Evangélikus Egyház és Iskola 1886.

Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Németország

•331 Erre következett egy kardal, melyet az új tanító a hívek ifjú részével begyakorolt s szabatosan adott eló', s utána a megválasztott lelkész lépett a szószékre, hogy elmondja beköszöntő' beszédét. Yezérigéül János evang. I. rész 19—23. versét választotta. Lendületes s szónoki hévvel előadott beszédében igen szépen fejtette ki azon tételt, hogy miről ismerik meg a hű lelkipásztort? 1. alázatosságáról, 2. méltányosságáról. Egy fegyvere van, melylyel életpályáját megkezdendi, egy fegyvere van, melyet Istenben vetett hite és erős meggyőződése szerint egyháza hajóját minden veszély ellen megoltalmazhatja : és ez a fegyver a szentírás. S ha a kor romlottsága következtében akádna egy zilált lélek, ki szemére vetné az erőm ócskaságát, oda mutatna a golgothai keresztre, honnan ama vigasztaló és bátorító szózat hangzik a legmegátalkodottabb bűnös felé is : „En vagyok az Istennek báránya, ki a világnak bűneit hordozom!" Csak ezzel emelheti az elesetteket, csak ezzel bátoríthatja a csüggedőket, ezzel ígérhet győzedelmet a nemesen harczolóknak ! — Egy énekvers elzengése után a tulajdonképeni istenitisztelet véget ért s következett a küldöttségek üdvözlete s üdvözlő levelek felolvasása. A miskolczi egyház nevében s küldöttsége élén tek. Radványi István egyh. felügyelő úr üdvözölte az egyházat, nagy lelki örömét tolmácsolva egyházának, hogy e kisded gyülekezet immáron az önállóságra megéredett s 100 frtot nyújtott át a lelkésznek azon megbízással, hogy azt az egyház pénzbeli alapjához csatolja. — A sajó-arnóti egyház nevében tekint. Les zieh Lajos, a csanálósi egyház helyett pedig annak lelkésze tiszt. Vida Lajos úr mondottak üdvözletet. — Üdvözlő leveleket küldöttek nagyt. Terray Gyula süvetei lelkész s gömöri főesperes úr, küldve benne esperességének áldását az új anyaegyházra s annak elöljáróira; — tiszt. Ri m 1er Károly nagyváradi lelkész úr, nem különben a fancsali egyház lelkésze tiszt. Röczey János úr. Mindezen ünnepélyességek végeztével a közel- s távolból összereglett vendégek tiszteletére a diósgyőri egyház 100 terítékű díszebédet rendezett a diósgyőri fürdőben. Az első felköszöntőt nagy tiszt. Zelenka Pál főesperes úr mondotta a prot. közszellemre, mint mindnyájunkat éltető és lelkesítő fejedelemre, azután poharakat emeltek még tek. Radványi István, tek. Markó László, Molnár Emil, főszolgabíró, Leszich Lajos, a róm. kath. esperes-plébános, ki igen szépen fejtette ki, mily szüksége van az államnak a felekezetekre, mert hiszen (úgymond) az itt uralkodó szellem neveli a társadalomnak s a hazának a sok jeles fiakat. — Továbbá Nemes Károly, Túróczy Pál lelkészek, Horváth Sándor gymn. tanár stb. mondottak toasztokat. Délután népünnepély rendeztetett, melyen különösen az idegenek igen kedves mulatságot szereztek maguknak. Kulcsár Károly miskolczi egyházi gondnok pedig egy szép, dicséretes költeményben búcsúztatta el a diósgyőri gyülekezetet a miskolczi egyháztól. Ezzel az ünnepélyesség minden izében lezajlott. — Búcsút mondtunk a derék diósgyőrieknek, szép emléket hozva onnan magunkkal, a hitbuzgóság, a nemes áldozatkészség ily példás nyilvánulásáról : óhajtjuk és kérjük a Mindenhatót, hogy az a kitartó akarat és munka, mely e kisded egyházban honol, az Isten- és emberszeretettől áthatva, f'ejleszsze és növelje eme csemetét egy erős lombos fává, mely a vész- és viharban is megmutatja, hogy erős alapon áll, erős alapra fektettetett. JBohus Pál. KÜLFÖLD, Németország. — Az eisenachi értekezlet a németországi egyházi kormányok ez egyedüli hivatalos egyesülete következő tárgyak felett tanácskozott : 1) a lelkészjelölteknek gyakorlati előkészítése a parochiai és iskolai felügyelőségre; 2) az egyházi karok alkalmazása az istentisztelet emelésére; 3) a katonai énekes könyvhöz egy dallamkönyvnek szerkesztése; 4) a lutheri bibliafordítás revisiója,; 5) confirmatioés esketésmegtagadásánál a különböző tartományi egyházak között előjöhető összeütközések kikerülése. — Az elsőre nézve nem találták az egyetemi előkészítést a gyakorlati hivatalra kielégitőnek ; ajánlják a lelkészi semináriumok szaporítását, hitjelölti egyleteket, a kiváló lelkészeknél segédlelkészi állomások szervezését; időnként foglalkoztatást a bel- és külmisszió szolgálatában s előkészítésül az iskolai felügyelőségre vagy iskolai hivataloskodást vagy tanítóképzői tanfolyam elvégzését! Ugyan nem volna-e jó nekünk is egy kissé elégedetlenkedni s papjaink gyakorlati előkészítéseért valamit tenni? Fuldában meg a német róm. kath. püspökök gyűléseztek s egyhangúlag következő programmot állítottak össze : 1) az egyháznak szabadsága és önállósága ; 2) az egyházi hivatalok és lelkipásztori állomások betöltésének joga; 3) az egyház teljes szabadsága szolgáinak növelésében: 4) a népiskola felekezeti jellege, mely pontnál „egy papi társulathoz tartozó tanítóknak és tanítónőknek az iskolából való kijáratása ellen tiltakoznak"; 5) az istentisztelet szabad gyakorlata, mi alatt a kolostori élet, a rendek s főleg a jezsuitarendnek szabad működése értetik; 6) követeltetik a jog, hogy „mindenki hitét teljességében szabadon vallhassa, s elvei szerint élhessen s arra ne legyen kényszeríthető, hogy olyanokat egyházi közösségben megtűrni ne kényszerítessék, kik mindenben nem helyeslik a katholikus hitet s magukat az egyház tanító tekintélyének feltétlenül alá nem vetik. — Végiil a püspökök hangsúlyozzák a „házasság szentségi jellegét" s követelik, „mind azon jogokat, melyek a katholikus egyházat isteni rendelkezés erejénél fogva megilletik." — A püspökök következő kijelentéssel zárják iratukat : ,.Az itt kifejezett elvek mindenkor cselekvésünk irányadói lesznek, — s mi kötelezetteknek érezzük magunkat, azért minden, a legnehezebb áldozatot is meghozni; mert ezek azon elvek, melyekre isteni mesterünk maga tanított, ki mondá : ..adjátok meg a császárnak, a mi a császáré, — és Istennek, a mi az Istené." Belgium. — A pápa ő szentsége Belgiumot a házasság elválasztása tárgyában nagy feltűnést keltett brevé-vel boldogította. — Belgiumban a házasság elválasztása már évek óta törvényileg meg van engedve, s nem találkozott biró, kit az elválás törvényszerű kimondásánál, birói kötelességének teljesítésében a vallási szempont akadályoztatott volna. Most a kúria nem birván a házassági elválasztásról szóló törvényt eltöröltetni, érvényesítése elé gördít akadályokat. — Sikerül-e vagy nem? ki mondja meg? de annyi bizonyos, hogy „ad maiorem Dei glóriám", Belgium-