Evangélikus Egyház és Iskola 1885.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Pank beszéde

Harmadik évfolyam. 42. szám. Pozsony, 1885. évi október 17. EVANGELIKUS EGYHÁZ és ISKOLA, Előfizetési ár: Egész évre . 6 frt — kr. félévre . . . 3 „ — „ negyedévre . 1 „ 50 „ Egy szám ára: 12 kr. o. é. /VLEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. s3>íO$3<Bs Szerkesztő- 8 kiadó-hivatal: Pozsony, Konventutcza 6. sz. Felelős szerkesztő s kiadó : TRSZTTÉNSZKY FERENCZ. Hirdetés ára : Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr., többször közölve 5 kr. Bélyegdíj : külön 30 kr. Tartalom: Fölhivás! (Bognár Endre). — Pank lipcsei püspök ünnepi beszéde. — Az iskola év elején. — Tolnai József). — Luther társaság. — Belföld. — Külföld. Vegyesek — Pályázatok. Fölhivás! A Luthertársaság, mely eddig csg.k mint i g e volt jelen, és már is működött, — folyó év szeptemberhava 30-án Budapesten testet öltött, a mennyiben megalakult, ideiglenesen szervezkedett, megválasztván a társaság védnökét, elnök, alelnök, titkár, pénztárnok, jegyzőjét és 12 tagu igazgatótanácsot. így tehát most már ezerszer is meghányva-vetve a czélt s az elérhető eredményt, — zászlaját kitűzte, melyet többé be nem vonhat, legfölebb szégyennel, mi nemcsak a társaság vezetőinek arczát, de az összes magyarhoni ágost. hitv. evang. egyházegyetemet égetni fogná, s hosszú időre az előbbretörekvés bajnokainak nemes vágyát lehűtené. A társaság tagjain tehát elsőben is a sor, hogy a mit lelkesedve felkaroltanak, azt porba ejteni ne engedjék! A társaság vezetői pedig komoly feladatuknak ismerendik, hogy mit kezökbe vettenek, az a világ által közhelyeken meg ne hurczoltassék, hanem erőről erőre, dicsőségről dicsőségre emelkedjék ! Mi mint a társaság ideiglen es tisztviselői csak addig kívánunk helyeinken megmaradni, mig a készülődés akadályain, a kezdeményezés nehézségein túlesünk. — Akkor, a mint vettük a megtisztelő bizalmat, készséggel teszszük le a társaság birtokába, hogy avatottabb kezekre bizhassa azt. Addig azonban minden erőnkkel, kétségbevonhatlan jóakarattal helyt állunk, teszünk, működünk, s másokat is a velünk egy czélra működés gondolatának megnyerni iparkodunk. Fog-e ez évben már a Luthertársaság életjelt adhatni magáról? Lesz-e alkalma a megmívelendő mezőn csak valamit is összetakarni, kévébe kötni ? — Az rajtunk nem múlik, legfölebb az idő rövidségén. Legelső czélunk, tervünk az első „Évkönyv" egybeállítása. — De hogy ez annál kapósabbá váljék a könyvet naptári részszel óhajtjuk egybeszerkeszteni. Kiki tudja tehát, mi a czélunk, mire törekszünk ; de ne felejtse azt sem, hogy a czélban futásnál mindenkinek lesz kötelessége, mit emberül megoldani el ne raulaszs z 0 n ! ! — Az elnökség megbízásából Bognár Endre, jegyző. Pank lipcsei püspök ünnepi "beszéde.*) (Mondotta az e. e. e. gyámintézet 25. évi ünnepélye alkalmával BékésCsabán október 4-én. „Méltóságos elnökség! főtisztelendő urak, nagyrabecsült gyülekezet! A kitüntető meghívásért, a szeretetreméltó üdvözletért, mely engem ért, mi módon fejezzem ki hálámat? Örömtől áthatott szívvel állok e helyen, életemben először magyar földön, dicső történetnek földén, a szentek könyeitől és vérétől áztatott földön. Ha ezt már magában is kitiinő kegynek tartom, úgy kétszerezve érzem a tiszteletet és örömöt, hogy önökkel ünnepelhetem ez ünnepnapokat, sőt sokszorosan azon kitüntetés által, hogy önök körében állok mint képviselője és küldöttje azon ev. egyletnek, mely kiválóan s szive fensőbb melegével részt vesz önök örömében, mint az ev. Gusztáv-Adolf-egyletnek képviselője. Ha van a magyarhoni egyetemes gyámintézetnek szellemi vérrokona, úgy az a Gusztáv-Adolf-egylet. Mindkettő egy atyának gyermeke : a keresztre feszített s feltámadott Jézus Krisztus evangyéliomában s annak legyőzhetlen istenerejében vetett hitnek; mindkettő egy anyának gyermeke: a szeretetnek, mely a hitből származik és nő mint a gyümölcsdús fa a gyökérből, a szorongatott, a veszélyeztetett, a szeretetre legméltóbb testvérek iránti szeretetnek. A Gusztáv-Adolf-egylet, mint előszülött, már akkor nagykorú fiu vala, midőn 1860-ban az örvendetes *) Fordította Rimler Károly nagyváradi lelkész; közöljük a „Békésmegyei Közlöny" után. Szerk.