Evangélikus Egyház és Iskola 1886.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Diós-Győr - Domony

•330 helyezett felhívása esetén azonnal és akadálytalanul végrehajthatók legyenek, a közgyűlés Moór G-yula, brassói evang. magyar lelkész, Rombauer Emil, állami főreáliskolai igazgató és Skita Mihály, brassói kir. járásbiró személyében bizottságot küld ki, hogy az mindazon intézkedések iránt, a melyeket ezen „végzés" gyakorlati alkalmazása igényel, a közgyűlésnek az egyházmegyei tanács utján minél előbb javaslatot tegyen." Végül a közgyűlés forró köszönetet szavazott a tiszai egyházkerület elnökségének és dr. Marko Sándor rozsnyói kir. közjegyzőnek és tiszai egyházkerületi főjegyzőnek, a ki ez ügyben a kerületi közgyűlésen az előadói tisztet oly kitűnően töltötte be. A mint a mozgalom gyors és szerencsés irányban való haladása egyedül a kerületi elnökség kiváló erélyének köszönhető, úgy a csatlakozás módozatai iránt felmerült nehéz kérdések ügyes megoldása és közvetve a brassói magyar esperesség legújabb bizonyára megelégedésre találó határozata dr. Marko Sándornak az érdeme. A diósgyőri evang. egyház diadalünnepe. Hogy miért nevezem diadalünnepnek ama lélekemelő napot, melyen a diósgyőri leány- most már anyásított egyház négyes ünnepét ünnepelte, az leginkább kitűnt nt. Zelenka Pál hegyaljai foesperes úrnak ama napi ünnepi szónoklatából, melyet én csak halvány színekben vázolhatok. Szeptember 26-ára volt kitűzve a nevezett egyháznak anya-egyházzá való ünnepélyes nyilvánítása, nem különben az egyházi felügyelő tek. Kraudy Antal úr működésének 25-éves jubileuma, s az új lelkész tiszt. Nemes Károly és tudós Kovács Sámuel tanító úr beigtatásának ünnepe. A testvér-egyházak közel s távolból sereglettek ez ifjú egyháznak igazán magasztos ünnepélyére, de különösen a miskolczi egyház tagjai, élükön szeretett papjukkal s buzgó felügyelőjükkel, jelentek meg szép számban, hogy elbucsúzzanök a kebelükből kivált leányuktól s az önállóságra törekvés megvalósulásának ezen magasztos nagy napján áldásukat adják reá, s hő fohászukat kérjék a Mindenhatótól, hogy annak hajója, biztos kezektől kormányozva, az igaz hittel remélt révpartot elérhesse. Reggel 10 órakor vonult be az ünnepélyes sereg a szerény külsejű szent hajlékba hol a 197-ik ének: „Ha Krisztus maga oltalma" első három versének elzengése után nt. Zelenka Pál foesperes úr, tiszt. Turóczy Pál sajó-arnoti és Vida Lajos csanálosi lelkész urak kíséretében a kicsi, de diszes oltár elé lépve, a jelen volt gyülekezet érzelmeit e magasztos ünnepély hangulatába terelő imát rebegett el, kegyelmet és áldást kérve a Mindenhatótól az ünneplő gyülekezet, annak elöljárói s a velők együtt örvendőkre. Beszédében az 50-ik zsoltár 5-ik verséből indulva ki, szóllott az ünnepelt egyház 100 éves múltjáról, annak, valamint a többi leánynak Miskolcz, Csanálosnak a régi anyaegyház Sajó-Arnóttól való elvállásáról, hűen ecsetelve ezen egyházaknak a múltban virágzott hithűségét és áldozatkészségét, mert csak ennek segélyével lehettek ama gyenge csemeték a múlt időkben lezajlott, egyházunkra nézve gyászos és szomorú korszak után is, erős, terebélyes fákká, hol az egyház szeretettől áthatott gondozó kertészek, a múltban megőrzött s reájuk örökségül szállott evangyélmi buzgóság mellett fejlesztették azt az erős hitet, mely az áldozatkészségben s közszeretetben soha ki nem fárad. — Majd elősorolta ama tényezőket, melyek a nevezett egyházak s különösen a diósgyőri egyház önállóságát megérlelték s előkészítették, s a 25 éves készülődés után immár testté lett igének, a bizonytalan jövőbe való határozott s soha vissza nem rettenő, bátor betekintés végett buzdító példáúl hozva fel ama régi anyának idősebb leányát a miskolczi egyházat, hol az egyházhívek az ősök hithűségét örökölve megteremtették amaz erős Siont, melyet az Isten igéje s az isteni kegyelem, minden enyészetet túlélő, s a protestáns közszellem éltető és melegítő bástyájává emelt. És most először búcsúszózatjával a nevezett egyházban 45. évet töltött összbeborúlt, s nyugalomra vágyó, s azt méltán megérdemlő Nestorhoz tiszt. Vida Dániel levita úrhoz fordúlt. Nem volt szem, mely könyekre ne fakadt volna ama szavakra, melyek ez igaz munkás érdemeit méltóan sorolták fel, s melyek mintegy imába szálltak a kenetteljes szónok ajkain, midőn búcsút mondva neki az egyház s esperesség nevében, áldotta fáradozásait, s kérte a kegyelem atyját, hogy a megérdemlett nyugalmat tegye neki itt e földön igazán édessé, s majd a midőn az Úrnak tetszik őt magához szóllítani, jutalmazza meg őt azzal a bérrel, melyben csak Istentől részesülhet. Áttért azután beszédében a jubilált felügyelő 25 éves működésére. Kraudy Antal volt az, ki mindig nem aszó. hanem a tettek emberéül tüntette fel magát, valahányszor e kis egyház szellemi és anyagi gyarapodásáról volt szó. Annak önállóságra jutása az ő nevével függ össze. A szentírás ama szavai voltak vezéreszméi. „Zörgessetek és megnyittatik, kérjetek és megadatik.

u — S ime eljött az idő, anyagilag biztosítva lett az egyház, önállósága zászlajának kitűzésére. És ő a maga szerénységében épít és fáradozik folytonosan, a nélkül, hogy mindezekért csak a legcsekélyebb jutalomra is számítana; óh hiszen jól tudja azt ily nemes lélek, hogy ezekért a jutalom mindenek felett való, mert isteni jutalom! — A kegyelem Istenétől kérve munkás életének erőt és kitartását tiszt. Kovács Sámuel tanító urat utalta azután hivatali elődjének nemes pályafutására s kérte őt, hogy nehéz pályáján neveljen az egyháznak, a társadalomnak s a hazának sok oly kitűnő s egyházi életünkben is fontos szerepet vivő tagokat, mint nyugalomba vonuló elődje. És most következett beszédének a lelkészt beiktató része. Nagy Konstantin példájából indúlva ki, ki egy veres keresztet látott az égen feltűnni, midőn nevezetes csatájára vezette seregét, mely alatt ama szavak voltak olvashatók : E jel alatt fogsz győzni! Felhívta az ifjú lelkészt, hogy ő is a keresztre, a Krisztus keresztjére vesse tekintetét, midőn fontos állását elfoglalja. E kereszt legyen éltető és bátorító vezére jó és balszerencse között akkor fog csak hű szolgája lenni az Úrnak akkor fog csak jó pásztora lenni a nyájnak, a ki életét is adja a juhokért, s bizonyos lehet, hogy a kereszt alatt a poklok kapuin is győzedelmeskedni fog. — Átadta azután neki a templom kulcsát a szentírást s a kelyhet, mint az egyháznak jelvényeit, s a testvéri szeretetnek hangján kérte őt, hogy a mi jót és hasznosat az elődök megkezdettek, építsék fel az utódok, s teljesítse ő is, az ifjú lelkész, kihez oly szép remények fűződnek, — ama magasztos kötelességet, melynek hallgatag, de annál édesebb jutalma a lelki béke.