Evangélikus Egyház és Iskola 1886.

Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Egyről-másról (Stromp László)

15 Alig haladtunk még itt Halléban néhány utczán át, midőn egy mellékutczáról gyönyörű karének hangzott felénk. Oda nézünk — s egy dalárdát látunk körben állani, apró gyermekek és felnőtt ifjakból, mind szép tisztességes ruhában, czilinderben, mindegyiknek énekeskönyv a kezében —s az ének ép ez ismert ének volt : ,,Ach bleib' mit Deiner Gnade Bei uns o Herr und Gott, Beständigkeit verleihe, Hilf uns aus aller Noth ..." A „Frankianum" növendékei azok. — Vasárnap reggelenkint bejárják a várost, egyes tereken (úgy hallom, hogy a jóltevők házai előtt) egyházi énekeket énekelnek gondosan betanult négyes karban; a körüllevő ablakok kinyiinak, kíki áhítattal hallgatja a szép éneket és bizonyára annak szivét, ki ez árvákra áldoz, édes öröm szállja meg ilyenkor . . . Az ének elhangzik. — Az árvák szépen, kettős sorban mennek egy helylyel tovább — énekelni kopogásuk is alig hallatszik már — de lelkünkben még itt zeng annak az éneknek a visszhangja s a mit felidéz — az fájdalom és öröm sajátságos vegyülete. E kedves lapunknak olvasói bizonyára többnyire ismerik ezt a „Frankianumot" ; de mert feltehető, hogy tán vannak olyanok is, kik ez intézetről még tudomással nem bírnak, azért arra kérem ezen olvasókat, csatlakozzanak hozzánk, míg Eislebenben érünk, elbeszélem annak az intézetnek a históriáját — jó példából csak jót meríthetni... S a kik ismerik e históriát, azok legalább ellenőrizhetik kis tudósításomat, ha hű-e, ha nem túlzok-e? . . . A „Frankianum" egy nagy, nagy intézet, nagyobb, szentebb, mint a legnagyobb fejedelmek óriási épitkezései. A piramisokat egy zsarnok önkénye alatt ezer és ezer rabszolga emelte — ezt egy lelkipásztor kezdeményezésére ezer és ezer láthatatlan kéz ... A királyok palotáihoz vér tapad, fedelükre gyakorta átok száll — ennek falait szeretet támogatja, fedelére áldás repül. — Az intézet maga — jelenlegi alakjában — egy óriási telep. — Ki emelte? — Senki, ezerek ... Ki tartja fel? — Senki, ezerek. — Egy egyszerű pap Franke Ágost Hermann, — kinek papi szegénységénél egyéb kincse nem volt, de igen egy biztos tőkéje: az Isten jóvoltába vetett feltétlen bizalom, — alapította 7 ezüst forinttal ezt az árvaházat, mely mustármagja lőn a mai nagy intézetnek. — Sokszor nem volt már miből építeni — s jött ujabb segély . . . így rakódott kő kőhöz, igy fűződött épület épülethez s az eredmény? — Hosszú évek után ma: egy teljes elérni fiú- és leányiskola, gymnázium, reál, kórház, árvaház, külön nyomda s ezenkívül még egy biblianyomó intézet (gőzerővel, 9 géppel!) külön külön könyvkereskedés, tágas kertek,gyógyszertár,értékes múzeum éskönyvtár (30,000 kötet és kéziratok). — Az intézetben mintegy 100 tanár működik Dr. Fr ick főigazgató vezetése alatt s 3—4000 egyént a legalsó osztálytól fel a középiskolák fokain át — fogadhat falai közé. Megtekintettem az árvák lakását nappal tanulásra és nappali tartózkodásra berendezett szobákban laknak, hol mindegyiknek külön szekrénye és 8—8-nak egy asztala van (egy-egy seniorral), — az éttermet, hol étkeznek, — külön mosdó szobáikat s hálótermeiket (szép fehér ágyakkal) s úgy tapasztaltam, hogy az a mintegy 150 árva, kik most bent laknak s kik az intézet nélkül Isten tudja, hol és mikép küzdenének a nyomorral, itt édes otthonra talált. — Az árvákon kivül még mintegy 6—700 gyermek talál nagyon olcsó pénzért felvételt teljes ellátásra, a többi a fentemlített 3-4000-ből bejáró iskolás. A kórház is gondos felügyeletre vall, benn voltam egy szobában, tágas, tiszta hely, két betegre berendezve. A többi szobák is 2—3 betegre berendezvék. — A felügyeletet két orvos végzi, kiknek egyike állandóan az intézetben lakik. Ennyi minden halmozódik össze itt ebben a nagy intézetben — s a mi fő : a mellett, hogy a munkás protestáns szeretet száz meg száz szegény árvának biztos hajlékot s életet ád : az egyháznak és hazának ezáltal megannyi munkást és tudóst nevel! — Úgy örül az ember szive, ha e falak között jár! — Ott áll az intézet főudvarán Francke szobra : egy derült békés arczú lutheránus pap, baljában a biblia, jobbja áldólag nyúlik egy kis leányka feje fölé ott lábainál, míg ugyanott egy árva fiú is megtelepedve könyvet olvas, oly nyugodtan, mintha édes apja lábainál játszanék ... A szobor talpán a felirat: „Er vertraute Gott.. Lehetetlen könyvek néskül nézni e szoborra .... — — — Egyszer csak eszünkbe jut az otthon. — Oh nálunk is munkálnak erősen az árva-ügyben : de mily csekély az eredmény, a melyet mi felmutatunk, ily kolossalis ténynyel szemben . . . Úgy fáj az ember szíve, ha a falak között jár! ... De sebaj, sok körülmény játszik közre abban, hogy mi nem mutathatunk fel ily nagy intézetet, kevesen vagyunk, sokfelé húzunk, sokfelé vagyunk terhelve, meg aztán kissé közönyösek is vagyunk talán .. . Csak épitsünk ! Azok, a kik most szegény árvák ügyét felkarolják, gondoljanak arra, hogy másfél száz év előtt ez a „Frankianum" sem volt a mai, hogy kezdetben ez is 7 forintból állott... a többit elvégzi Az, a kiben Francke is oly csüggedetlen hittel bízott! — Nekünk jó intés ott a főbejárat benső oldalán az a distichon : „Fremdling, was du erblickt Hat Glaube und Liebe vollendet, Ehre des Führenden Geist Glaubend und liebend wie er." * Stromp László. fllflllt — A mult- esetleg több évre hátralékban levő urakat hátralékaik törlesztésére annál is inkább kérjük, mert különben kényszerítve leszünk különkülön felszólítást küldeni. A felesleges munkától és költségtől megkímélhetnének azok, kik igénybe vették a kiadó előzékenységét. Hogy jövőre a rendesen előfizetők megkíméltessenek úgy a folytonos sürgetés olvasásától, mint a hátralékosok rovatába való besorolástól : a következő évnegyedtől kezdve a szerint, a mint az első előfizetéssel az előfizetési határidőket jelezték, a kiadó által külön e ezé Ira nyomatott postautalványokkal 'fognak előfizetéseik megújítására fel kéretni. A 3-ik számot csak azon uraknak küldjük, a kik arra vagy előfizettek vagy azt megrendelték.