Evangélikus Egyház és Iskola 1885.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Pozsonyi tanintézetekben hozott ítéletek

351 Egy egyszerű földmivest hagy el a felesége. A felek nem is gondolnak válópörre, mert az ép oly drága mint hosszadalmas, kötnek tehát külön-külön vadházasságokat. Az énként alakult viszonyokban a férfi gyermekei törvény­telenek, a nőéi ellenben törvényesek lesznek. Legtöbbször nem is érdeklődik a férfi az iránt, váljon elvált feleségé­nek vannak-e gyermekei; ha esetleg megtudja, el nem tudja képzelni, hogy azok az ő nevére törvényesekül Írat­nának az anyakönyvbe, de ha végre azt is megtudja, tilta­kozni fog a lelkésznél, ki őt viszont az ügyvédhez uta­sítja, s ekkor már épen abban marad az egész, mert hát a prókátorság drága mesterség. Ezután egyszer s több­nyire végrendelet hátrahagyása nélkül meghal a férj; fel­veszik a hagyatékot, családi értesítéseink alapján a tör­vényes feleség vadházasságában nemzett gyermekei javára beszavatolják a törvényes, de nem természetes apa hagya­tékát. A sértett fél hagyatékát, a sérelem élő dokumentumai javára! nemcsak a férj természetes gyermekei, de a törvényes mellékörökösök is elesnek ez által az örökségtől. Vagy voltak az elvált feleknek még házasságuk bol­dog idejéből törvényes gyermekeik s csak azután születtek az anyának vadházasságból származott gyermekei. Ezek, ha az apa végrendeletileg nem intézkedett, mert talán nem is intézkedhetett, egyaránt örökölnek amazokkal, sőt a megbántott férj nevének is részei leszuek a nélkül, hogy az életében pörúthoz nem forduló férj halála után még csak kérdés is lehetne róla. íme ez az a sötét hátlap, melyet ha eddig nem ismer­tünk, meg kell ismernünk ezután. Ezen, különben észszerű törvénynek merevségét lehe­tőleg enyhíteni, szelídíteni ugyancsak a törvény feladata. Ha a törvény a házassági kötelék nimbusának meg­óvása tekintetéből is védelemmel tartozik a törvényes fele­ség törvénytelen gyermekének, a védelem leghozzáférhe­tőbb módját tartozik nyújtani a férj törvényes örököseinek is s egyszersmind határozott utasítást az anyakönyvvezető lelkészeknek, miket, szerény nézetem szerint, leginkább következőképen lehetne megközelíteni : 1. Készíttessen az ország világos, félre nem magya­rázható szabályokat, melyek szerint az anyakönyveket rovat, nyelv és tartalom tekintetében egyöntetűleg vezes­sük, s tegye azokat minden felekezet lelkészeire nézve kötelezővé, mert az anyakönyvek valójában polgári ér­dekűek s így a köztörvényekkel összhangzásban kellene lenniök. 2. Minden, a családi életviszonyokra vonatkozó dönt­vény ép úgy közöltessék a lelkészekkel, miként a miniszteri s más rendeletek közöltetnek. 3. Köteleztessenek a lelkészek, hogy az érdekelt tör­vényes férjet, mint nem természetes apát esetről esetre s vétjegy mellett, hivatalosan értesítsék arról, misze­rint vele házassági közösségben nem élő neje gyermeket szült s a gyermek az ő nevére lőn beanyakönyvezve. 4. Intézkedjék róla a perrendtartás, hogy a bíróság az ily gyermekek származásának megállapítását a férj közvetlen panasza folytán (a lelkész hivatalos jelentésének melléklésével) bélyeg- és egyéb költségtől men­ten eszközölje, kivévén legfeljebb a tán szükséges tanuk költségeit. Ezen közvetlenség és díjtalanság volna hivatva át­hidalni azon méltánytalansági űrt, mely a törvénytelen gyermek ily szembetűnő védelme s a törvényes, de nem természetes apa igaz örököseinek, esetleg ennek hibáján kivül, védtelen maradása között tátong. Ha nem fogtam fel a fenntárgyalt életviszonyok visszás­ságait, örömömre szolgálna, ha helyesebb jogérzéssel biró tiszttársaim közül valaki a jobbról meggyőzne; annyit nyugodtan mondhatok, miszerint ezen felszólalásomnak czélja nem más, mint az : hogy a vadházasságoknak a köz- és családi életre való erkölcsi és anyagi káros hatása ily módon is csökkentessék. H0ÜeS D' BELFÖLD. A pozsonyi tanintézeteken hozott ítéletek. Mielőtt a mult számban megígértem, hogy a hozott ítéleteket egész terjedelmökben közölni fogom, soká gondol­koztam azon : megtegyem-e vagy sem. S azon gondolat, hogy e közléssel a szigorúan sújtott ifjak állását még nehezítem, már-már habozóvá tett s kész lettem volna bocsánatkérés mellett visszavonni igéretemet. De minthogy a napi lapok közölték az elitéltek névsorát; minthogy az evang. egyház közönsége méltán megkövetelheti, hogy ez ügyben teljes tárgyilagossággal tájékoztassák ; minthogy egyes, kivált lyczeumi ifjaink paedagogikus indító okokból történt eltanácsolása, úgy magokra az ifjakra mint a fel­vétel végett megkeresendő intézetekre nézve megkönnyíti s igazolja a felvételre vonatkozó elhatározást : szerkesztői kötelességem által késztetve, a közléssel járó erkölcsi fele­lősség teljes tudatában közlöm az itéleket indokolásukkal együtt. Szerkesztő. 1. A theologiai akadémia tanári karának ítélete. 1. A tanári kar mint fegyelmi hatóság hosszas, ko­moly, beható tanácskozás után végre következőleg itélt : a) Húrban Bohuszlav, Rohacsek István, Veszel János theologusok az akadémiai szervezet és ügyrend 157. f) pont­jában foglalt büntetéssel sújtva a theologiai akadémiából és az összes magyarhoni ág. hitv. evang. theol. intézetek­től kizáratnak. b) Kuchta Lajos, Kosztolny Kálmán, Micsatek János és Krizsan Zsigmond theologusok ugyanazon szervezet és ügyrend 157. e) pontjában foglalt büntetéssel sújtatva a theol. akadémiából eltávolíttatnak. c) Boor László theologus ugyanazon szervezet és ügy­rend 157. c) pontjában foglalt büntetéssel sújtatva meg­rovatik azon kijelentéssel, hogy a legközelebb elkövetett kisebb vétség is eltávolíttatását vonja maga után. Jegyzet. A tanári kar kijelenti, hogy a Boor Lászlóra vonatkozó Ítéletben a megrovást nem tekinti olyannak, mely választási akadályt képezhetne (lásd az 1883. évi okt. 18-, 19-, 20-án tartott egyetemi gyűlés jegyzőkönyvé­nek 5. pontját, hanem hogy ez egyszerű alkalmazása a theol. akad. szervezet és ügyrend 157. c) pontjának. d) Maróthy Lajos a vád alul fölmentetik, de figyel­meztetik. hogy ezentúl társai megválasztásában óvatosan járjon el.

Next

/
Thumbnails
Contents