Evangélikus Egyház és Iskola 1885.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Theologiai műveltség kérdéséhez

Harmadik évfolyam. 8. szám. Pozsony, 1885. évi február 21. EVANGELIKUS Elf HAI £3 ISKOLA, l Előfizetési ár : Egész évre . 6 frt — kr. félévre . . . 3 „ — „ negyedévre . 1 „ 50 „ Egy szám ára: 12 kr. o. é. M.EGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Szerkesztő- s kiadó-hivatal: Pozsony, Konventutcza 6. sz. Felelős szerkesztő s kiadó : TRSZTYÉNSZKY FERENCZ. Hirdetés ára : Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr., többször közölve 5 kr. Bélvegdíj : kiilön 30 kr. Tartalom: A theologiai műveltség kérdéséhez. (R. V.) — Mi fáj még? (Tolnai József). — Főtisztelendő és tiszteletes ... (T. F.) Irodalom. — Belföld. — Külföld. — Vegyesek. A theologiai műveltség kérdéséhez. Zsilinszky M. Bognár Endrének ezen becses lap m. é. 52. számában megjelent czikkére reflektálva ugyancsak a szög fejére ütött, vagyis inkább belenyúlt a darázsfészekbe. Ezt ő maga is érezte, azért jónak látta a bajt egészen le nem leplezni, ,,nem említeni a bazai prot. felekezetek tevékenységét, nehogy tolla keserű szemrehányásra vezessen." De már ezen őszinteségével is úgy járt, mint ama pap, a ki egy iszákos ember feletti gyászbeszédében azzal kezdé szavait : nos hát ker. hallgatók mit akartok ma tőlem hallani? Talán azt hiszitek, hogy az elhunyt iszákosságáról, vétkeiről fogok beszélni? Nem; erről hallgatni akarok. A minthogy hallgatott is, elég volt az Ítéletből annak az első része is egy kis leczkének. Zs. M. is jól megsózta, paprikázta. — Nem tudom mikép vélekednek a többi theologusok, értem már a fölszentelt papokat is. Köszönjük — úgy tetszik már a második — bókot. Kevés beszéd is, ha a mint mondám, paprikás, nagy benyomást tehet. Aminthogy sorai között is sok utógondolatot lehet olvasni. Ezen utógondolatokból szabadjon egynehányat följegyeznem. A fulánk éle egy részről a theologusok, más részről a tanárok ellen van fordítva. Ezt csak a vak nem látja. Magyarán mondva, tulajdonképen azt akarta mondani, hogy az evang. egyház lelki atyáival, leendő lelkészeivel és tanáraival még ismeretlen homályban, műveletlenségben borong és munkátlanság az élete. Hát hiszen nem árt meg olykor az az őszinteség és nyíltság sem. Csak értsük meg egymást. Hiszen nem is azt állítja, hogy az ev. theologusok németül kifejezve „Schafsköpfe,

u hanem kívánja, hogy a szellemi műveltségnek azon magaslatán álljanak, melyet a mai kor jogosan megkíván." Álljunk csak meg egy keveset ezen szónál : „jogosan." A mai kor jogosan megkívánja tőlünk a műveltség magaslatát, de mink erre egytől egyig egyenesen csak azt feleljük, hogy mink is hát megkívánjuk a jelen kortól a szükséges eszközöket. Hiába, régi igazság ez : qui vult finem, debet velle et media. Mink értjük a • czélok kitűzését, a minthogy tanácsolni mindig könnyebb, mint segíteni és adni ; czélzás nélkül legyen mondva : hány javaslat volt már csak ezen becses lap egyes számaiban közölve? hanem czélokat akarunk, eszköz nélkül. A mai kor jelszava, istene: a pénz. A kinek pénze van, esze van, becsülete van, mindene van. Hát ilyen portékából nem kívánunk, hanem haladjunk már a korral legalább annyiban, hogy iparkodjunk a híres lutheránus szegénység veszedelmes hálójából kibontakozni. Igen! teremtsünk pénzt, alapokat, és lesz ám még jobb akadémiánk, még több kitiinő tanárral; lesz több, sok theologus, annyi mint orvos vagy jogász; lesz sok művelt theologus, pap és tanár; lesz iró, folyóirat, tankönyv, irodalom; lesz vevő és olvasó; lesz tevékenység és munkásság, lesz sok gátratermett ember. Igenis, merem mondani, hogy a hiányok legfőbb oka a szegénység. Ertem első sorban a pénzhiányt, tehát az anyagi szegénységet, és ebből folyólag a szellemi szegénységet. De tekintve az evang. egyház szegénységét és aránylag annak hiányait, a többi felekezetek, akár a róm. katholikusok roppant gazdagságához képest, hát elmondhatjuk, hogy az evangélikusok anyagi szegénysége ugyan nagyobb, ha mérlegelni lehetne, mint a katholikusok gazdagsága; hanem azért az ev. papok aránylag műveltebbek, tekintve azok számát és a műveltség minőségét, a szegénység mellett is, mint a kath. papok gazdagságukkal együtt. Lássuk a szegénységet a maga különféleségében az élet minden fázisán és úgy találjuk, hogy ez nálunk minden baj legfőbb oka. Mi annak az oka, hogy a theologusok száma apadt, holott más pályán torlódás van? A vallásközönyön kívül a szegénység. A fiatalság látja, hogy : dat Gralenus opes, dat Justinianus honores, oda rohan tehát, irtózván gondolni is az ócska Luther-köpenyre. Azután az a kevés theologus is! nem mind arany a mi fénylik. Hiszen közmondásos, hogy az apa a három fia közül a legkorlátoltabb elméjűt a theologiába küldi. Ali a mit Herder mond : „Fast ist kein Stand unter allen gelehrten Ständen, wo so viele Krüppel zusammenkommen, als der geistliche; Noth, Armuth, niedriger Ehrgeiz, hundert