Evangélikus Egyház és Iskola 1885.

Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Gusztáv-Adolf egylet közgyűlése

347 Az egyház mostani lelkésze nt. Hoznék János elődei szép példáját követve 1861-ben alapította az egyházi segélyalapot, később az egyházi női egyletet, mely azóta szamaritánusi áldozatkészséggel működik, tudva, hogy „a jókedvű adakozót szereti az Isten." „Erős vár a mi Istenünk" első versének betanított magyar női dalkar által elzengése után Becser Endre, nagy-szlabosi lelkész lépett a szószékre s Efez. Y. 25—27. alapján a keresztyén egyháznak általában s különösen a jolsvai evang. protestáns egyháznak erkölcsi méltóságáról s annak hazai viszonyainkra való befolyásáról fenkölten beszélt, kifejtvén, hogy ha az erkölcsiségen nyugszik a világ, lia ez alapja az emberi intézményeknek s érzelmeknek, a mi úgy is van s kell, hogy úgy legyen : akkor az emberiség erkölcsi nevelésére semmi emberi bölcsesség nem találhat fel biztosabb elveket s magasztosabb eszméket, — mint a melyekkel a keresztyén vallás a maga tisztaságában bír s rendelkezik. S ha igaz hazánk bölcsének ama mondása, hogy „a hazaszeretetnek talpköve a tiszta erkölcs", úgy evangyéliomi egyházunk erkölcsi méltóságánál fogva a hazaszeretet szent eszméje megvalósításának — a mire a jelenkorban a hazának minden igaz fia egyesült s önfeláldozó buzgalommal tör — egyedüli közege, a mely azt a nép legalsóbb rétegeiben is a legnagyobb sikerrel terjesztheti. Ha van ettől eltérés, úgy annak oka az emberi tévedhetés vagy szándékos rosszakarat, de a mely magának az egyháznak tisztaságát nem érintheti s méltóságára árnyat nem vethet. „A jól átgondolt, szépen kidolgozott, erőteljes szónoki hangon előadott korszerű beszéd általános tetszést aratott." A templom kijavitása- s rendbehozására a hivek között megindított gyűjtés 196 forintot eredményezett. A kegyes adakozók nevei emlékül s lelkesítő példáúl az utódok számára disz-albumba foglaltattak. Isten! népeknek és országoknak fenséges őre, védje híveinek ezen kis buzgó seregét is, s virágoztassa fel egyházát népének boldogságára s hazánk javára a késő évezredekig. ^ —r —e. KÜLFÖLD. A Gusztáv-Adolf egylet Eisenachban. 1885. szeptember 8—10. tartott 39-ik egyetemes gyűléséről. Egy 20-ezer lakost számláló kis, de történelmi nevezetességekben nagy város, Eisenach, fogadta ezidén falai közé a Gusztáv-Adolf-egyletet. A vasúti indóháztól kezdve egészen a Wartburgig zászlók lobogtak az egylet tagjai felé; a Nicolai-kapu ezenfelül zöld ágakból készült monogrammban tüntette fel a hős svéd király, Gusztáv-Adolf nevének kezdőbetűit. A .Rautenkranz" szálló lett a központi bizottság telepe, a „György-templom" pedig az ünnepi gyűlések és zeneelőadás helye. Szept. 8-án délután 3 órakor pedig Clemda (egy hajdani ilynevű vár helyére épült mulatókert és teremek) volt a vendégek fogadtatásának helye. Üdvözölte a vendégeket Ki es er archidiaconus s a weimari G.-A. főegylet elnöke. — Beszédéből e következőket emeljük ki : ..A G.-A. egyletben üdvözöljük Luther nagy fiát, kiben annak szelleme sajátos alakban él tovább, ki — miként az egykor lelke előtt megjelent — ama szegény lelkeket, melyeket Róma fogságába szeretne keríteni, felfogadja és hűséges szivére rejti, — ki mint az Úrnak vitéze, felövedzve az igazságnak fegyvereivel, őrt áll az evangyéliom ügye mellett és védő pajzsát tartja a megszorult hitrokonok fölé. Napjainkban is bizonyára szükség van, hogy tisztán belássuk azon veszélyeket, melyek az evang. egyházat fenyegetik s határozottan fellépjünk az egyház szent javai érdekében, mivelhogy még máig is áll : „Gross Macht und viel List, sein grausam Rüstung ist, auf Erden ist nicht sein's gleichen." Azután szólva arról, hogy a reformáczió egyháza századunkban is még szellemi nagy hatalom, hogy, minden ziláltsága mellett a G.-A. egyletben felleli az egyház egységét és „akár lutheránus, akár református, akár egyesült legyen is valaki — meghódolunk a testvéri szeretet ezen szent szövetsége előtt és daczára a szakadozottságának önökben látjuk megvalósúlva a próféta ez igéit : „Mely szerelmetesek a kegyelem lábai ama követeknek, kik békességet hirdetnek!" Utána a váro3 alpolgármestere mondta el üdvözletét és felolvastatott a Gasteinban gyógyulást keresett főpolgármester, Eukennek üdvözlő-távirata. Mindezeknek a G.-A. egylet részéről Ericke elnök válaszolt s a többi közt a következő nyomós nyilatkozatot tevé : „Mi, valamint régen, iigy most is evang. egyházunkban fennen lobogtatjuk a béke zászlaját; óhajtjuk egybefoglalni a különböző, — valóban evangyéliomi egyházi denominácziókat, nem azért, hogy velők támadjunk, hanem hogy közösen védekezzünk Róma ellen, azon Róma ellen, mely jezsuitái segítségével századokon keresztül oly érzékenyen károsította meg egyházunkat, — azon Róma ellen, mely az úgynevezett eretnekség elnyomása ellen felállított alapelveiből egyet sem ád fel, hanem inkább azokat encyclikák és syllabusok által helybenhagyja és megerősíti; azon Róma ellen, mely épen most, sokkal inkább mint valaha követelőleg lép fel a jogállam ellen, melynek gyökerei evangelikxisok, sőt egyházunk ellen is felemeli fejét. Mi az egyedüli evang. egylet vagyunk, mely a különböző irányokat kívánja egyesíteni, hogy kath. környezetben küzdő hitrokonainkon segítsünk. — Meg vagyunk győződve, hogy a békének ezen szelleme, szellem Luther szelleméből és csont Luther csontjából. Szakadatlan támadás, melylyel Luther teljes életén át állt Rómával szemben, nem tartozik segítő és védő munkánk lényegéhez. — Nem akarunk foglalni, óvni akarjuk a magunkét. Ellenben ama csüggeteg szellem, mely Rómától fél és evangyéliomunkat cserben hagyja, nincsen sem Luther szelleméből, sem a mi erkölcsünkből. A ki Rómával szerelmes kacsintásokat vált, ne mondja, hogy evangelikus, annál kevésbé, hogy evangelikus lutheránus. A hova nemeslelkü ember lép, az a hely meg van szentelve ; itt ennél több van : itt van második hazája egy új világtörténelemnek, a protestantizmus világra szóló időszámlálásnak ! — És ha most kevés nappal ennek előtte Windthorst a Münsterben tartott katholikusok gyűlésén mondotta : a pápa kormányozza a világot, Róma igazgatja a világot, akkor mi feleljük : „A protestáns hit, a protestáns tudomány, a protestáns erkölcs kormányozza a vilá-