Evangélikus Egyház és Iskola 1885.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Gyámintézet 25 éves jubileuma

330 Szente György 1842-ben nősült, és feleségül vette büki születésü Boda Erzsébet kisasszonyt, a kivel a legboldogabb házasságban élt élete utolsó órájáig ; a kitől kilencz élő gyermeke származott. Családi élete példás és minta családi élet volt! Gyermekei nevelésére nagy gondot fordított; gondos, szerető és gyermekeiért mindent tevő édes apa volt ! Pál és Lajos fiai ügyvédek. Pál Kis-Mártonban, Lajos Csornán. Lina leánya, Gáspári Imréné, a ki vadosfiai tanító, Anna leányát Tamaska Lajos ajkai derék, bitbuzgó lelkész bírja nőül; Ilka leánya Horváth József nagy-geresdi ev. tanítónak neje. Gyula fia sikátori ev. tanító ; a fiatal tanítói generátiónak egyik derék, törekvő és buzgó tagja, _ Otti leánya a legkisebb, ki még hajadon, és a ki gyermeki odaadással gondozza az agg szülőket. Egy fia pedig, a szegény István, szintén a szülői háznál van még, Károly fia, jómódú, szorgalmas kovácsmester Sopronban. Szente György tanuló korában hallgatta minden szerdán és szombaton a neveléstant Szabó József tanár úr alatt; tehát az életbe már úgy lépett ki, mint a neveléstudományokban némi jártassággal biró egyén ; de mégis hamar felismerte a népnevelés terén a hiányokat, és korán belátta azt, hogy nagyon czélszerű, sőt szükséges is volna a tanítóknak éven kint összejönni, és értekezni a paedagogiai tárgyak felett. — E végből Szente György az 1846-ik év június havában egy felhívást bocsátott ki a sopron- és vasmegyei tanítókhoz, mely felhívásra a két megyének nagy vidékéről majdnem minden evang. tanító összejött Bükön; a hol is a tanítókör azonnal meg is alakult; elnöknek : Pálfy József nagy-geresdi lelkész, később a soproni evang. tanítóképezde nagyérdemű igazgatója, a nagytehetségű paedagogus; — jegyzőnek: Szente György választottak meg. — Ugyan az 1846-ik évben Pálfy József elnöklete alatt Nagy-Geresden másodszor is összejöttek, a tanítói egyletté alakult tanítók, a hol is az alapszabályokat dolgozták ki. melynek alapján, noha 1848/9-ben a zavaros idők miatt a conferentiák be is lettek tiltva; de azért az esperességben máig is megtartatnak a tanítói értekezletek. A megboldogult Szente Györgynek, mint tanítónak, egyik legnagyobb és legmaradandóbb érdeme : az általa egybehivatott és megalakított tanítói testület! Szente György — a veterán tanító — hajlott kora daczára is bírt és tudott a kor szellemmel haladni. — Iskolája — a sopronmegyei evang. iskolák — legjobbjai közé tartozott mindenkor; a mit az iskolavizsgálók évi jelentései és az elért szép eredmények is tanúsítanak. Fáradhatatlan buzgósággal töltötte be nemes hivatalát; és mint tanító — a minta emberek közé tartozott. A büki nép minden x*étegén meglátszik, hogy igazán tanítója és nevelője volt a népnek. — Van Bükön olvasóegylet, melynek ő volt a hatvanas évek elején egyik létrehozója, mely azóta folyvást a legszebben virágzik, és gazdag könyvtárral bír, a melyből a büki nép a tudományos műveltségnek szép virágait folytonosan gyűjti. — Fiatal, erőteljes éveiben a dalárdának lelkes és áldozatkész vezetője és oktatója volt. — A gyümölcsfatenyésztés körül is nagy érdemei vannak, és buzgalmának legszebb jeleit abban láthatjuk, hogy a nép is megkedvelvén a fatenyésztést annyira, hogy alig van Bükön udvar és kert, a hol a legszebb gyümölcsfákkal ne találkoznánk ! Mint tanító, soha sem azért buzgólkodott, hogy nyilvános működésével a világ figyelmét magára vonja ; de buzgó, szorgalmas és lelkes tanító volt azért, mert lelke sugalmazta neki a munkás tevékenységet és legszebb jutalmát, a tiszta, a nyugodt öntudatban találta mindenkor ! — De nemes működésével, páratlan ügybuzgóságával és az elért szép eredményekkel mégis magára vonta a felsőbb hatóságok figyelmét; és ezért érte is hosszú — nyilvános működése alatt több — kitüntetés, a legutóbbi kitüntetés 1884. évi augusztus 17-én érte, a mikor ugyanis Szabó Károly sopronmegyei tanfelügyelő ünnepélyesen adta át neki a megyei nemesi pénztárból számára megszavazott és kiutalványozott 50 frtnyi elismerési ajándékot! Szente György a büki evang. gyülekezettől igen tisztességes fizetést húzott. — Csak is így magyarázható meg az, hogy nyolcz gyermeknek szárnyra bocsátása mellett, nem kiílömben azoknak áldozatkész felnevelése, kitanítása, kiházasítása után, oly szép birtoknak legyen ura, a melyért a büki czukorgyár évenként 700 frt. bérletösszeget fizet ; birtokának egy kisebb részét saját maga miveli és munkálja! Ezekből meg azt láthatjuk, hogy Szente jó, takarékos és tevékeny gazda is volt, a ki szorgalommal és gazdálkodási érzékkel tudta jövődelmét kezelni és beosztani! A halál már hónapok óta kisértett; de az életerős ember sokáig tudott még a halállal is küzdeni ; de végre mégis legyőzetett és szeptember 24-én bekövetkezett a gyászeset, a mely annyi sok embernek fájdalmat és keserűséget okozott. A büki evang. gyülekezet a gyászoló családdal együtt a következő gyászjelentést adta ki : „Szomorodott szívvel jelenti a büki ágost. hitv. ev. gyülekezet 45 évig volt hű tanítójának, valamint Szente Györgyné született Boda Erzsébet szeretett férjének Szente György tanító úrnak, életének 65. évében f. év szeptemberhó 24-én, hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. — A boldogúltnak hült tetemei szeptember 25-én délután 3 órakor fognak a büki temetőben örök nyugalomra tétetni. A boldogultat gyászolják gyermekei : Szente Pál és neje Pávlovszky Irma, Szente Karolina és férje Gáspári Imre, Szente Lajos és neje Zeleborszky Melanie, Szente Károly és neje Kováts Li lia, Szente Ilona és férje Horváth József, Szente Anna és férje Tamaska Lajos. Szente István, Szente Gyula és neje Tompa Irma és Szente Ottilia mint szeretett édes atyát. Unokái : Szente Aurél, Imre, Gizella, Vilma, Béla ; Gáspári Pál, Ilona, Gyula, Berta ; Szente Margit, Aranka, György, Szente Gizella, Irén; Horváth Margit, „Gizella; Tamaska Jolán mint felejthetetlen nagy atyát. Áldás és béke poraira!" Szente György egy nagy családnak volt feje! Szente Györgyben az evang. népnevelésügye egy hivatott, lelkes, fáradhatatlan buzgalmú és nagytevékenységü tanítóját vesztette el; aki 45 éven át szolgálta az evang. egyházat ritka önfeláldozással és a legszebb eredményekkel; 45 évig működött az „Urnák kertjében" híven, gondosan és szeretettel. — A haza és emberiség szintén egyik figyelemre méltó tagját vesztette el a megboldogultban; a ki mint ember egyszerű nyájas, leereszkedő, komoly és higgadt gondolkodású volt mindenkor; a kinek kebelében egy nemesen érző szív dobogott; a ki nyílt jellem, gondolkodni tudó fő volt; a kinek ellensége kevés, de jó barátja annál több volt! — Csendes, nyugodt lelkű ember volt, beszédes, víg, nyájas, közlékeny azokkal szemben, a kiket szeretett ! A tanítóság is egyik derék, veterán és úttörő tagját siratja benne, a ki már a negyvenes évek közepén hangsúlyozta az önképzés nagy fontosságát, kimondotta az egyesülés szükséges voltát, és létre hozott egy tanítói testületet, a mely ma is fennáll és folyvás működik és küzd tovább ! ! Legyen megboldogult kartársunk Szente Györgynek emléke szíveinkbe vésve ! A bálás szeretet sugalmazta e soraimat, melylyel a megboldogult emlékének tartoztam! Szerettem mint tanítótársamat és becsültem mint embert! Nyugodjék békében! K. Nagy Lajos. BSLFÖ L D. A gyámintézet 25 éves jubileuma. — Valójában lélekemelő, nagy ünnepet ült a magyarországi egyet, evang. egyház gyámintézete, midőn folyó év oktober 3—5-én 25 éves jubileumát B.-Csabán megünnepelte. — Lélekemelő nagy ünnepe volt már csak azért is, mert jubilált; lélekemelő