Evangélikus Egyház és Iskola 1885.

Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Gusztáv-Adolf egylet közgyűlése

379 Ez hát a mi örömünk. Itt közlöm azt azokkal, a kik képesek örülni az örülőkkel. — Más úton nem igen tehetem azt. Ha felekezet nélküli iskolák bárhol is felállíttatnak, azonnal tudtúl adatik az „urbi et orbi". Templom vagy paplak, ha épül, azt köztudomásra hozni, nem szükséges, nem érdemes! Minek is! Minek különösen az evang. templom vagy a pap?! .... De van azért fényes elégtételünk. Hányszor olvassuk a lapokban azon panaszt és alapos aggodalmat, hogy uem csak az alsó néprétegekben, de a mívelt körökben is és főképen ezekben napról-napra jobban terjednek a lopások, csalások, rablások, és hogy a közerkölcsiség rohamosan sülyed ! . . . . És az nem is lehet máskép. Lehet iskolákat a világ minden zege-zugában állítani, de míg ezekből a keresztény erkölcs tanítása, és a keresztény vallásra, és csakis erre fektetett nevelés kiküszöböltetik, a tanítványok szivébe a Jézus tiszta tana iránti szeretet és tisztelet be nem oltatik, mind addig az olyan felekezet nélküli tanintézetekben megadom, lehet okos, sőt nagytudományú embereket nevelni, de a sorsukkal megelégedett, jó keresztényeket és megbízható, szilárd jellemű honpolgárokat soha. — „História est magistra vitae". Priínyi Otto, evang. leik. KÜLFÖLD. A Gusztáv-Adolf egylet Eisenachban, 1885. szeptember 8—10. tartott 39-ik egyetemes gyűléséről. (Folytatás.) Csütörtökön, szeptember 10-én: „0 heiliger Geist kehr' bei uns ein" ének után, reggeli 8 és fél órakor nyílt meg a második nyilvános gyűlés. Kieser alelnök lélekemelő imája után : Dr. Regula, bizottsági társai nevében jelentést ád be az 1883—84. évi számadás felülvizsgálatáról, mely szerint a próbák megejtése után, minden helyesnek találtatott és a felmentvény kiadása s a pénztárosnak, Voerster lipcsei könyvárúsnak, köszönet-nyilvánítása indítványoztatik. Minden megtörténik. Előadta most már Eigenbrodt főhadbíró Darmstadtból, a hesszeni diaspora állapotát. Hesszen jelenleg 936,000 lelket számlál, melyeknek kétharmada evangelikus, egyharmada katholikus. FelsőHesszenben van legkevesebb katholikus, t. i. 19,000 kath. szemben 237,000 evangelikus; Starkenburg tartományban van 267,000 evang. és 115,000 kath., ellenben RheinHess zenben van 134,000 kath. és 125,000 evang. A területben létezik 17 diaspora gyülekezet, melyeknek száma azonban növekedni fog, mivelhogy a Rajna mentén, épenséggel Mainz, az egykori harczias Ketteler püspök széke körül, az evangyélmi öntudat örvendetes módon nyilatkozik. Mondhatná valaki, — hogy szám szerint mégis csak kicsiny a hesszeni diaspora, de ennek ellenében felhozhatjuk, hogy főegyletünknek már csak ezek is oly nagy gondot okoznak, hogy ezek miatt kénytelen a nem-hesszeni gyülekezetek segélyezésére kevesebbet fordítani. Ez pedig onnan ered, hogy : 1. a mi diaspora gyülekezeteink jelentékeny adósságokkal vannak terhelve. Mikor ezek keletkeztek, úgyszólván semmiök sem volt és telkeikhez, épületeikhez csak úgy voltak képesek jutni, hogy főegyletünk vállalt ezen adósságokért kezességet és e miatt az adósokon segítendő évi 2500 márkát kell adósság-törlesztésére fordítani. 2. Nyolcz diaspora-egyháznak van csak lelkésze és a többieket a szomszéd lelkészeknek kell ellátniok. Több más között Dieburgnak, mely a más czélokra használt és istenitiszteletnek nem való községháza termét használja, a katholikusok által lenézetve, méltó helyiségre van szüksége. A Mainz közelében fekvő Bodenheim pénzért sem vehet bérbe imatermet, miután a katholikusok eltiltvák ilyen helyiség kiadásától. Kell tehát ilyet építenie és a császár s a nagyherczeg e czélra egyenként ezer márkát adtak. 3. Főegyletünk nagy áldozatokat kénytelen hozni a végett is, hogy a diaspora - gyülekezetekben a felekezeti iskola fentartható legyen. A szimultán-iskolák azok, melyektől ezen új gyülekezeteket minden áron óvni kell. Mert a túlnyomólag kath. községekben a tanító rendszerint katholikus és jóllehet a vallás tanítása evang. lelkészek és tanítók kezére van bízva, de a kath. papságtól függő katholikus tanító, a sok tanórában kath. szellemben hat az ifjú keblekre. Azért ezen kezdő-gyülekezetek magok is kérték a főegylettől a felekezeti iskola fentartását. E czélra évi 3885 márkát kell a főegyletnek adnia, de teszszük ezt azon meggyőződésben, hogy — a kié az ifjúság, azé a jövendő. Ezek képezik tehát a hesszeni diaspora bajait, melyek az egyetemes G.-A.-egylet figyelmére is méltók. Elnök most kimondja, mi szolgáltatott ezen előadásra alkalmat. Az ugyanis, hogy a darmstadti főegylet panaszolta, miszerint különösen adósság folytán veszélyeztetett diaspora-gyülekezeteit az egyes főegyletek kellőleg nem veszik pártfogásuk alá. Ez okból kellett a helyzetet a nyilvánosság elé vezetni. Mennyire méltó ily atyai gondoskodásnak utánzása hazai ev. szórványos gyülekezeteink megszilárdítása érdekében ! Következett most a napirendnek főtárgya : a k ö z ö s szeretet műve, mely szerint a 3 kijelölt gyülekezet közül az egyik, szavazat útján, nyeri el a nagy szeretetadományt. E czélra, felhívás következtében, nyilvánosan lettek bejelentve az egyes tőegyletek adományai, melyek a győző egyház részére 17,899, a két elbukó egyházra nézve 9591 márkát eredményeztek. Az egyetemes gyámintézet a maga száz írtjával nem épen dicséretesen tűnik fel a névsorban; 166 márka helyett legalább 400 márkát illenék adnia; — t. i. minden kerületi gy. i. részéről százat. Bevett szokás szerint, szavazás előtt, következett a 3 jelölt részletes jellemzése és e munkát, irásba foglalva előterjesztette — mint központi megbízott — dr. Teutsch nagyszebeni ev. püspök. A jeles munka felolvasása egy óráig tartott. Ki volt tűzve C i e 1 e Pózenben, Mittebexbach rajnai Bajorországban és Nippes rajnai Poroszországban. Németország. — A rajnai tartománybaan a vasárnapi munka ügyében egy felirat köröztetik aláírás végett, melyben a birodalmi gyűlés felkéretik oly intéz-