Evangélikus Egyház és Iskola 1886.

Tematikus tartalomjegyzék - Irodalom – Könyvismertetés - Szántó János beszédei (Endreffy János)

29 Uraim mondjuk ki : a szószék legyen a papé, az iskola a tanítóé! Az egyházmegyei gyűlések feladata az elavult levita rendszer megszüntetése s a tanító egyházi hatáskörének ujabb körvonalozása. — Eeggeli és • esti könyörgések megtarthatásának joga illetheti a tanítót azontúl is, de az ú. n. főistentisztelet megtarthatása — soha. A mi pedig a temetéseket illeti úgy énekkel és imával temessen azontúl is, de halotti prédikátiók megtartásától s a templomnak a temetési actus utáni megnyitásától — tiltassék el; mert higyjék el, a papi tekintély oly feltűnő módoni hanyatlásának egyik legfőbb oka abban rejlik, hogy a protestáns papság az ige hirdetés legszentebb jogát hivatatlan egyénekre ruházza át, hogy a filiális híveknek túlságos engedményeket tesz s őket ezáltal elkapatja s hogy jogainak szemérmetlen bitorlóit örökké késik megfenyíthetni. ^ Ili iá ül. Szántó János beszédei az eke mellől, vagy jó tanács mindenféle ember számára. Népkönyv Spurgeon E. H.-tól. Magyarra átdolgozta Bierbrunner Gusztáv. Ára 60 kr. A tiszta jövedelemnek fele az ó-kéri templomépitésre fog fordíttatni. E könyv megjelenése már jelezve volt, most pár szóval ismertetjük, mert Spurgeon e müve azon könyvek közé tartozik, melyeket, ba olvasni kezdünk, nem teszünk le addig, mig végig nem olvastunk. Tartalmát maga a szerző következőleg jellemzi: „Megpróbáltam pár erős ütést mérni a nagy sokaság bűneire s kiemelni azon erényeket, melyek nélkül az emberek nyomorban és elfajulásban sülyednek el." E feladatát különféle, összesen 21 thema fölött irt hosszabbrövidebb czikkben oldja meg. A minő themák : A lustákhoz. A vallás gáncsolóiról. A jószívűségről és a szilárdságról. A türelemről. A fecsegő nőkről. Az alkalom megragadásáról. Adósságok. Tönkre jutott emberek. A remény stb. E themák mutatják, hogy a könyv tartalmát nem prédikácziók, s megjegyzem, nem is száraz elvont értekezések teszik, hanem sajátságos félig elmés modorban irt egyszerű elmélkedések, melyeknek czélja a köznépet gyönyörködtetve tanítani. E sajátságos modor abban áll, hogy a szerző elvont okoskodás helyett elejétől végig csupa példa, hasonlat és képekből szövi össze fejtegetéseit, könnyed modorban, szellemesen csevegve. Spurgeon, mint Szántó János, az eke mellől tartja beszédeit, a melyek telvék közmondásokkal, axiómákkal, életszabályokkal, bölcseséggel. Nem komolykodik, nem pirongat, hanem enyeleg, tréfál, itt-ott erősebb kifejezést is használ, a nélkül, hogy az illemet sértené. Előadásába gyakran verseket vegyít és a szentírásból is idéz. — A hang és modor jellemzésére álljon itt e néhány sornyi idézet : ..Egy régi bölcs közmondás azt tartja : Ne add ki mindenedet, a mid van, ne higyj mindent, a mit hallasz, ne mondj mindent, a mit tudsz, és tégy meg mindent, a mire képes vagy. — Annyi a dolog, mely kezeinket igényli, hogy kár, ha erőnkből, csak egy parány is "elvész. Ha nyereségre irányzott játékodnál csak gyertyát égetsz el, és semmit sem nyersz, akkor hagyj fel vele. Merő idővesztegetés, ajtófélfától tejet, répától vért, és bolondtól okosságot várni stb." Az a kérdés, váljon a mi józan eszű magyar népünk haszonnal forgathatja-e ezt a bölcs könyvet? Azt hiszem, igen, mert a mi magyar népünk nagyon szereti azokat a bölcs mondásokat, azt a mesterkéletlen, egyszerű, de mégis erőteljes és eleven nyelvet, miket e könyvben feltalál. Sőt haszonnal forgathatja azt bárki is, és megint csak azt mondom, hogy ha egyszer belekezdtünk az olvasásába, nem teszszük le, mig végig nem olvastuk. Spurgeon példáját nem volna-e érdemes utánozni minálunk is ! Bierbrunner Gusztávnak elismerést szavazunk, a miért ezt az érdekfeszítő tartalmú népkönyvet magyarra átdolgozta. Jövedelmezzen sokat az ó-kéri templomépitésre ! Ara 60 kr. Ajánljuk e lapok olvasóinak szives figyelmébe és pártfogásába. Ewlreffy János. aiM®!®®«, Emericzy Dávid, a felkai ev. egyháznak agg leik észe a XIII. szepesi városi esperesség nestora f. é. január 4-én 80 éves korában végelgyengülésben jobb létre szenderült. Benne az ev. papság egyik legméltóbb tagja, az Isten igéjének ékesszólású hirdetője szállott a sirba. Született 1806. deczember 24-én Felkán. Gymnáziumi tanulmányait Miskolczon, Késmárkon és Eperjesen végezé. Ez utóbbi helyen kezdte hallgatni a theol. tudományokat is, majd Bécsbe, végre Jénába ment, honnan visszatérve 1830. a ruszkini egyház által lelkésznek lőn megválasztva. Két évi sikeres működés után elhagyta Ruszkint s a sztrárzsai lelkészi hivatalt vállalta el, hol 1852-ig áldásosán működött. Ekkor lőn szülővárosa által meghíva s azóta itt működött egészen 1885. november végéig, midőn érezve gyengélkedését, hivatalát letette. — A reformáczió emlékünnepén szólott legutolsó ízben gyülekezetéhez oly ifjúi hévvel és lelkesedéssel, hogy senki sem jutott volna azon gondolatra, miszerint utolszor hallja szeretett lelkészét. A tett embere lévén, sokat munkálkodott, — de hirdetik is nagyszerű eredmények az ő emlékét. Hivataloskodása idején szereztetett meg az új orgona, — a templom kivül és belül jó karba helyeztetett, úgy, hogy e templom a hazai ev. szebb templomaink egyike, — a torony tetemesen kijavíttatott, — az iskolaügy organizáltatott. O létesítette a faiskolát. — Legnagyobb műve az új paplak és a jól berendezett s felszerelt iskola, mely nagyszerű épület ő néki köszöni létét, s mely nemcsak Eelkának, de az egész vidéknek diszét képezi. Irodalmilag is működött, német nyelvtant magyarajkú tanulók számára s a felkai egyháznak monographiáját adván ki. 1867-ben vesztette el szeretett nejét, 1873-ban egyetlen leányát. — 1880. május havában ünnepelte az egyház működése 50 éves jubileumát, mikor is a boldogúlt a magas életkor daczára testi és lelki erejének teljével rendelkezett. Temetése f. é. január 7-én d. u. 2 órakor ment végbe oly nagyszámú részvét mellett, hogy a különben nagy templom alig volt képes a jelenlevőket befogadni. A halotti beszédet tiszt. Wünschendorfer Károly poprádi lelkész tartotta, majd nagytiszt. Fábry János, ez egyházmegye fő-