Evangélikus Egyház és Iskola 1885.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Vallásoktatás az állam iskolákban (Kondoros Gy.)

2 áldozatok az Isten oltárán, a kinek az őszinte áldozat kedves. Tettre hát! Testvérek az evangyéliomban! Kinek Isten hivatást adott, hozza azt ide s szentelje azt egyházunk felvirágozására. Tegyük le a várakozást. Munkánkban senki fel nem vált; tegyünk hát magunk. Ha panasza van valakinek, részvéttel meghallgatjuk, ha baja, telhetőleg segítünk rajta; kinek támogatásra van szüksége, megteszünk érdekében mindent, mi erőnkből telik, míg igyekezete tisztán egyházunk érdekeit czélozza. Legyen lapunk egy folyam, melybe a bár különböző forrásból eredt, de az egy élő vizre — a Krisztusra — visszavezethető áramlatok összefolynak. A teher, Krisztus urunknak keresztje — népének, egyházának érdekei felvirágoztatása nekünk könnyű lesz, s e feladatunk keretén belől való munkálkodásunk igája gyönyörűséges! Az I

Trnak megsegítő kegyelme lészen kalauzunk, hitbuzgó, tettre kész evangyéliomi közönség pártfogása és közreműködése lészen segítségünk, alapunk a minden nemes igyekezetet jutalmazó Isten! Koronázza a siker ez új esztendőben is a Krisztus egyházának építését czélzó minden igaz igyekezetet; s az áldozat, mely ez igyekezetet támogatni fogja, vegye el bőséges jutalmát! Ez őszinte új évi köszöntésünk! —

s —a. Vallásoktatás az állami iskolákban. ni. Az ev. egyetemes tanügyi nagy bizottság első szavában kimondja, hogy a vallásoktatásról a felekezetnélküli iskolákban is az egyház köteles gondoskodni ; mert, úgy mond, ez minden felekezetnek saját belügye. Második szavában már beismeri, hogy az egyház ezen kötelezettségének eleget tenni nem képes; nem akaratát, hanem erejét múlja fölül e feladat. Harmadik szava a Zsilinszky-féle indítvány, a mely a folyó évi egyet, jegyzőkönyv tanúsága szerint e tárgy kapcsában vétetett tárgyalás alá és egyhangúlag elfogadtatott. A kérdésnek ilyetén való megoldását én nem tartom szerencsésnek, engem legalább ki nem elégít. Elismerem ugyan, hogy az egyháznak szól első helyen Jézus ama parancsa : tanítsatok minden népeket, de szól ez a keresztyén államoknak is; tudom azt is, hogy az egyháznak nem szabad semmi áldozatot nagynak tartani, semmi akadály elől meghátrálni, ha vallástanításról van szó, de olyanra még sem vállalkozhat, a mit meg nem bir; azt is elismerem, hogy a vallásoktatás egyházunk belügye, de más ennek az értelmezése, ba vallásoktatásról a felekezeti és más, ha vallásoktatásról a felekezetnélküli iskolákban van szó. Mint mindenütt, úgy a vallásoktatásnál is jól kell megkülönböztetni azon jogokat és kötelességeket, a melyekről az egyház soha semmi szín alatt le nem mondhat, azoktól, a melyek gyakoi'lása bizonyos tekintetben közömbösnek vehető. Es itt eligazít bennünket azon egyházjogi megkülömböztetés, a mely „jus in sacra" és „jus circa sacra" kifejezések alatt ismeretes. A vallásoktatásnál, szerény véleményem szerint, a tananyag meghatározása s elosztása, a tankönyv megválasztása, továbbá hogy a vallástanítónak ev. vallásúnak s tanításra az egyház által feljogosítottnak kell lennie, ezek oly kívánalmak, jogok és kötelességek (jus in sacra), a melyekről az egyház soha semmi szín alatt le nem mondhat. Az azonban, hogy ki építette azt a tantermet, a melyben a vallás tanítandó, az állam vagy az egyház? ki hívja meg azt a vallásoktatásra feljogosított, képesített tanítót egyik vagy másik helyre, az állam vagy az egyház? ki fizeti azt a hitoktatót a felekezetnélküli iskolákban, az állam vagy az egyház? bizonyos esetekben, bizonyos körülmények között közömbösnek (jus circa sacra) vehető. Az egy. tanügyi nagybizottság helyén, én Zsilinszky Mihály urat, mint egyházunknak érdemes tagját és országgyűlési képviselőt, ezen tárgy kapcsában, az országházban a következő interpellatio megtételére kértem volna fel : 1) van-e tudomása a közoktatásügyi miniszter úrnak, hogy a felekezetnélküli iskolákban a vallástanítás egészen elhanyagoltatik, s ez által vigy az egyes egyházak, valamint a magyar haza jövő nemzedéke valláserkölcsi romlásnak néz elébe? 2) hajlandó-e a miniszter az állami iskolák e baján gyors intézkedés által segíteni, illetőleg a városokat, községeket odautasítani, hogy iskoláikban a gyermekek vallásoktatásáról sürgősen gondoskodjanak ? — A tanügyi nagybizottság helyén én a következő javaslattal léptem volna az egyetemes gyűlés elé : A felekezetnélküli iskolákban a vallástanításról sehogy, vagy csak igen gyarlón van gondoskodva, és nem lehet remélni, hogy az egyház e bajon önerejéből segíthessen, azért kerestessék meg a vallás és közokt. miniszter úr, hogy az állami iskolákban a vallásoktatásról gondoskodjék ... s következnék elősorolása mind azon jogoknak (jus in sacra), a melyek egyházunkat az állammal szemben mindig megilletik. Ilyen irányfelterjesztéstől én többet, gyorsabb segélyt várnék, mint ama még nem létező „egyetemes alap"-tól, vagy a kilátásba helyezett „ev. tanulmányi alap"-tól. Csak addig, a míg ezen alapok egyike vagy másika megszületik, sok víz fut le a Dunán, évtizedek múlhatnak el. Azon, hogjr a kormánynak szándoka van egy „ev. tanulmányi alap" megadása, tán nem szabad kételkednünk, ha a kormánynak oly bizalmas embere tette az indítványt, a minő Zsilinszky úr. De hogy minő feltételek mellett adja meg, és mennyit, azt előre eltalálni nem lehet. í gy jöhet, hogy olyan feltételek mellett szavazza meg az országház a kért alapot, a minők mellett mi azt el nem fogadhatjuk ; meglehet, hogy oly csekély lesz az összeg, a mely csak egy tizedrészét fogja fedezni azon kiadásoknak, a melyek viselésére az egyház vállalkozik. Mit csinálunk azután a fennmaradó kilencz tizeddel? Újra az államhoz menjünk? Egyházunk jelenlegi kényszerhelyzetében nem tehet mást, minthogy az államot felhívja, hogy az saját iskoláiban az evangelikus gyermekek vallásoktatásáról gondoskodjék, a fentebb érintett jogok és érdekek épségben tartása mellett. Mert sokkal kisebb bajnak tartom én azt, ha egyházunk belenyugszik, hogy vallástanítóját az állam fizesse saját iskoláiban; mintha meglévő felekezeti iskoláinkat, egy-két ezer forintnyi évi segélyért, ha nem is örök áron eladjuk, hanem örökre zálogba adjuk az államnak. Az állami segélyt élvező felekezeti iskolák, csak olyanok a felekezetieknek, mint a minő volt a 16 szepesi város a magyarnak, a míg zálogban volt a lengyeleknél, ki