Evangélikus Egyház és Iskola 1886.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Békési esperesség

•304 Ott vannak a fejezetek az iskola, — a pénziigyekrol, a perrendtartásról. Vegyük csak az utolsót. A kinek többször alkalma van egyházi törvényszékekben részt venni, az akárhányszor tapasztalhatja, hogy törvénykezésünk nagyon nehézkes, sok tekintetben hiányos, az alperes jogait sokszor sértő intézkedései orvoslást igényelnek. Hát fegyelmi eljárásunk hol van? Ezek mind oly kérdések, melyek elintézést s megoldást igényelnek. A zsinat feladata az egyház tanait, dogmáit is megállapitani. Ne méltóztassék megijedni és megfázni, nincs szándékomban dogmatikai vitákat óhajtani, — ámbár nem ártana, ha Avenn die Geister wieder auf einander platzen würden, van annak jó hatása is, de erre most nem alkalmas időket élünk. Azonban egyre nézve én igen is elodázhatlannak tartom az intézkedést és ez: a kisebb ünnepnapok megállapítása. Tessék az oly napokon mint Vizkeresztkor, Gyümölcsoltókor, Péter- és Pál-napjakor megnézni azt a gyönyörűséges egyöntetűséget, mely gyülekezeteinkben uralkodik. Az egyik megtartja azt, a másik ci harmadik egyet sem és ezzel senki sem törődik. Pedig tessék elhinni, ez nem jól van így és így hagyni semmi áron nem szabad. De a kérdésben egyedüli illetékes a zsinat. — És miután már az ünnepekről szólok, megmondom mindjárt azt is, hogy bánt engem, hogy István király napja még mindig csak pápista-linnep. Nem áhítozom én a kath. egyház Szentjei után, de igen is úgy vagyok meggyőződve, hogy István király neve megérdemelne egy nemzeti ünnepnapot, melyet az országgyűlés mondana ki törvényben, de oly törvényben, mely mindenkit, valláskülönbség nélkül kötelezne. Egy a zsinat részéről az országgyűléshez intézett felirat aligha nem közhelyesléssel fogadtatnék. Mindezen okoknál fogva (eltekintve az utolsó odavetett véleményemtől) én a zsinatot igen is szükségesnek tartom. Kérdem továbbá : lehetséges-e? Vannak - e egyházunknak jelenleg zsinatképes férfiai? — Hallottam én már olyan Ítéletet is, hogy nincsen. Én nem vagyok a mi egyházi és világi férfiaink tehetségeire nézve annyira tájékozva, hogy róluk előre is Ítéletet mernék mondani, de hiszem, hogy a zsinati gyűlés is csak olyan lenne, mint minden képviselő testület : lenne ott, ki sokat tanult, lenne ott, ki keveset tanult, lenne ott tapasztalt meg tapasztalatlan, lenne ott öreg és fiatal is, de a zsinatot azért meg lehetne tartani. Más és fogasabb kérdés itt a pénzkérdés. Lesz-e költségünk zsinatra vagy sem? A m. é. egyetemes gyűlés röviden azt mondja, hogy nincs, a vérmesebbek közülünk azt mondják, hogy majd megsegít az Isten. Mint esperességiinkben a pénzügyőri tisztet viselő ember a Szent-Írással tartok, hogy a ki tornyot akar építeni, olvassa meg elébb a "pénzét, s kérdem : mennyibe kerülhetne az a zsinat és honnét vennők a költséget? A zsinati szervezet szerint, melyet a bizottság annak idején készített, állna az a zsinat 111 tagból. Mindegyik tagnak járna 4 frt napidíj és utazási költség. Az utazási költséget számítom fejenként 30 frtra, ezzel az ország legszélsőbb határából is Pestre meg vissza az utat meg lehet tenni. Teszen ezt 3330 frtot. A napidíj mennyire fog rúgni, az attól függ, hogy a zsinat meddig tart. Ha a munkafelosztás elve és az előadói rendszer helyesen alkalmaztatik, — úgy hiszem hogy három hét alatt mi is elvégezhetnők : 3 X 7 = 21 X 444 = 9324 frt, volna összesen kerek számmal 13,000 frt. — Erős akarat mellett ennvit ' j csak elő bír teremteni négy egyházkerület. A dunántúli kerületünk egymaga csak a főiskolájára magára szed ennyit évenként az egyes gyülekezetektől, — hogy ne birná előteremthetni száz év alatt egyszer négy egyházkerület? — Hanem persze az ilven költségre is készülni kell. A 20,000 frt államsegélyből 3 éven át félre 'kell tenni a nyolczad részt és ugyanannyit adjanak évenkint a kerületek és a költség együtt van. Van előttem a pénz kérdésénél sokkal fontosabb más kérdés. Birjuk-e azt keresztülvinni, mit a ref. testvéregyház keresztül vitt : az uniót az erdélyiekkel! Megvallom, hogy csonka zsinatnak tartanám, ha azok távol maradnának tőlünk. Nem álmodozom én arról, hogy azok egyházi élete teljesen beleolvadhatna a mienkbe; a századok által teremtett sajátságok bátran megmaradhatnának, de közös érdekeinkről jó volna, közösen tanácskoznunk. A szászok épen most kezdenek Magyarország felé közeledni, belátják már ők is, hogy jó az édes anyát szeretni. Miért ne ülnének velünk egy tanácskozási asztalhoz? Persze a dolgot elő kellene készíteni és előre készen lenni arra, hogy a zsinat termében attól, ki az államnyelvén magát kifejezni nem képes, el kellene viselni a német meg a tót szót is. Meg vagyok győződve, hogy a zsinatra olyant nem küldenének, ki az állami^elvén nem tud, meg vagyok arról is győződve, hogy a ki a zsinaton magát meg akarja értetni, azon nyelven fog beszélni, melyet mindenki ért, de a jogot épségben kell tartani. Én miattam lármázhatnak a chauvinisták és csúfolódhatnak, oly nagy dolog az a zsinattartás, hogy kivételes dolgokat is kell gondolni. Es ezzel befejezem már úgy is hosszúra nyúlt czikkemet. Elmondtam az én igénytelen nézetemet is és reménylem, hogy nem én mondtam az utolsó szót 9 lapokban. Guggenberger. iiiriw. A békési ág. hitv. evang. esperesség augusztus 25. és 26 - i k napjain a mező-berényi német-egyházban tartotta évi közgyűlését. A közgyűlést szokás szerint gyámintézeti isteni tisz-