Evangélikus Egyház és Iskola 1885.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Luther társaság

tüntetések, nem földi dicsőség után, szerényen munkálkodott az Ur hivei között s Isten áldása volt munkáján. 1808-ban született mart. 28-n Új-Lesznán (Walddorf) Szepesmegyében. Szüleit igen korán elvesztette s árván, önerejéből küzdötte keresztül magát tudományos pályáján. A gymnasiumot Eperjesen végezte. Itt kezdte hallgatni a theologiai tudományokat is, majd külföldre ment Weimárba és Jenába, honnan visszatérve, Gömörben a Hámos családnál, Temesben Ambróziéknál nevelősködött hosszú éveken keresztül. Gyakran emlegette, mint hagyta el kedves tanítványait, mint óhajtott már az Ur szolgálatába lépni s indult haza, kétségek között szülőföldére, várni elhivatását, midőn egészen váratlanul az isteni gondviselés N.-Károlyban mutatott ki helyet számára, ahol az elcsüggedt, rosz viszonyok között levő gyülekezetet majdnem teljesen újjáteremtette s különösen anyagilag nagyban megjavította az egyháznak helyzetét. Itt vette nőül, most már özvegyét, a mindenkitől annyira szeretett s tisztelt Babók Anna úrhölgyet, 3 bár Isten nem áldotta meg gyermekekkel frigyüket, mégis megtalálták egymás szeretetében boldogságukat. 1863-ban a nagybányai gyülekezet hívta meg lelkészül s azóta itt munkálkodott buzgón, fáradhatlanul, utolsó lehelletéig. Neki köszönheti az egyház különösen azt, hogy most már rendes iskolája van, s daczára a hivek csekély számának nem csak papot, de külön tanítót is képes eltartani. Hivei, valamint a más felekezetbeliek tisztelték s szerették a jó „Bérczy bácsit." Temetése nov. hó 30-án, hétfőn, d. u. 3 órakor ment végbe nagyszámú résztvevők jelenlétében, a kis templom a szó szoros értelmében tömve volt s a nép nagyobb része mégis az utczára volt kénytelen kiszorulni. Nt. Z e 1 e n k a Pál úr, Miskolcznak érdemekben gazdag ev. lelkésze volt szíves megtenni a hosszú utat, eljött N.-Bányára, hogy a régi Ígérethez hiven ő temesse el agg lelkésztársát. A ravatal az oltár előtt volt felállítva; az oltár, szószék feketével bevonva. A koporsó telve koszorúkkal, közöttük a prot. lelkész egyedüli kincse, egyedüli vagyona : a biblia. Nt. Zelenka úr alapigéül választotta Ján. jel. II. részének 2., 3., 7. verseit s szívből a szivekhez szólva, meghatóan fejtette ki a prot. lelkész hivatását és a jutalmat, mely számára eltétetett. A sírnál Riszdorfer János segédlelkész mondott rövid imát, mely után szomorúan oszlott szét a gyásztisztességet tevő gyülekezet. Elete nem volt övé, hanem az Úré, kinek szolgálatába állott. Az Ur szólitotte őt magához, az Ur adjon vigasztalást a gyászoló özvegynek és a megszomorodott gyülekezetnek! 3 Ai >u J 0 ájí D» LUTHER-TÁRSASÁG. Fölhívás. Luther Márton születésének négy százados évfordulója alkalmából a Luther-társaság megalakult, melynek egyik üdvös czélja: „vallásos népirodalmi vállalat megteremtése. Egész tisztelettel, bizalommal fordul ez érdemben a társaság igazgatótanácsa (a czímhez), méltóztassék ügyünket, az evang. egyház ez életbevágó ügyét lelkesen felkarolni s a Luther-társaság czéljaira nagylelkűen áldozni. Szerencsésnek fogja magát érezni társaságunk, ha egyházunk küzdő harczosainak soraiban, akár mint alapító, akár mint pártoló, akár mint rendes tagot (a czímet) e téren is tisztelheti. Az alapító tagok egyszer s mindenkorra 100 frtot fizetnek. A pártoló tagok bármely összegben, minden további kötelezettség nélkül szabadon járulhatnak áldozataikkal a társaság czéljaira. A rendes tagokul belépők 5 évre szóló évi 4 frt tagsági díj lefizetésére kötelezik magukat. A kegyes adakozások Jakobey József pénztáros árhoz küldendők. (Budapest, Deáktér 4. sz. a.) Ismételve a bizalmat s kegyesen számítva a nagylelkű adakozásra, kiváló tisztelettel maradunk Budapest, 1885. deczember 2-án az igazgatóság nevében Bognár Endre, Hunfalvy Pál, jegyző. elnök. Jegyzőkönyv, mely fölvétetett Budapesten 1885. decz. 2-án a Luthertársaság igazgatótanácsának Hunfalvy Pál ő méltósága elnöklete mellett tartott üléséről. Jelen voltak: Doleschal Sándor, Scholtz Gusztáv, Jakobey József, Bachát Dániel, Sárkány Sámuel, Láng Adolf, Poszvék Sándor, Jankó Dániel, Farbaky József. Elmaradásukat igazolták : Michaelis Vilmos, Gyurátz Ferencz, Zelenka Pál. Mely alkalommal: 1. Az elnökség üdvözölvén a megjelent tagokat, — hangsúlyozásával annak, hogy szerinte a gyűlés egybehivása szükségessé vált a legközelebbi teendők megbeszélése czéljából, a gyűlést megnyitottnak kijelenti, 2. Felolvastatván az előző gyűlések jegyzőkönyvei, tanácskozás tárgyáúl kitüzetett : Mivel kezdje meg működését a Luthertársaság? Miután a tervbevett „Évkönyv" kiadása naptári részel egybekötve ez időről elkésett ; miután a javaslatba hozott „Néplap" valláserkölcsi tartalommal minden előkészület nélkül keresztül nem vihető; — határoztatot: „Adassék k i Dr. Luther Márton életrajza, és egy imádságos könyv evang. népünk számára." Minek keresztülvitele míg egyrészről a közóhajnak legjobban lesz megfelelő, mert e czélra előbb mintsem a társaság megalakult, történtek adakozások ; addig másrészről legkönnyebben eszközölhető, mert azon határozott igéret nyújtatott be az elnökséghez, hogy két hét lefolyása alatt nevezett művek kéziratban az igazgatótanács rendelkezésére bocsáttatnak. Dr. Luther Márton életrajzának megbirálására : Doleschal Sándor, Bachát Dániel és Scholtz Gusztáv; az imádságos könyv birálóiúl pedig Sárkány Sámuel és Bognár Endre azon utasítással küldetnek ki, hogy mindkét biráló bizottság írásbeli véleményeket egymást közt kölcsönösen