Evangélikus Egyház és Iskola 1886.

Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Egyről-másról (Stromp László)

22 valamint az országos tanítógyülések tanügyi határozatait is tiszteletben tartani. 43. §. Ha bárki az egyesületi tagok közül a pestmegyei esperességből elköltöznék, távozását az egyesület elnökénél tartozik bejelenteni s egyúttal az egyesület pénztárába hátralevő tartozásainak eleget tenni. Az elnök ezen bejelentést — a további eljárás eszközlése végett — a választmánynyal közli. 44. §. Az egyesület feloszlását kimondó határozathoz a rendes szavazati joggal biró tagok jelenléte és a jelenlevők 2/

3-dának igenlő szavazata szükséges. Az egyesület vagyona, feloszlás esetén, a nt. esperességi hatóság őrizete alá bocsáttatik. 45. §. A feloszlásról szóló jegyzőkönyv egy példánya a nt. esperességhez, — a másik példánya pedig a nmltgú m. kir. vallás- és közoktatási minisztériumnak felterjesztendő. 46. §. Midőn ezen alapszabályok egyrészt a nt. esperesség, mint illetékes egyházi hatóság, másrészt a nmltgú m. kir. vallás- és közoktatási minisztérium által megerősíttetnek és jóváhagyatnak : az alapszabályok kidolgozása végett kiküldött bizottság elnöke (az aszódi iskolajárás körlelkésze) a 7. §. a), b) és c) p. alatt megnevezett tagokat haladéktalanúl alakuló gyűlésre összehívja, a mikor — ha 30 tag jelen lesz — az egyesület megalakul s működését megkezdi. * * * Ezek tehát egyesületünk alapszabályai, melyeknek egyetlen szavából sem olvasható ki a mondott emancipatió utáni törekvés. A nevezett gyűlés ezen alapszabályok elfogadásakor kebeléből kiküldött egy bizottságot, hogy az a nt. esperességi gyűlés által az alapszabályokban netán teendő kisebb, s azok mostani szellemével nem ellenkező módosításokat az egyesület nevében eszközöljön; vagy pedig, ha ezen alapszabályzat — a nt. esperességi gyűlés által — esetleg csak nagyobb módosításokkal erősittettnék meg, vagy egyáltalán nem is fogadtatnék el : ezen bizottság az alapszabályokat oly módon változtassa meg, hogy egyesületünk már nem mint esperességi, — de mint a minisztérium által elismert testület működhessék. — A gyűlés ezen eljárása ellen is tétetnek kifogások oly értelemben, mintha egyesületünk ez által alapszabályainak elfogadása — és megerősítése czéljából a nt. esperességre preszsziót akarna gyakorolni. Alapszabályaink elfogadtatása czéljából preszszióra nincsen szükség, mert a kár elfogadja azokat a nt. esperesség, akár nem, nekünk — az 1868. évi 38. t.-cz. 147. §. értelmében — mulhatlanul kell egyesületet alkotni, vagy pedig valamely más tanítói egyesületbe belépni. — Ezen törvényes kötelezettség teljesítésére eddig is mindegyikünknek elég alkalma volt, mert a körülöttünk alakult testületekbe beléphettünk volna; de mi, mint felekezeti tanítók ezekben nem vettünk és veszünk részt, hanem — mint oly hivatalnokok, a kik társulásunk által is ev. egyházunk javát előmozdítani akarjuk — vártunk azon reményben, hogy illetékes hatóságunk tartózkodó állásunkat megértve módot és alkalmat fog találni arra, miszerint a hatósága alá tartozó tanítókat törvényes testületté tömörítse. Tartózkodó állásunk azonban eddig figyelmen kivül hagyatott. Miután pedig a nevezett törvény végrehajtásával megbízott hatóságok kötelességünk teljesítésére már szorítanak : mi önként egy felekezeti egyesületté tömörültünk, mely eljárásunkra — csak is egyházunk érdekében — a legközelebb tartandó gyűlés alkalmával kérni fogjuk a nt. esperesség jóváhagyását. A gyűlés ezen bizottságot csupán anyagi szempontból, előre látásból küldte ki ilyen megbízással ! En hiszem, hogy ezen bizottság kiküldetése szükségtelenné válik s a nt. esperesség belátája egyesületünk szükségességet az alapszabályokat meg fogja erősíteni, uiár csak azért is, mert az ily egyesület egyetemes egyházunkban nem új jelenség. — De ha ily egyesületünk egyházunkban, egész Magyarországban nem is volnának, miután esperességünk az ország szivében van, ennek kellene példát adni az oly társulásra, mi sem egyházi, sem világi törvényekkel nem ellenkezik, sőt ezek világos rendelésére történik. Protestáns testvéreink a helv. hitvallásuak már e tekintetben felettünk állanak, amennyiben nálok évenként az esperességi tanítógyülések régi idő óta tartatnak. De nemcsak prot. testvéreink, hanem a merev stabilismust követő egyházak egyike, a római, is felettünk áll e tekintetben. Ott ugyanis nemcsak hogy az egész országban meg vannak az esperességi tanítógyülések, de egyes főbb papjaik arra nézve is tesznek kísérleteket, hogy az országos kath. tanítói gyűlést létre hozzák. — Csak az evangelikus protestáns egyház, a nemzeti és vallási szabadság háromszázados zászlóvivője tagadná meg főelvét, melyért annyiszor vérét ontotta? mi volnánk-e hát azok, kik megtagadva a kor intő jelszavát azt mondanók : mi nem akarunk haladni, mi nem akarjuk, hogy tanítóink testületekké alakulva hivatásukat magasabb hatványban fejthessék ki ; mi nem akarjuk, hogy a mi népnevelésünk a kor színvonalán álljon? — Es mi nem akarjuk ezt, a törvény ellenére sem!? En hiszem, hogy a tanügy felvirágoztatását mindig szivén hordó nt. esperesség örömmel fogadja ezen tömörülésünket, egyesületünket, mert az evangyélmi protestáns egyház nem tagadhatja meg három százados hivatását, hogy a haladás zászlóvivője legyen; nem jöhet ellentétbe a kor intő szavával, mely azt kiáltja felénk, hogy egyesült erővel kell minden szellemi irányt előbbre vinnünk; nem jöhet ellentétbe a törvénynyel, mely a tanítók testületté alakulását kimondotta. S ha a pestmegyei esperesség első is volna a példaadásban, erős a hitem, hogy meg fogja érteni a példaadást az egész magyarországi ág. hitv. ev. protestáns egyház. Margócsy Gyula, aszódi ev. tanító. Egyről-másról. IL Eisleben. — Ha még nem vagy fáradt, kedves olvasóm, akkor kalauzollak tovább. Eislebenben vagyunk. — Itt van a ház, melyben 0 született, ki gyenge ember létére megküzdött egy hatalmas ellenséggel — és legyőzte azt, mert fegyvere ezénél hatalmasabb volt : az Isten igéje ! — Ódon, régi ház, ólomkarikás ablakokkal; nem lakja senki, csak az emlékezet; nem jár bele senki — csak a kegyeletes utód; bútora sincs már, alig egy-két asztal és szék —