Evangélikus Egyház és Iskola 1886.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Barsi esperesség

•248 egészségtan 2, kézimunka 6, rajz 2, ének 2, testgyakorlat 2 óra, összesen 35 óra hetenkint. Franczia és angol nyelv, valamint zongorában a szülők kívánatára mérsékelt díj mellett oktatás szinte adatik. A német nyelv könnyebb elsajátítása czéljából pár tantárgy német eló'adással lesz összekötve s gond fordíttatik arra : hogy a magyar születésűek a német, — a német származásúak a magyar beszéd elsajátításában nyerjen kellő gyakorlottságot. A főfelügyeletet az egyház és kerület megbízásából alulirt viendi s a gyakorlati életre fektetve súlyt, mindent elkövetend, hogy a leányok oktatása és nevelése által a szülők bizalmát és megelégedését megnyerje. Igazgatónőül meg van választva : Lehr Emma kisasszony, ki Szarvason a polgári leányiskolában 9 éven át sikerrel működött, a magyar nyelven kivül, a német nyelvet tökéletesen, a francziát jól érti és beszéli, a női kézimunkákban jártas és a zongoratanításban is otthonos; — a második tanítónőül lőn alkalmazva Hajcsi Kornélia kisasszony, ki kitűnő osztályzattal tette le a képesítő vizsgát, németül és francziául beszél, a női kézimunkák vezetésére képes. Kisegítők leendnek a tudományok oktatásában az evang. főgymnasium és községi iskola tanárai. Az intézet helyisége 7 szép szobából áll, melyek közül 3 nagyobb, 4 kisebb és czélszerűen berendezve jó és egészséges lakást nyujtandnak. Felvétetnek az intézetbe bitfelekezeti különbség nélkül oly leányok, kik az elemi 6 osztályt elvégezték, s lehetnek a növendékek bennlakók és bejárók. Teljes ellátásért fizet minden egyes bennlakó 10 hónapra, két havi vagy félévi előleges részletekben. 250 frtot, a tandíj pedig úgy a bennlakók, mint a bejárók részére egész évre 25 frt leend. A bennlakók tartoznak hozni magokkal teljes ágyneműt, azonkívül 1 abroszt, 6 asztalkendőt, 6 törülközőt, elegendő fehérneműt és felső ruhát, nap- és esernyőt, kis toilette tükröt fésűkkel, fog-, köröm-, haj- és ruhakefét. Felkéretnek ennélfogva a t. cz. szülők, kik leányaikat az intézet vezetésére bizni szándékoznak, hogy lehetőleg f. évi augusztus 20-áig nálam, vagy Lehr Emma igazgatónőnél jelentsék be azokat. Rozsnyón, 1886. julius 25-én. A rozsnyói evang. egyház nevében : Czékus István, evang. leikész és püspök. Püspöki egyházlátogatás a barsi esperességben. (Vége.) — Julius 9-én délelőtt 10 órakor előrobogott Nemcsényben tek. Leidenfrost László úr, a lévai nagykiterjedésű uradalmi bérlet (volt Eszterházy most Schöller birtok) igazgatójának két négyes fogata Lévára viendő minket. — A város közelében sokak élén a lévai egyház derék fiatal felügyelője, tek. Belcsák László, kir. közjegyző úr, üdvözölte a főpásztort; kivonult a tűzoltóság egy nagy csapatja is zászló alatt, annak élén parancsnoka tekintetes Pazár K aroly, tanítóképzői tanár és egyházi jegyző úr; ott láttuk az izr. rabbinust is. Sok fogattól követve bevonult a püspök úr a városba, hol a paplak előtt, közvetlenül a bevonulás előtt esett nagy eső daczára, nagy sokaság gyűlt össze. Itt a helyi lelkész tiszt. Schleifer Armin úr üdvözölte ő Főtisztelendőségét s közvetlenül erre tisztelgett a polgármester úr, a ref. testvéregyház, a gymnasiumi tanári kar képviselői (piaristák), — az állam tanítóképző igazgatója, a rabbinus, a presbyterium, s csak akkor vonulhatott az út fáradalmait kipihenendő a főtiszt, úr a már említett Leidenfrost László úrnak fejedelmi kényelemmel és fénynyel berendezett elektromos kivilágítással s a kiterjedt uradalom telepeit a központtal összekötő telefonnal ellátott házába, hol kíséretével együtt elszállásolva volt. Délután megvizsgáltattak a gyermekek a vallástanból, melyet a lelkész tanít. Másnap délelőtt olvastatott a látogatási jegyzőkönyv, melyből a következőkről értesültünk : Léva a barsi esperességnek legifjabb leánya. Volt ugyan már a 16-ik században is ág. hitv. evang. egyháza Lévának, mely a 17-ik század elején sokat szenvedett ; — Lipót alatt megszűnt s egy ideig csak a vár katonasága birt még szabad vallásgyakorlattal; Rákóczy alatt rövid időre feléledt, de 1720-ben végkép eltiltatott a vallásgyakorlattól. Egészen időnkig aludt a leányzó. Már e század elején szervezkedtek ugyan a lévai evangélikusok s a szomszéd hontm. Csaukhoz csatlakoztak, de csak 1838-ban Boleman János buzdítására elhatározták, hogy a megszűnt gör. kel. egyház telkét és templomát vegyék meg. Sok áldozatába és fáradozásába került a kis számú híveknek (alig voltak 200-an), mig az anyásitás utáni vágyukat megvalósítva láthatták. 1843-iki april 30-án felszenteltették templomukat, 1845-ben elismertettek a kerület által önálló egyháznak s első lelkészökül a még most is Körmöczön nyugalomban élő nagyt. Kossányi József urat választották meg. Eleinte elég gyakran változtak lelkészei, mert javadalmazásuk igen csekély volt; most a már 500-ra szaporodott hivek példás buzgósága és áldozatkészsége nem csak a lelkésznek biztosított tisztességes megélhetést. de az államnak a képzőhöz gyakorló iskolául átengedett iskoláját ujabb áldozatokkal visszaszerezte s külön tanítóval látta el. A főt. püspök úr megemlítette, hogy a kerület egykor aggódva adta meg az anyásítási engedélyt, de hogy ő most örömmel győződött meg arról, hogy Léva életképes s jövője van! A julius 11-én a kicsiny, — de ízléssel megújított templomocskában megtartott istenitisztelet után, melynél a lelkész I. Kor. XVI, 13. 14-ből szónokolt s melynél a dalárda is közreműködött Leidenfrost úrnál volt a körülbelül 40 terítékű közebéd. Mind a három napon körünkben időzött a házi úr sógora, a szeretetreméltóságáról ismert barsi főispán Majláth István úr őméltósága. Itt tisztelgett a honti esperességnek tekintélyes számú küldöttsége nagj't. Schmidt György egj'h. maróthi lelkész úr vezetése alatt. Mint testimonium legale jelen volt nagys. M ácsai Lukács polgármester s kir. tanácsos úr. A főtiszt, úr kevés elrendelni valót talált; méltatva a Bolemanék, Schöllerék (orgona) és Leidenfrosték áldozatait s a lévai nők gyűjtéséből a látogatás alkalmából szerzett s Pazár Etel kisasszon y által készített díszes bársony oltár- és szószékterítőt úgy szinte az azon gyűjtésből kikerült csillárt az egyházat további állhatatosságra buzdította. Még az nap, julius 11-én Fakó-Vezekénybe, a megye déli, esztergomi határára vezetett utunk. Messzire jött a várvavárt püspök elé egy Traeger N. járásbirósági jegyző úr által vezetett küldöttség; — a szónok melegen üdvözölte őt; — a község határán egy bandérium fogadta