Evangélikus Egyház és Iskola 1885.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Pozsonyi tanintézetekben hozott ítéletek

351 Egy egyszerű földmivest hagy el a felesége. A felek nem is gondolnak válópörre, mert az ép oly drága mint hosszadalmas, kötnek tehát külön-külön vadházasságokat. Az énként alakult viszonyokban a férfi gyermekei törvénytelenek, a nőéi ellenben törvényesek lesznek. Legtöbbször nem is érdeklődik a férfi az iránt, váljon elvált feleségének vannak-e gyermekei; ha esetleg megtudja, el nem tudja képzelni, hogy azok az ő nevére törvényesekül Íratnának az anyakönyvbe, de ha végre azt is megtudja, tiltakozni fog a lelkésznél, ki őt viszont az ügyvédhez utasítja, s ekkor már épen abban marad az egész, mert hát a prókátorság drága mesterség. Ezután egyszer s többnyire végrendelet hátrahagyása nélkül meghal a férj; felveszik a hagyatékot, családi értesítéseink alapján a törvényes feleség vadházasságában nemzett gyermekei javára beszavatolják a törvényes, de nem természetes apa hagyatékát. A sértett fél hagyatékát, a sérelem élő dokumentumai javára! nemcsak a férj természetes gyermekei, de a törvényes mellékörökösök is elesnek ez által az örökségtől. Vagy voltak az elvált feleknek még házasságuk boldog idejéből törvényes gyermekeik s csak azután születtek az anyának vadházasságból származott gyermekei. Ezek, ha az apa végrendeletileg nem intézkedett, mert talán nem is intézkedhetett, egyaránt örökölnek amazokkal, sőt a megbántott férj nevének is részei leszuek a nélkül, hogy az életében pörúthoz nem forduló férj halála után még csak kérdés is lehetne róla. íme ez az a sötét hátlap, melyet ha eddig nem ismertünk, meg kell ismernünk ezután. Ezen, különben észszerű törvénynek merevségét lehetőleg enyhíteni, szelídíteni ugyancsak a törvény feladata. Ha a törvény a házassági kötelék nimbusának megóvása tekintetéből is védelemmel tartozik a törvényes feleség törvénytelen gyermekének, a védelem leghozzáférhetőbb módját tartozik nyújtani a férj törvényes örököseinek is s egyszersmind határozott utasítást az anyakönyvvezető lelkészeknek, miket, szerény nézetem szerint, leginkább következőképen lehetne megközelíteni : 1. Készíttessen az ország világos, félre nem magyarázható szabályokat, melyek szerint az anyakönyveket rovat, nyelv és tartalom tekintetében egyöntetűleg vezessük, s tegye azokat minden felekezet lelkészeire nézve kötelezővé, mert az anyakönyvek valójában polgári érdekűek s így a köztörvényekkel összhangzásban kellene lenniök. 2. Minden, a családi életviszonyokra vonatkozó döntvény ép úgy közöltessék a lelkészekkel, miként a miniszteri s más rendeletek közöltetnek. 3. Köteleztessenek a lelkészek, hogy az érdekelt törvényes férjet, mint nem természetes apát esetről esetre s vétjegy mellett, hivatalosan értesítsék arról, miszerint vele házassági közösségben nem élő neje gyermeket szült s a gyermek az ő nevére lőn beanyakönyvezve. 4. Intézkedjék róla a perrendtartás, hogy a bíróság az ily gyermekek származásának megállapítását a férj közvetlen panasza folytán (a lelkész hivatalos jelentésének melléklésével) bélyeg- és egyéb költségtől menten eszközölje, kivévén legfeljebb a tán szükséges tanuk költségeit. Ezen közvetlenség és díjtalanság volna hivatva áthidalni azon méltánytalansági űrt, mely a törvénytelen gyermek ily szembetűnő védelme s a törvényes, de nem természetes apa igaz örököseinek, esetleg ennek hibáján kivül, védtelen maradása között tátong. Ha nem fogtam fel a fenntárgyalt életviszonyok visszásságait, örömömre szolgálna, ha helyesebb jogérzéssel biró tiszttársaim közül valaki a jobbról meggyőzne; annyit nyugodtan mondhatok, miszerint ezen felszólalásomnak czélja nem más, mint az : hogy a vadházasságoknak a köz- és családi életre való erkölcsi és anyagi káros hatása ily módon is csökkentessék. H0ÜeS D' BELFÖLD. A pozsonyi tanintézeteken hozott ítéletek. Mielőtt a mult számban megígértem, hogy a hozott ítéleteket egész terjedelmökben közölni fogom, soká gondolkoztam azon : megtegyem-e vagy sem. S azon gondolat, hogy e közléssel a szigorúan sújtott ifjak állását még nehezítem, már-már habozóvá tett s kész lettem volna bocsánatkérés mellett visszavonni igéretemet. De minthogy a napi lapok közölték az elitéltek névsorát; minthogy az evang. egyház közönsége méltán megkövetelheti, hogy ez ügyben teljes tárgyilagossággal tájékoztassák ; minthogy egyes, kivált lyczeumi ifjaink paedagogikus indító okokból történt eltanácsolása, úgy magokra az ifjakra mint a felvétel végett megkeresendő intézetekre nézve megkönnyíti s igazolja a felvételre vonatkozó elhatározást : szerkesztői kötelességem által késztetve, a közléssel járó erkölcsi felelősség teljes tudatában közlöm az itéleket indokolásukkal együtt. Szerkesztő. 1. A theologiai akadémia tanári karának ítélete. 1. A tanári kar mint fegyelmi hatóság hosszas, komoly, beható tanácskozás után végre következőleg itélt : a) Húrban Bohuszlav, Rohacsek István, Veszel János theologusok az akadémiai szervezet és ügyrend 157. f) pontjában foglalt büntetéssel sújtva a theologiai akadémiából és az összes magyarhoni ág. hitv. evang. theol. intézetektől kizáratnak. b) Kuchta Lajos, Kosztolny Kálmán, Micsatek János és Krizsan Zsigmond theologusok ugyanazon szervezet és ügyrend 157. e) pontjában foglalt büntetéssel sújtatva a theol. akadémiából eltávolíttatnak. c) Boor László theologus ugyanazon szervezet és ügyrend 157. c) pontjában foglalt büntetéssel sújtatva megrovatik azon kijelentéssel, hogy a legközelebb elkövetett kisebb vétség is eltávolíttatását vonja maga után. Jegyzet. A tanári kar kijelenti, hogy a Boor Lászlóra vonatkozó Ítéletben a megrovást nem tekinti olyannak, mely választási akadályt képezhetne (lásd az 1883. évi okt. 18-, 19-, 20-án tartott egyetemi gyűlés jegyzőkönyvének 5. pontját, hanem hogy ez egyszerű alkalmazása a theol. akad. szervezet és ügyrend 157. c) pontjának. d) Maróthy Lajos a vád alul fölmentetik, de figyelmeztetik. hogy ezentúl társai megválasztásában óvatosan járjon el.