Evangélikus Egyház és Iskola 1886.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - A dunáninneni kerületi elnökség 25 éves kettős jubileuma alkalmával tartott üdvözlő beszéd (Ritter Károly)

Negyedik évfolyam. 35. szám. Pozsony, 1886. évi augusztus 28. EVANGELIKUS EGYHÁZ ÉS ISKOLA. MEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Előfizetési ár: Hirdetés ára: Egész évre . tí frt — kr. Négyhasábos petit sorként félévre . . . 3 , - „ szerkesztő- a kiado-hivatal : Pozsony, Konventutcza 6. az. j e^

szer közöive 7 k

r' I negyedévre 1 , 50 ' többször közölve 5 kr. Egy szám ára : 12 kr. o. e. Felelős szerkesztő s kiadó : Bélyegdij : külön 30 kr. TRSZTYÉNSZKY FERENCZ. J Tartalom: A dunáninneni kerületi elnökség 25-éves kettős jubileuma alkalmával tartott üdvözlő beszéd. — A dunáninneni kerület elnökségének kettős jubileuma, (a.) — A papválasztás (Tolnai József.) — Apróságok. — Belföld. — Vegyesek. — Pályázatok. Ä duaáziinneni kerületi elnökség 25-áves kettős jubileuma alkalmával tartett üdvözlő beszéd. (Mondta Ritter Károly pozsonymegyei főesperes.) Főtisztelendő és méltóságos püspök úr! Nagyméltóságú egyházkerületi felügyelő ür! —Mélyen tisztelt ünneplő gyülekezet! Nem régen mult száz éve, hogy egy nagynevű tudós a maga távcsövével a „kigyóvivő" nevű csillagzatban először fedezett fel két ikercsillagot, a melyeknek egyike aranyszin, másika pedig bíborpiros fényben ragyog. Az emberi tudomány, hogy őket észrevehesse, sok milliárd mértföldekre menő távolságot hidalt át. Annak pedig negyed százada mult, hogy a mi egyházkerületünk elnökségében előttünk két társcsillag ragyog. Ok nem a kigyóvivőnek, hanem ama kigyótaposónak, kinek neve Jézus Krisztus, fényes hajnalcsillagában állanak. — Egyéni tulaj donfény ök talán szintén különszinű, de az egyházért való világoskodásnak gyupontjában egygyé olvad. Es ők nem hogy távol állanának tőlünk, de sőt köztünk s előttünk járnak, minket vezetnek, ők az édes mieink, és most is, mintha családi ünnepet ülnénk, midőn irántok szivünk-lelkiink hálaadóját lerójuk, szerencses iidvkivánatink koszorúját átadjuk. E koszorú szalagjára pedig rá van irva : Istennek, egyedül Istennek a dicsőség ! „Hazám és felséges királyom iránt tántoríthatatlan hűséggel leszek; evangyélmi egyházam javát tőlem telhetőleg elősegítem; az evaugyéliomi szent tudomány tisztaságára, úgymint azt a szentírás után az ágostai hitvallástétel előadja, vigyázok ; egyházunk, vallásunknak a hazai törvényekben gyökerező jogai és szabadságai felett őrködöm; az egyházi ügyekben igaz és meggyőződésem szerint az egyházi törvényekkel megegyező Ítéletet teszek. A gyülekezetek békességét, épületét, hasznát, teljes tehetségem szerint munkálom.

1' Ez volt azon ünnepélyes eskü, melyet, harmadnapja volt huszonöt éve az akkor hivatalba lépő főpásztor úr szivéből és szájából az ég felé emelkedett és a mely a kevés idővel előbb hivatalba lépett kerületi felügyelő úr szivében élénk visszhangra talált. Es ez eskü nem szólt arról, mily rendkívüli nehéz lesz a felvállalt kötelességeket mind egytol-egyig hiven I teljesíteni, egyházkerületünk hajóját a szelek és hullámok közt, a sziklák és zátonyok közt, soha szem elől nem tévesztve a vezércsillagot, Jézus Krisztust, ; kormányozni; nem szólott a „kybernesis charisma"f járói, a bölcsességről, tapintatról, munkabírásról, türe; lemről, kitartásról, önmegtagadásről, Krisztus keresztjének felvételéről, a melyre, ha valahol a világon, úgy e helyen oly kiváló szükség volt. A fogadalom igéi Istennek szóltak, és azoknak teljesítése felett végérvényűleg ő fog ítélni ama napon, mikor tőle leszen mindennek dicsérete. De embereknek is szóltak, és nem lehet, hogy a melyeket láttunk és hallottunk, azokat ne szóljuk, hogy tehát ki ne mondjuk : mi dunáninneni egyházkerület vagyunk első sorI ban annak bizonyságai, hogy a fogadalmak tettekké, áldásokká lettek, gazdag volt a virágzás, gazdag a gyümölcsözés. Érette hála és dicsőség legyen Istennek, a ki adta a jó szándékot és a végbevitelt! Jubileumot ülni manapság nem valami szokatlan dolog, és ez magában véve nem is baj. Ha van érdem, hadd ünnepeljék, hadd lelkesedjenek a nemes példa követésére. És ha valaki a bibliai szolgával azt mondhatja : az Ur megáldotta az én utamat, hadd örüljön az Úrban ő is és a hozzá tartozók is. De az a jubileum, mely ma ránk virradt, ez a szokatlannál több, ez páratlan. A kit nálunk evangélikusoknál a hivek bizalma egy-egy kerület kormányára állít, az nem szokott életkora legvirágjában állani. Honeste acta superior aetas fructus capit auctoritatis. Azért gyéren voltak azok a Torkos, Sztromszky superintendensek, az a Szilvay István kerületi felügyelő, kik lejárván hivatalba lépésök huszonötödik éve, jubilál-