Evangélikus Egyház és Iskola 1886.
Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Apróságok (Lutheranus)
•256 „ hitfelekezet" világi dignitáriusai is hűséget esküdtek az ő felekezetüknek : ergo a vallásfelekezetek viszonossága azt követeli, hogy a kálvinista és lutheránus gondnokok és felügyelők a törvényhozásból zárassanak ki, sa miniszteri székekből csúfosan űzessenek el. Ezt az összeférhetlenség helyes értelmezése úgy követeli. Nagyon helyesen, a felekezetek között nemcsak viszonyosságnak, hanem teljes egyenlőségnek kell lenni! — Csak azt az egyet hagyták ki tisztelt'jóakaróink a számításból, hogy a prot. felekezetek dignitáriusai külföldi akár képzelt, akár valóságos hatalmaknak feltétlen engedelmességi fogadalmat nem tettek. Ez pedig egy kis különbség! •. . . * * * Aradon a róm. kath. plébános, a gör. kel. szerb, a gör. kel. román, az ág. hitv. evang. és az evang. ref. lelkészek értekezletetet tartottak „az anyakönyvek helyes vezetésének megállapítása végett" — mondja a kormány magyar félhivatalosa a „Nemzet", a ki a jelen volt kath. plébánost egyszerűen „a különböző keresztyén felekezetek" közé sorozza. (A vakmerő!) A „Religio" úgy tudja, hogy a kath. anyaszentegyház nem „felekezet". Bizony nagy inpertinentia, olyan tévhireket félhivatalos részről világgá szórni (hogy lakoljon meg érte Tisza Kálmán egész hadával!). Ilyet orra alá borsolni — ebben a nagy melegben a domine reverendissime-nek — per amorem I)ei! akár csak ördögnek a tömjénszag! — Azt is kellene pedig annak a (oh hogy is mondjuk? uram, őrizz a felindulástól!) — hivatalosnak tudnia, hogy Magyarországon létezik egy törvény a vallásfelekezetek viszonyosságáról; de a kath. anyaszentegyház — e felekezetekhez nem tartozik, — hanem mindenek felett áll! Azért legyen viszonyosság a görögök, zsidók s nem bánom még a lutheránusok meg a kálvinisták között — ámbár megvalljuk, ez nincs az anyaszentegyház tetszésére — hanem e zagyvalékba — a sancta eccl. - át belevonni senki se merészkedjék. — A kath. anyaszentegyház az igazi keresztyén egyház, a többi lehet felekezet, hitközség vagy akármi. Ebből azonban azt is kellene tisztelt lapnak tudnia, hogy a vallásfelekezetek viszonosságáról szóló törvény a kath. anyaszentegyházat nem illeti, de még csak nem is érdekli. Leg is jobb lenne már csak az igazság érdekében is, ha Fabiny Theofil igazságügyminiszter egy javaslat benyújtására utasíttatnék ily czim alatt : „ Törvényczikk a vallásfelekezetek viszonyosságáról szóló törvény örök időkre megszüntetése tárgyában." Igy, csak is igy lehetne a „Magyar Állam" ingatag bilance-át nyugalomba hozni. * * * Egy tudós kiszámította, hogy a föld — ha lakossága az eddigi arányban növekszik — 500, de legkésőbb 1000 esztendő múlva, meg fog telni emberekkel, azaz túlnépesség lesz : s akkor lesz a földön 34,000 millió ember (most pedig van 1450 millió). Hogy mi történik majd akkor, mondja ugyan az a tudós, arról mi ne elmélkedjünk. Bizony ne is! Hanem arra csakugyan gondolhatott volna a jó tudós, hogy még addig sok viszontagság fogja az emberi nemet érni, ragály — betegség, no meg egy kis háború is majd gondoskodnak időnként, hogy a túlnépesség olyan hamar be ne következzék. — Ez a biztos számitó egyébiránt eszünkbe juttatja azt a másikat, a ki néhány év előtt pontosan megtudta még a napot is mondani, a mikor a világnak vége lesz. És — csodálatos dolog — a föld mégis mozog ! * Francziaországban a vallás tanulása nem kötelező, értsd a róm. kath. vallásé. A többi felekezetek csak elenyésző csekély arányban vannak képviselve. Rettenetesen alászállott az egyedül idvezitő egyháznak ágiója! Egyébiránt hogy a vallástanulás nem kötelező, ezen mi legkevésbbé se szomorkodjunk; mert ez nem azt jelenti, hogy a vallást se nem tanítja se nem tanulja senki. Tanúlják biz ott! Ez intézkedés csak egy hatalmas fegyver, a mely a clérust arra kényszeríti, hogy azzal a vallástanítással, a mely péld. Ausztriában és Magyarországban széltiben dívik, hagyjanak fel : mert lia a szülő látja, hogy a vallás leple alatt megtömik a gyermek eszét vaksággal, s veszélyeztetik annak józan felfogását, s lelkiismereti szabadságát, ez esetben szabad a szülőnek a gyermeket ettől a veszélytől megmenteni, úgy hogy elvonja a „vallás"oktatástól. S a klérus elég eszélyes, hogy vallásnövendékek nélkül ne maradjon. Magyarországon ez irányban a klérus fénye s kincsei még sokáig fogják a közszellemet lidércz nyomásuk alatt tartani. * * * Egy hires svéd tudós azt állítja a franczia papságról, hogy az republikánus kezd lenni (értsd a róm. kath. papság). A párisi érsek és más két püspök pásztor-leveleket küldtek lelkészeikhez, melyben azt mondják, hogy a jövő a nép souverenitásáé és az egyházi demokratiáé. Jaj neked hierarchia! „A papság kemény harczot vívott több reaktionárius főpappal, és nem átallottak a pápa ellen kikelni!" Jönnének csak ide Magyarországba, majd megtanitanók őket kesztyűbe dudálni; tudom megjuhászodnának valami szepesmegyei „fegyelmi" állomáson, a hol elég idejök lenne a pápa mindenhatóságáról elmélkedni. Hogy mi lesz ennek a vége, azt nem tudjuk: de az nem valószínű, hogy a római udvar a franczia, ha mindjárt rebellis papsággal, a közösséget megszakítsa : jöhetnek még jobb idők is . . . * * * Pulszkyt száműzik. Azaz, hogy egy szent képű lap száműzi, jobban száműzné . . . azaz, hogy Görögországban száműzték volna! így hát tulajdonképen Pulszky marad, de Pulszkynak már az is elég. Mi történt — kérded nyájas olvasó, — hogy Pulszky oly lázas lüktetésbe hozta a szelídség és béke hírnökét? Mi fát tett a tűzre a mi jó Pulszkynk? — Nem kisebbet, minthogy a Frary műve felett elméi-