szól az, minket is kötelez az meghallgatásra. — Van ugyan határvonal, határdomb nemzet és nemzet közt, de ez a határ Isten országára s annak lelki munkása az evangyeliomszerű egyházra nézve nem létezik. — Határok és hegyek felett szabad szárnyon él az ősi szellem, a mely tanít a hitnek megtartására, az egyház szeretetére, a melv hív, ösztönöz egyesülésre, közös munkára. Magyarhoni gyámintézet a neve. — Hazánk és hazai egyházunk egységes voltát fejezi az ki. — Beszél múltról történeti lánczolatban ; eseményekről, a melyek egyházunkra nézve is véráldozat árán megszenteltté tevék az anyaföldet. — Egy akart, egy tudott lenni mindig a hazával. — Még akkor is meghódolt az állam törvénye előtt néma lemondással, hogyha az vérét ontotta, vagyonát elkobozta, szabadságát leigázta. Még akkor is tudott megfeszített erővel munkálni a haza s népének közjaván, a mikor a rokonok összeszedése, a sebek bekötözése, a fagy letarolta, jég leverte, ellenség összetiporta mező újra szántása-vetése volt aratás helyett nehéz teendője. — Ezen kettős hűség volt utánozhatlan szép jellemvonása : szenvedni, nélkülözni a hazában s mégis szeretni e hazát. — Nélkülözni jogot, békét, igazságot, szeretetet e hazában s adni mégis hű fiakat, lányokat az egymásután következő nemzedékekben e hazának ! Név adatott a gyámintézetnek, a melv önmagában hordja jellegét, ismérvét. Óvja meg azt gondosan és féltékenyen a jövőben is. Legyen és maradjon öntörvényeit betartó, az egyházszeretet nemes indulatával a valódi ínségen alaposan segíteni kivánó, az egyházzal szoros viszonyban élő, a pro testant ismus érdekei iránt rokonszenves, minden izében hazafias intézet. Feladatomnak fogom tekinteni : őrködni ezen jelleg felett s odahatni, hogy hazai egyházunk népe fenn a bérezek közt és lenn a síkságon, vezetői, oktatói által mind melegebben csatlakozzék ezen gyámintézethez s általa a közegyházhoz; hogy békitő szellemben gyűjtse össze a különválni készülő őserőt;