Evangélikus Egyház és Iskola 1885.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Luther társaság

tüntetések, nem földi dicsőség után, szerényen munkál­kodott az Ur hivei között s Isten áldása volt munkáján. 1808-ban született mart. 28-n Új-Lesznán (Walddorf) Szepesmegyében. Szüleit igen korán elvesztette s árván, önerejéből küzdötte keresztül magát tudományos pályáján. A gymnasiumot Eperjesen végezte. Itt kezdte hallgatni a theologiai tudományokat is, majd külföldre ment Weimárba és Jenába, honnan visszatérve, Gömörben a Hámos család­nál, Temesben Ambróziéknál nevelősködött hosszú éveken keresztül. Gyakran emlegette, mint hagyta el kedves tanít­ványait, mint óhajtott már az Ur szolgálatába lépni s in­dult haza, kétségek között szülőföldére, várni elhivatását, midőn egészen váratlanul az isteni gondviselés N.-Károly­ban mutatott ki helyet számára, ahol az elcsüggedt, rosz viszonyok között levő gyülekezetet majdnem teljesen újjá­teremtette s különösen anyagilag nagyban megjavította az egyháznak helyzetét. Itt vette nőül, most már özvegyét, a mindenkitől annyira szeretett s tisztelt Babók Anna úr­hölgyet, 3 bár Isten nem áldotta meg gyermekekkel fri­gyüket, mégis megtalálták egymás szeretetében boldog­ságukat. 1863-ban a nagybányai gyülekezet hívta meg lelkészül s azóta itt munkálkodott buzgón, fáradhatlanul, utolsó lehelletéig. Neki köszönheti az egyház különösen azt, hogy most már rendes iskolája van, s daczára a hivek csekély ­számának nem csak papot, de külön tanítót is képes eltar­tani. Hivei, valamint a más felekezetbeliek tisztelték s sze­rették a jó „Bérczy bácsit." Temetése nov. hó 30-án, hétfőn, d. u. 3 órakor ment végbe nagyszámú résztvevők jelenlétében, a kis templom a szó szoros értelmében tömve volt s a nép nagyobb része mégis az utczára volt kénytelen kiszorulni. Nt. Z e 1 e n k a Pál úr, Miskolcznak érdemekben gaz­dag ev. lelkésze volt szíves megtenni a hosszú utat, eljött N.-Bányára, hogy a régi Ígérethez hiven ő temesse el agg lelkésztársát. A ravatal az oltár előtt volt felállítva; az oltár, szószék feketével bevonva. A koporsó telve koszorúk­kal, közöttük a prot. lelkész egyedüli kincse, egyedüli vagyona : a biblia. Nt. Zelenka úr alapigéül választotta Ján. jel. II. ré­szének 2., 3., 7. verseit s szívből a szivekhez szólva, meg­hatóan fejtette ki a prot. lelkész hivatását és a jutalmat, mely számára eltétetett. A sírnál Riszdorfer János segédlelkész mondott rövid imát, mely után szomorúan oszlott szét a gyásztisztességet tevő gyülekezet. Elete nem volt övé, hanem az Úré, kinek szolgálatába állott. Az Ur szólitotte őt magához, az Ur adjon vigasz­talást a gyászoló özvegynek és a megszomorodott gyüle­kezetnek! 3 Ai >u J 0 ájí D» LUTHER-TÁRSASÁG. Fölhívás. Luther Márton születésének négy százados évfordulója alkalmából a Luther-társaság meg­alakult, melynek egyik üdvös czélja: „vallásos népirodalmi vállalat megteremtése. Egész tisztelettel, bizalommal fordul ez érdemben a társaság igazgatótanácsa (a czímhez), méltóz­tassék ügyünket, az evang. egyház ez életbevágó ügyét lelkesen felkarolni s a Luther-társaság czéljaira nagylelkűen áldozni. Szerencsésnek fogja magát érezni társaságunk, ha egyházunk küzdő harczosainak soraiban, akár mint alapító, akár mint pártoló, akár mint rendes tagot (a czímet) e téren is tisztelheti. Az alapító tagok egyszer s mindenkorra 100 frtot fizetnek. A pártoló tagok bármely összegben, minden további kötelezettség nélkül szabadon járul­hatnak áldozataikkal a társaság czéljaira. A rendes tagokul belépők 5 évre szóló évi 4 frt tagsági díj lefizetésére kötelezik magukat. A kegyes adakozások Jakobey József pénztáros árhoz küldendők. (Budapest, Deáktér 4. sz. a.) Ismételve a bizalmat s kegyesen számítva a nagylelkű adakozásra, kiváló tisztelettel maradunk Budapest, 1885. deczember 2-án az igazgatóság nevében Bognár Endre, Hunfalvy Pál, jegyző. elnök. Jegyzőkönyv, mely fölvétetett Budapesten 1885. decz. 2-án a Luthertársaság igazgatótanácsának Hunfalvy Pál ő méltósága elnöklete mellett tartott üléséről. Jelen voltak: Doleschal Sándor, Scholtz Gusztáv, Jakobey József, Bachát Dániel, Sárkány Sámuel, Láng Adolf, Poszvék Sándor, Jankó Dániel, Farbaky József. Elmaradásukat igazolták : Michaelis Vilmos, Gyurátz Ferencz, Zelenka Pál. Mely alkalommal: 1. Az elnökség üdvözölvén a megjelent tagokat, — hangsúlyozásával annak, hogy szerinte a gyűlés egybe­hivása szükségessé vált a legközelebbi teendők megbeszé­lése czéljából, a gyűlést megnyitottnak kijelenti, 2. Felolvastatván az előző gyűlések jegyzőkönyvei, tanácskozás tárgyáúl kitüzetett : Mivel kezdje meg működését a Luthertársaság? Miután a tervbevett „Évkönyv" kiadása nap­tári részel egybekötve ez időről elkésett ; miután a javaslatba hozott „Néplap" valláserkölcsi tartalommal minden előkészület nélkül keresz­tül nem vihető; — határoztatot: „Adassék k i Dr. Luther Márton életrajza, és egy imádságos könyv evang. népünk szá­mára." Minek keresztülvitele míg egyrészről a közóhajnak legjobban lesz megfelelő, mert e czélra előbb mintsem a társaság megalakult, történtek adakozások ; addig másrészről legkönnyebben esz­közölhető, mert azon határozott igéret nyújtatott be az elnökséghez, hogy két hét lefolyása alatt nevezett művek kéziratban az igazgatótanács ren­delkezésére bocsáttatnak. Dr. Luther Márton életrajzának megbirálására : Dole­schal Sándor, Bachát Dániel és Scholtz Gusztáv; az imád­ságos könyv birálóiúl pedig Sárkány Sámuel és Bognár Endre azon utasítással küldetnek ki, hogy mindkét biráló bizottság írásbeli véleményeket egymást közt kölcsönösen

Next

/
Thumbnails
Contents