Evangélikus Egyház és Iskola 1886.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Hegyaljai egyházmegye

242 jelentésből kiemelhető, hogy minden egyház és középtanoda gyűjtött illetve adakozott. A gyűjtés főösszegéből 301 frt 28 krból a kerület szabad rendelkezésére bocsáttatott 130 frt 75 kr., Leopoldianumra adatott 20 frt, a nagy szeretetadományra 46 frt 33 küldedett fel; Kölese 55 frt 42 krt, Szántó 23 frt 13 krt kapott. A folyamodó egyházak közül : Tálya és NagyKároly a kerületi, Debreczen, Hernát-Récse az egyetemes gyámintézetnél hozatnak ajánlatba. A Zsedényi-féle 100 frtos ösztöndíjra Ruman Andor nyíregyházi, Gebe Endre miskolczi tanítót s Palásty Gábor hernád-récsei lelkész-tanítót jelölte ki az esperesség. A nagybányai egyház abbeli kérvénye, mely szerint újonnan választott lelkésze, Riszdorfer János, a ki még csak a következő év tavaszán lesz 24 éves, rendes lelkészül erősíttetnék meg, pártolólag terjesztetik a ker. gyűlés elé. A miskolczi egyháznak egyszázad óta leányegyházát képezett Diós-Győr lelkészi s tanítói állással ellátott anyaegyházzá szervezkedik. A lelkészi és tanítói lakon kivül bír 50 hold földdel, a hivek évente 620 frt illetéket fizetnek, rendes lelkészének 950, rendes tanítójának 530 frtot biztosít. Az állami vasgyár és kőszénbányák német-tót népességére való tekintetből az új lelkésznek németül és tótul is kell tudnia. A miskolczi anyaegyház útján felterjesztett kérvényt az esperesség pártolólag viszi a kerületi gyűlés elé. A fancsali egyház tiz esztendő lefolyása alatt anyagilag oly nyomasztó állapotba jutott, hogy 1500 frtra felgyűlt adósságának részletes fedezésére valamint az évenkénti szükséglet biztosítására a hivek összessége tiz évre évenkénti 420 frt befizetésére vállalkozott, a mely határidőig e szerint az egyház anyagi ügyei ilyképen rendeződnének teljesen. Az egyházmegye a fancsali egyház híveinek ezen erőmegfeszítését jóakaratólag méltányolván, pénztára iránti 200 frtnyi tartozását elengedte, legsürgősebb kötelezettségeinek fedezhetésére pedig 560 frtnyi kölcsönt előlegezett. Rőczey a veterán lelkész nyugdíj mellett nyugalomba vonul. Ezek voltak folyó évi esperességi gyűlésünknek főbb házi ügyei; ez volna utólagosan s hiányos színekkel festett képe gyűlésünknek. Mint minden gyűlésnek úgy az esperességi gyűléseknek lefolyásában is merül fel több avagy elég kisebbnek tünő körülmény, eszmecsere a vita mezejéről, a melyek a közvetlen szemlélőre nézve bírnak főképen érdekkel s a melyek mellőzése a per apicses tangens ismertetést itt-ott hézagossá, s ha a szomszédok házi ügyeit rendszeresen nem ismerjük vagy nem is ismerhetjük, — ismeretlen, érthetlenné teszik. Közöltem azt mindamellett, hogy jó szomszédaink közelben és távolban találjanak egyházmegyénk ezen évi ügyeinek ismertetésében protestáns szellemű s jóakaró elbírálni s megítélni valót. Nemes Károly, s. 1. Dom on y községben létesítendő állami leány elemi iskoláról. — Még múlt évben érkezett Domony község elöljáróságára egy ministeri rendelet, a mely Domony községben állami költségen felállítandó leány elemi iskolát hoz kilátásba, a mely iskola már ez idén, azaz 1886. évben az iskolai év kezdetével lenne megnyitandó. Ez iskola megnyitását czélzó hivatalos rendelet e következő : „Pest megye kir. Tanfelügyelőség 2321/85. sz. Domony község t. cz. Elöljáróságának. A nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi miniszter úr tekintettel azon körülményre, mely szerint Domony nagy részben nem bírja hazánk hivatalos nyélvét, tekintettel továbbá a község nagy szegénységére módot nyújtandó arra, hogy a gyermekek már az iskolában elsajátíthassák a magyar nyelvet elhatározni méltóztatott, hogy Domonyban a jövő iskolai év kezdetén egy magyar tannyelvű állami elemi leányiskola nyitassék meg, mely iskolában figyelemmel azon körülményre, hogy nagy részben az ágost. ev. egyházhoz tartozik ö Nagyméltósága tanítóul ágostai evangélikus egyént nevezend ki. A gyermekek saját vallású imaikat imádkozzák s naponként eljárandnak saját templomjukba az isteni tiszteletre. — Midőn ö Nagyméltósága ezen kegyes és Domonyra nézve mind anyagi, mind értéimi tekintetben megbecsülhetetlen és nagy horderejű intézkedését tudatván : felhívom a t. elöljáróságot, hogy nézzen alkalmas bérhelyiség után, hol az állam költségén a leányiskola elhelyezhető, és esetleg egy tanítólakást nyerjen stb. és hogy az iskola már a jövő iskolai évben megnyitható legyen. Dudapest stb. Tóth József, kir. tanácsos, tanfelügyelő. " Noha e rendelet Domony egyházának gyűlésén — mint domonyi ev. egyházat érintő s belérdekeibe vágó ügyirat — nem volt tárgyalva : mégis amint az alább következendő iratból kifog tűnni akár magán, akár pedig hivatalos úton történt, el-volt az küldve vélemény adás végett Ntszt. Török József, pestmegyei alesperes Úrhoz, mint Esperességünk tanügyi bizottság elnökéhez, a ki a fent jelzett iskola megnyitásáról e következő becses nézetét adja : „Domonynak a tanítványok létszámát tekintve ma még nincs okvetlen szüksége két tanítóra, de hogy két tanító ma is többet tehet mint egy tagadhatlan. A miniszter ugyan nem ezen, hanem egyenesen a magyarosodás előmozdítása szempontjából ajándékozza a második tanítói. S józanul mi csak is lelkesedhetünk a magyarosodásért. S így nemcsak a föntebbi, hanem ezen okból is köszönettel fogadhatjuk a második tanítót. A magyarosodásnál is főbb azonban a valláserkölcsi szempont. Úgyde ezt a miniszter sem hagyja tekinteten kívül. S így ajánlata bátorsággal elfogadható azon feltétel alatt, hogy 1-ször az iskola költségét a minisztérium viseli; 2-szor tanító mindenkor evang. ágost. vallású férfiú legyen; 3-szor ez a gyermekeket vallásban is és pedig a mi egyházunk szabványai szerint — a tant és tananyagot illetőleg — oktatandja beleértve az éneklést és imádkozást is stb.; á-szer templomba a gyermekeket az egyház szokása szerint küldi, bocsátja, vezeti stb. Még azt jegyzem meg, hogy magyarosodás szempontjából határozottan jobb ha lányiskolát állít a miniszter úr nem fiúiskolát. Legjobb volna azonban, ha nem nemszerint, de 3 alsó és 3 felső osztályra választanák külön az iskolát s a 3 alsó osztály számára állítana tanítót a miniszter, mely iratban az egyház kötelezné magát, hogy a mit a miniszter tanítója a 3. alsó osztályban épít azt az egyház tanítója a 3 felső osztályban folytatja — a magyarosodást illetőleg stb. Czegléd 1886. márcz. Török József. Ily szépen nyilatkozik a megnyitandó állami elemi leányiskoláról a Ntszt. alesperes úr. Es mondhatni, ha eltekintjük, hogy e bekövetkezendő faktióban nem lát az