Evangélikus Egyház és Iskola 1885.

Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Gusztáv-Adolf egylet közgyűlése

403 vágó tárgy megvitatott általános érdekeltség mellett. Töb­bek közt azon óhajunknak adtunk kifejezést, vajha lehetne a papi konferencziát, a mely eddig csak a felső-soproni egyházmegye lelkészei által tartatott meg, jövőben a soproni s ruszti lelkészek hozzájárulásával is tartani. Továbbá kívánatosnak nemcsak, de egyenesen szükségesnek nyilvání­tottuk lenni egy a dunántúli ev. egyházkerületünkben ki­adandó hivatalos lap létesítését, mely csupán a lelkészi hivatalra s az ev. iskolára, valamint a gyülekezetre magára fontos felsőbb polit, s egyházi rendeleteket tartalmazná, s csekély ár mellett minden lelkészi hivatalnak rendelkezé­sére bocsáttatnék; jobb, czélszerííbb lenne bíz ez, mint a legfőbb rendeletek köröztetése ! ! Néhány mellékes tárgyak megbeszélése után szétváltunk azon Ígérettel, hogy jövő évben a locsinándi paplakon jelenendünk meg papi rendes konferencziára. Wartaweil, ev. leikész. xr TT T T? A T Ti A. U Li r U u !)• A Gusztáv-Adolf egylet Eisenachban, 1885. szeptember 8—10 tartott 39-ik egyetemes gyűléséről. (Folytatás.) 2. Mittelbexbach. Rajnai Bajorországban fekszik a Saar-vidék majdnem kifogyhatlan kőszén-bányavidéken, körülvéve Frankenholz, Oberbexbachtól, a bexbachi bánya és az ifjú Phantage nevű községektől, melyekkel együtt egy 1060 lelket számláló egyházat képez, melynek semminémű egyházi épületei nin­csenek, mig a 2400 lelket számláló katholikusok két csinos, nagy templommal bírnak. Létezett már 1524-ben. A 30 éves háború elpusztí­totta az evang. gyülekezeteket a Pfalzban. 1636-ban Gallas elfoglalva Homburg várát, megsarczolta a körülte fekvő lakosságot, az evang. lelkészeket elűzte s e sorsban Mittel­bexbach is résztvett. A pápai nuntius, Caraffa, ez állapo­tot magasztalta, mint „a Pfalz szerencsés újjászületését." 1679-ben, törvény ellenére, XIV. Lajos vette e területet birtokába, fegyveres erővel elűzte Bexbachból az összes protestánsokat, katholikusokat telepített ide Francziaország­ból s átadta nekik az evangelikus templomot. E templom többé nem került evangelikus kézbe. A kőszénbányák azonban a mult század végén ismét protestánsokat vontak e vidékre s ezek 1837-ben már 350-en voltak; 1875-ig pedig 778-ra szaporodtak fel, nagy kereset lévén Bexbachon, mely évi egy millió és Neun­kirchenben, mely évi 35 millió mázsa kőszenet termelt. Ekkor Bexbach Limbachhoz volt csatolva, mely felette távol esett. — A confirmánsoknak azonban oda 3—5 óra hosszat kellett gyalogolniok, mivelhogy kath. iskolába jár­ván, csak ekként pótolhatták ki a vallásoktatást. Utóbb ultramontán üzelmek miatt a gyermekek ki­szorúltak a kath. iskolából, még evang. temetéseket is imultáltak és a kiküldött hatósági közegek rendszerint ered­ménytelen vizsgálatokat ejtettek meg. Ekkor folyamodtak prot. tanítóságért, de a katholikusok oda vitték a dolgot, hogy az erre szánt költség egy újabb kath. iskolára for­díttassák. Ekkor, 1875-ben, számos evang. családapa kérelme­zett egy állandó vicariátusért és e czélra 4400 m. alapot gyűjtöttek maguk közt. Ezen közben isteni rendelésnek vették, mikor Kayser ókatholikus polgár 300 m. évi bérért, 10 évre, átengedte Mittelbexbachnak új kőházát imateremnek és a vicarius lakásáúl. 1877-ben a speyeri kenzisztorium kirendelt egy vicáriust 900 m. fizetés mellett, melyhez az állam évi 500 márkával járult. S ezzel Mittelbexbach Limbachból ki lett kebelezve. 1877-ben 2100 márkán szép fekvésű templomépítési telket vásároltak és Oberbexbachban prot. iskolát alapítot­tak. Az egyház áldozatkészsége nagy. Gr.-A. egyletre adott ez évben 122 márkát, a pogány misszióra 70 márkát, saját egyházi szükségleteire évi 900—1200 m. Most azonban az elhalt Kayser Özvegye az ez év végén lejáró házbérletet felmondta és 1886-ra 500 m. bért szabott, de úgy, hogy bármely pillanatban kötelesek az épületből kivonulni, ha a tulajdonosné másként rendelkezik. E hirtelen felmondás egyértelmű lenne az ev. isteni­tiszteletek megszűnésével, a mennyibeu helyben alkalmas helyiség semmi áron sem kapható. A jelen terem is szűk­nek bizonyúlt régen s így a templom építése elkerülhetlen. E czélra bir a gyülekezet 23,637 márkával, de az építés 45—50,000 márkán alól ki nem vihető. Ha Mittelbexbach az idei szeretetadományt megkapja, akkor a fenyegető veszély eloszlik. VEGYESEK. — Lapunk harmadik évfolyamának pá­lyája rövid időn végét éri. Rendbe kell hozni a számadást. Hogy ezt tehessük: mindazon urakat, kik előfizetéseik­kel hátralékban vannak, tartozásaik törlesztésére kérjük. Megindul­e a negyedik évfolyam pálya­futása? Olvasó közönségünktől függ. Mindazon urakat, kik lapunkat a jövő évben is járatni akarják, bizalommal kérjük: szíveskedjenek idejekorán akár elő­fizetni (utalványlapon), akár jelentkezni (levelező lapon). Felesleges számú példányokat nem nyomatunk. Szerkesztő-kiadó. — A párbér kérdésében a m. kir. Curia polgári osz­tálya Szabó Miklós elnöklete alatt tartott teljes ülésében Balázsy Antal előadása után két igen fontos elvi jelentő­ségű határozatot hozott : I. kérdés : Oly esetekben, midőn a kath. lelkész kö­veteli a párbért, illetve a lelkészi illetmény kiszolgálta­tását, ha a követelési jogalap tagadásba vétetik, vagyis azon vitássá vált kérdés döntendő el, vájjon a kö­vetelt lelkészi illetmény birtokhoz kötött dologi terhet, vagy személyes járandóságot képez-e, akkor vájjon a közigazgatósági hatóság van-e hivatva el­járni, — vagy pedig a rendes biróság illetékes-e? Curiai határozat. A körülírt esetben a kérdés eldöntésére mindig a rendes biróság ille­tékes. II. kérdés : Ha a fentebbi esetben a rendes biróság hatásköre állapíttatik meg, kérdés, hogy oly esetekben, midőn a r. kath. lelkész a parochia kötelékébe nem tartozó más vallású egyéntől követeli a párbért, illetve a lel­készi illetmény kiszolgáltatását, vájjon a párbér ezen más vallású egyén ellenében vagyonnal összekötött dologi teher­nek tekintendő-e vagy nem? s ha igen, mikor és mennyiben.

Next

/
Thumbnails
Contents