Evangélikus Egyház és Iskola 1886.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Utasítás

•299 tult, hogy városi jellegét s apanyelvét elveszítette s egyszerű faluvá lett. Az 1553—1672. években 13 önálló lelkésze volt ; 1704. év óta a szomszéd szepes-sümeghi (szmizsáni) evang. lelkészek Quitkovics Tóbiás és Böhms János Dávid itt is hirdették az Isten igéjét. A későbben fából épült imaházban ismét mint illésfalvi lelkész vezette egy ideig az isteni tiszteletet Roth Jakab, kinek hivataloskodása alatt Ulésfalván 1709 évi október 28-án Schwarz János superintendens egyházi látogatást, — Buchholz György tanúsága szerint pedig u. a. évi november 7-én a XXIV. városok testvérszövetkezete közgyűlést tartott. Rothnak Eperjesre való távozásával megszűnt az illésfalvi evang. önálló lelkészek sora s a hajdan virágzó anyaegyház leányegyházzá vált, mely 1863-ig a lőcsei ág. hitv. evang. anyaegyházhoz tartozván, Grosz András, Netinaeus Pál, Bordács Pál, Eornét József, Prelauf János, Hlavacsek Mihály, Toperczer János Lajos és Gretzmacber János lelkészek gondozása alatt állott. 1863. óta pedig Iglóhoz tartozik, hol Fábry János lelkész-főesperes alatt néhai Kellner Károly Jeszenszky Pál tanárok s kisegítő tót lelkészek, valamint a jelenlegi káplán által a tót hívek számára minden hó első vasárnapján s a sátoros ünnepek 2-dik napján tót nyelvű istenitisztelet végeztetik. Hitrokoni szeretet által indíttatva 1874-ben az iglói anyaeg3

7ház Illésfalván alkalmas telket és házat vett 6100 frtért s ezt tanítólaknak berendezvén, a leányegyháznak minden haszonbér nélkül iskola- és imaházul engedte át. Az 1878-ban Iglón elhalt Jochmann Márton szabómester végrendeletileg 111 ésfalvárói mint születési helyéről is megemlékezett s ennek iskolai czélokra 2000 frtot hagyományozott. A commassátió alkalmával az iskola vagyona 5 holdnyi földdel szaporodott. A helyi község az evang. tanítófizetéséhez évi 100 frttal járul. Az iskolai alap múlt évi jövedelme kamatokból 98 frtot s adakozásokból 56 frt 66 krt tett, kiadása pedig 114 frt 41 kr. volt. Némely intézkedések megtétele után püspök úr hatásos intést s buzdítást intézve a hívekhez, hogy az evangyélmi lelkületet, testvéri szeretet és egyetértést magok közt ápolják s szent bitöket kegyes vallásoserkölcsi élet által érvényesítsék őket az Urnák szent oltalmába ajánlotta. Junius 26-án az iglói anyaegyház pénztára, számadásai, kötvényei sat. tételről tételre átvizsgáltatván s a legjobb rendben találtatván, főtiszt, püspök úr örömmel vette tudomásul az egyház pénzbeli vagyonának az 1866. évi egyházlátogatás óta 72.658 frttal való szaporodását s annak jelenlegi 228,321 frt 34 krnyi állását. Azonkívül az egyháznak 6 nagy háza van. Junius 27-én az ünnepi diszt öltött s ízlés teljesen felékesített iglói templomban az ünnepélyes istenitisztelet a helybeli lelkész-főesperes úrnak püspökileg előirt szentirási szöveg alapján alaposan s klaszikus nyelvezettel kifejtett épületes s melegen buzdító szent beszédje, az iglói dalárda megható közreműködése s a püspök úrnak szokott határozottságú. hathatós és szivekhez szóló főpásztori szózata s áldása mellett megtartatott. Erre az egyházközségnek a lelkész úr által készült s kitűnően szerkesztett története a hívek általános érdeklődése mellett olvastatott fel. A történeti adathalmazból a következőket kiemelendőknek tartjuk : Szepes Igión (Neocomium. Neoforum. Nova Villa, Iglovia, Neudorf, Spisská Nová Ves.) mely az 1876-ban feloszlatott XVI. szepesi városi provincziának székhelye volt s jelenleg rendezett tanácsú XVI, szepesi királyi korona- és bánya-város, már 1529-ben Fischer András Luther szellemében tanított és miután 1548-ban Leutscher György békés úton a reformácziót behozta, az iglói evang. egyház 120 éven át épületeinek háboritlan birtokában és szabad vallásgyakorlatában maradt. Lubomirszky Staniszló azonban 1671-ben fegyveres erővel megjelent Iglón s 300 fegyveres polgárok sikertelen ellenállása után elvette az evang. tót templomot s azt a piarista szerzetnek adta át. Az 1674-dik évben a nagy német templom, iskola s paplak, szántóföld és jogosítvány elvétetett az evang. egyházközségtől s reá nézve a kegyetlen elnyomás és üldözés hosszú ideje következett; — 1694-ben megengedtetett az evangélikusoknak magán telken faimaházat építeni de lelkész választásra csak is 1706-ban kaptak engedélyt. Brühl Henrik grófnak a lengyel udvarnál való hatalmas és jóakaró befolyása folytán nagyobb mérvű szabadságot nyertek. Mária Jozefa lengyel királynő szinte kegyesebb eljárást kezdett követni s némely kérelmöket teljesítette ; végül Poniatovszky Kázmér mint ellensége az evangélikusok minden üldözésének a szepesi XIII. városbeli protestánsokat megerősítette mind azon szabadságok és jogok használatában és élvezetében a melyekkel a szomszédos szepesi szabad királyi városok Lőcse és Késmark a magyar korona alatt bírtak. A szepesi XIII. városoknak 1772-ben történt Magyarországba való visszakebelezése után az iglói evangélikusok sok egyházi szabadságai ismét tetemesen megrövidítettek, mig a felvilágosodott és emberszerető II. József császár türelmi parancsa folytán ezen egyházközségnek eddigi sanyaruságai mindinkább megszűntek s lelkészei minden egyházi cselekvényre és saját egyházi anyakönyvek vezetésére feljogositattak. Utasítás. A dunántúli evang. egyházkerület tanítói számára, dr. Széli Lajos „Életmentés és egészségtan" czimű tankönyvének iskolai használatára vonatkozólag. — Tréfort A. m. k. vallás és közoktatásügyi minister, kinek köznevelési princípiuma : a magyar népet vagyonos, intelligens és egészséges néppé neveltetni, az utóbbi időben jónak látta a különben megsokszorozott tantárgyak számát a népiskolákban egy ujabb tárgygyal szaporítani. E tárgy „Életmentés és egészségtan" dr. Széli Lajos nyomán. Az evang. egyház soha sem zárkózott el a czélszerű nevelés módszere elől; sőt nem egyszer maga volt az úttörők között. Különben pedig, a mi a nevelés terén előtte czélszerű és sikeresnek bebizonyult, mindég odaadással követte. Ha még is Vasvármegye nemes intencziójának megfelelő intézkedését, mely nevezett tankönyv használatát a maga körében kötelezőnek elrendeli, s erről dunántúlt értesíti; a dunánt. ev. egyházkerület f. év julius 29-én Kőszegen tartott közgyűlése nem tartotta a maga egészében ajánlhatónak, a formahibákon kivül azon indok vezette, mert nem volt tisztában magával a könyv használhatóságát illetőleg. Ez okból megbízta alúlírt bizottságot, hogy a szóban levő könyvet megbírálván, dolgozzon ki idevágó „Utasítás"-t, s azt az egyházkerület tanítóival „miheztartás" végett közölje.