Evangélikus Egyház és Iskola 1886.

Tematikus tartalomjegyzék - Irodalom – Könyvismertetés - Keresztyén népbarát (Farkas Gejza)

235 De talán felesleges volt is ezeket, ha mindjárt igénytelen szó alakjában is felvetni, felszínre hozni? Mentsen ki bizalmam s tiszteletem mellett, melylyel társulatunk vezetői iránt viseltetem, lángoló szeretetem, melvlyel a Luther-társaság kitűzött lobogójára tekintek s annak eredményes, győzedelmes előrenyomulását szemlélni kivánom. Petrovics Soma, ev. lelkész. MTIÂIM Keresztyén népbarát. A Missio és Gusztáv-Adolf-egylet közlönye. E czim alatt egy kis lapocskát kaptunk Budapestről — Hornyánszky Victor felelős kiadótól. A kezeink közt lévő példány már 4-ik számja a lapnak. — Ara egyes számnak 2, postán küldve 3 kr. Megjelenik havonként egyszer. Inkább szegény mint gazdagnak mondható evang. egyház irodalmunk terén mindig szivesen üdvözölünk minden új vállalatot, a mely csak mennyire, annyira megközelíti [a czélt, s megüti a mértéket; a tűz feltartásához lényeges kellék a forgács is, és a kenyérmorzsa sok szegények tápláléka. — A fenti czimű lap ugyan cziménél alakjánál fogva elég szerény s nem is terjed csak 8 nagy 8-adrétű oldalra, de azért ez egy számból ítélve életre való vállalat : tartalma elég magvas, szívhez szóló. — Igaz, hogy az angol népszerű vallásos iratok zamatja megérzik rajta, bizonyos édesség, hogy ne mondjuk érzelgés, — a mely bizonyos mértékig jó is, szükséges is : de épen a kellő mértéket eltalálni — ez a nehéz. Azt hiszsziik, hogy azon történetek és elbeszélések, melyek legtöbb helyet foglalnak a lapban — e határt át nem lépték; s egy „megváltás" czimét viselő költeményke meg épen szép menete és jó kidolgozása által leköti figyelmünket. Nagyon óhajtandó lenne, hogy a kis vállalat nagy elterjedésben részesüljön. — Lám a Luther-társaság milyen nemes versenytársra talált. Azt hittük, hogy nagy eszközök nélkül semmit sem kezdhetünk — s Hornyánszky V. buzgó atyjának méltó utódja — semmiből — saját szakállára megindítja a népszerű vállalatot. Intő jel ez a Luthertársaságnak ne maradjon a véka alá rejtve! S még csak két megjegyzést. A lap homlokán e két szó áll Missio és Gusztáv-Adolf nagyon szép és drága két szó ez, azonban mégis idegen : hogy mi az a Missio, meg hogy ki volt Gusztáv-Adolf, biz ezt annak, a kinek e szavak mondva vannak magyarázni kell, magától aligha megérti őket. Egyáltalán ez egylet, melynek szolgálatába e kis közlöny szegődött, legalább ág. hitv. feleink közt ismeretlen. — Igaz, hogy az a magyarázás kedves is lehet, meg sok esetben hasznos is, de nem minden esetben lehetséges : ennélfogva sokkal világosabb lenne a dolog, ha a missió helyett hittéritést, G. A. helyett gyámintézetet tennénk; a mint mondom — tudtommal legalább — ág. hitv. evang. egyházunk kebelében ilyen egylet nem létezik. A másik. Az első lapon elég szép kivitelő fametszetű kép van, mely Jézust, Mária és Márta társaságában ábrázolja — dicsfénynyel. Mi protestánsok, kik nem a külső csillogásra nézünk — ezt a dicsfényt minden Krisztusképnél bizvást elhagyhatnók. Hadd világítson nekünk csak az ő lángoló szeretete, és lelkének nemessége. Jézus az ilyen glóriákra nem szorult. Csekélységnek látszik a dolog -- de a kép sokkal hívebb és természetesebb lenne a róm. katholikusok által egyébiránt minden szentnek odapingált e szent fény — nélkül. Ugyancsak a „Keresztyén Népbarát" későbben vett ! első számából értesülünk, hogy Missio és G.-Adolf-egyesület I létezik, sőt hogy május 15-én tartotta 3-dik rendes közgyűlését. Czélja — egyéb jótékonyság gyakorlásán kívül — olcsó népolvasmányok, tehát a „Keresztyén Népbarát" terjesztése is. Az egyesület a testvér református egyház kebelében keletkesett s kifogásunk ennélfogva a név ellen már csak azért sincs, mert itt egy fait a compli-vel állunk szemben; — működéséhez pedig csak Isten áldását kívánjuk. Fentebbiekkel tárgyi kapcsolatban közöljük a napi lapok következő hirét : „Egy angol hittérítő, mr. Ashton londoni kongregácziónalista pap, az európai evangéliumi társulat titkára érkezett a napokban Magyarországra, hogy a hazai ref. misszió ügyében az itteni illetékes körökkel érintkezzék. Úgy Budapesten mint Debreczenben sajnálattal értesült, hogy szervezett belső missziónk tulajdonképen még nincs. A fordított vallásos iratokkal népünk nem tud megbarátkozni, mert idegen szellem idegen izü termékei, miért is a belső miszsziót a magyar vallásos szellemnek megfelelően kellene szervezni. Ashton különösen a magyar szellemű eredeti vallásos iratok terjesztése iránt élénk érdeklődést mutatott s kijelentette, hogy odahaza, honfitársait és ügyfeleit egy ilyen irodalmi vállalat megindítására fogja buzdítani s egyúttal megígérte oda hatni, hogy egyházának valamelyik theologiai intézetében magyar ifjak számára ösztöndíjakat állítsanak." Farkas Gejza, ev. pap. lllülil, Kalchbrenner Károly. — Szepességünk ismét kénytelen egy súlyos megtéríthetlen veszteséget feljegyezni; de nem csak a Szepesség, hanem egész Magyarország és az egész világ tudósainak köztársasága is. — A XIII szepesi város volt sok évi esperese és a szepesolaszi evang. gyülekezet kiérdemült lelkésze Kalchbrenner Károly hosszabb szenvedés után 80-ik évében junius 5-én végelgyengülés következtében meghalt. Pethőfalván mint az ottani ev. lelkész Kalchbrenner József harmadszülött fia, született 1807. május 5-én, és ifjúságát Agendorfban(?) töltötte, hová édes apja átköltözött. Gymnasiumi tanulmányait Selmecz-, Sopron- és Pozsonyban végezte, azután 3 éven át Halléban theologiával foglalkozott, egy hosszabb úton Délnémetországot, Schwajcz és Felsőitaliát meglátogatta, Trieszt és Bécsen át pedig Pestre érkezett, hova apja a közben mint az ottani ev. gyülekezet lelkésze megválasztatott. — 1831-ben lelkésznek felavatva, apja oldalán működött mint felejthetlen Mária Dorottya herczegnő udvari káplánja. Mivel a cholerának Magyarországon való első fellépte azon időbe esik, betegekj nek és haldoklóknak, kórházak és magánházakban segélyt I és vigasztalást nyújtott a legfeláldozóbb módon.