Evangélikus Egyház és Iskola 1885.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Főrendiház reformja az országgyűlésen

bánjuk. Pedig a mi az érdek megóvását illeti — épen úgy j megilleti a legfó'bb felügyeleti jog a prot. egyház részéró'l, mint a róm. kath. egyház a részérói : vagy talán mint róm. kath. csak a saját egyház ügyeit viseli oly nagyon szivén a minister úr? Ne kutassuk. Hanem mikor mégis az oly értelmű praktikus intézkedés — beleavatkozás lenne a mi prot. ügyeinkbe, még pedig hatalmas belenyúlás a mi magán ügyeinkbe! Mert arra ugyan — az autonomia alapján nem kényszerítheti senki sem prot. hívünket, hogy saját akarata ellenére fizessen saját egyházi czéljainak előmozdítására ; ebben tehát meg van adva az egyéni szabadság : de arra, hogy fizessen — róm. kath. egyházat vagy papot — megkérdeztetése nélkül, rá fogná kényszeríteni — a kultuszminister úr, no meg a canonica visitatio, a melynek szúette pergamentjével olyan nagyon szeret takarózni a kultusminister úr — mikor az alpapság — értsd róm. kath. — érdekeiről van szó. — S kérded : micsoda alapon ? A bizony nagyon egyszerű. Nem szükségeltetik egyéb hozzá, mint egy kis takarékosság, s megfeszített szorgalom — s hogy így megkuporgatott pénzecskéddel megvegyed azt a földet, a melynek előbbi gazdája a róm. kath. egyház híve volt — és a mi fő, hogy a canonica visitatio jegyzőkönyvébe elfelejtették — vagy fölöslegesnek tartották légyen felvenni — azt, hogy „róm. kath. hívek", hanem írták —általában „lakosok", vagy „jobbágyok" vagy pláne — „község !" Nem akarjuk tovább fűzni elmélkedésünket — sem a vélemény — illetőleg átirat praktikus voltát elvitatni : még a halálharangot sem kondítjuk meg az 1790/1-ik évi XXVI-ik törvényczikk felett — csak nem szűnő, feszült figyelemmel várjuk tovább: mit szól hozzá a ministerelnök? —

s —a BSLFÖLD. A főrendiház reformja az országgyűlésen. Február 10-én indult meg a nagyfontosságú törvényjavaslat fölött, a főrendiház reformálásáról az országgyűlési vita. A főrendiháznak nálunk kétszázéves a története. Különben e régi intézmény egy véletlen esetének köszönni létrejöttét. Ugyanis 1681, a soproni országgyűlésen, mikor az odáig egységes országgyűlés tagjai, fő- és középrend, vagy is főés köznemesség a tanácskozásra egy terembe nem fértek volna be, két teremre oszlottak. Innen kezdődik a k é t h á z története a magyar országgyűlésen. Es most e k é t h á z közül a felsőházat készül a kormány reformálni, miután az alsóház még 1848-ban reformáltatott. Ha mi is figyelemmel vagyunk lapunkban is e tanácskozmány menetére, teszük azon okból, mert a törvényjavaslat szövege szerint egyházunk kép viseltet é8.ére egy ujabb állásfoglalás várakozik ; hol nem csak egyházunknak de állami és társodalmi viszonyainknak is még több hasznos szolgálatot tehet a protestáns egyház, mint a mire eddig szűkebb körre szorított működésénél fogva képes volt. Igen természetes, hogy lapunk egyházi lap levén, a folszólalások csak annyiban vehetők át, a mennyiben a javaslatnak egyházpolitikai oldalát érintik ; a beszédek egyéb részei önként magoktól elesnek, és csak a nagy politikai lapok értékes tartalmát növelhetik. A nagy fontosságú vitát, az előadó, L á n g Lajos vezette be. Hozzá szóltak az első napon tüzetesen : Tisza Lajos gróf és Szilágyi Dezső. - í Beszédeikből lapunk számára csak annyi ide: való, Láng szavaival szólva, hogy: „Korunkban, midőn a felekezetek viszonossága alkotmányunknak egyik legsarkalátosabb alapelvét képezi, lehetetlen ez elvet ki nem terjeszteni azon egyházakra is, a melyek a főrendiházban eddig képviselve nem voltak." Tisza Lajos gróf pedig ugy argumentál: „A dolog természetében fekszik, hogy ha két vallásfelekezetnek főméltóságai hivatalból helyet foglalnak a felső házban, a többi, a törvény által bevett vallások analog hatáskörrel fölruházott hivatalos elöljárói is helyet nyerjenek ott bizonyos arányban." Második nap (február 11). Irányi Dániel maga és politikai elvtársai nevében beadott határozati javaslatában : „I. A felsőház tagjai: b) a zászlós urak, a róm. és gör. katholikus, és a görög keleti egyház főpapjai, ide nem értve a czímzetes püspököket, és a többi bevett vallásfelekezeteknek szabadon választandó egyházi és világi elöljárói." G-ajáry Ödön: „A mi ezen javaslatban a törvényesen bevett vallásfelekezetek részvételére vonatkozik, az a nemzet egyetemének régi óhajtását képezi; ez a vallásfelekezetekkel, mint az államéletben és társodalomban egyaránt kétségtelenül nagy fontosságú tényezőkkel a traditionalis alapon való leszámolás, és méltó betetőzése a következetesen keresztülvitt és a népéletben gyökeret vert valiásegyenlőség magasztos elvének." Később ugyanaz, midőn a részletekre vonatkozó aggályait előadja, így szól: „Egyik (t. i. aggálya), a mi a törvényjavaslat rendelkezéseiből nyilvánvaló, hogy t. i. a főrendek egyik része, mely eddig a született törvényhozókkal azonos jogokat gyakorolt és gyakorol máig — jóllehet erre indokot nem szolgáltatott , ha e javaslat törvényerőre emeltetik, e jogát elveszti. Ertem a czímzetes kath. főpapokat. T. ház. A magyar közjog ugyan is, de jure fenntartotta azon régi kath. püspökségeket is, melyek legkivált a török i n v a s i ó következtében megszűntek. Azok, kik az elvesztett egyházmegyék püspökeivé a ministerium ajánlatára a király által kineveztetnek, ugyanoly jogalapon tagjai a főrendiháznak, mint a többi megyés püspökök. Közjogilag köztük tehát semmi külömbség nincs. A vagyoni különbséget pedig eléggé paralysálja, hogy ezek a czímzetes néven jelölt püspökök — azon viszonynál fogva, melyben az illető káptalanokkal vannak, vagyon — képviselet tekintetéből is eléggé figyelemre méltó helyet foglalnak el. A traditionalis jog tehát, melyet a főrendiház minden családja iránt érintetlenül hagynak, a czímzetes püspökök fenntartása mellett szól; de a szabadelvűség, melyet a vallásegyenlőségből kifolyólag alkalmazunk a többi vallásfelekezetek előbbkelőire, nem igényli tőlünk, hogy az adott jogokat ok nélkül elvonjuk. Hisz tán a szabadelvűség fogalmával inkább a jogok kiterjesztése, mint azok megszorítása egyezik meg; főleg akkor, midőn, mint előbb kifejteni szerencsém volt, — e jogot a jövendőre nem mint privilegiumot

7 hanem mint kötelmekkel járót tekintjük.