Evangélikus Egyház és Iskola 1885.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Res Croatiae

•297 kibírta volna csavarni a vésőt, az ecsetet, meg a tollat? ha az eszme mellett nem tudtak volna kitartani a nélkülözések, a szenvedések közepette? A gyermek nem oka annak, hogy biinben fogantatott; nem oka hivatalunk se annak, hogy nem lehet hozzánk jobb, mint a milyen ! Az idő meggyógyit minden bajt, behegeszt minden sebet. Várjunk a jövőtől s szeressük pályánkat, mely a legszebb, leghasznosabb és legszükségesebb pályák egyike s a melyről Niebuhr így írt, mikor Rómában porosz követ volt: „Nincsen nyugodalmasabb és vidámabb hivatás, mint a tanítói ; nincsen egy is, mely kötelességeinek és működésének neménél fogva a szív és lelkiismeret nyugalmát inkább biztosítaná. És hányszor gondoltam vissza fájdalommal, hogy attól megváltam és az izgalmas életbe léptem át, mely talán még beköszöntő aggságomban sem vezet állandó nyugalomra. Az iskolatanító tiszte kiválóan tiszteletreméltó és minden bajai mellett, melyek ideális szépségét megzavarják, nemes szív részére valóban a legszerencsésebb életpályák egyike : ez volt egyszer önválasztott életczélom, bár csak engedtek volna folyvást feléje haladnom." Becsüljük meg hivatalunkat, hogy becsültessünk ! A struczról mesélik, hogy üldözőitől aként vél megszabadulni, hogy a homokba rejti fejét; társadalmi nagy mozgalmaink elől a golyhó madár módjára nekünk elbújnunk nem lehet, nem szabad, nem tanácsos. Mert ha az uralkodó eszmék, melyek az emberiség tömegeit hullámzásban tartják, a mi közreműködésünk nélkül oldatnak meg, kárunkra lesz. Miért lennénk az ötödik kerék a társadalom szekerében? A magyar társadalom a létfenntartás egész hevével s jogosultságával munkál azon, hogy az ország külömböző ajkú fiai, ha már nyelvben nem lehetnek még egyek, legyenek legalább azok érzelemben, a magyar haza iránti hűségben s törhetetlen ragaszkodásban. Az iskola minden szépnek, jónak, nemesnek meleg ágya, veteményes kertje; legyünk benne gondos kertészei a hazafiúi érzelmeknek is. Legszentebb kötelességünket teljesítsük akkor s rójuk le köteles hálánkat azon kedves föld iránt, mely bennünket szült, ápolt és nevelt, s mely egykor hamvainkra áldóan fog borulni. Egy jogász tekintély mondta egyszer, hogy ne csak jogászok legyünk, de magyarok is; ez tanítói nyelven annyit tesz, hogy ne csak tanítók legyünk, de magyarok is ! Legyünk egymás iránt őszinték s mondjuk meg szembe egymásnak s fogadjuk el egymástól az igazságos szót; ne azért, hogy azután duzzogjunk, hanem azért, hogy magunkba szálljunk. Sok bennünk az irigység s a veszekedésre, viszálkodásra, széthúzásra való hajlam. Sok tekintetben olyanok vagyunk, mint a komédiás népség : bántjuk, rágjuk, kisebbítjük egymást; ha egyikünkre, vagy másikunkra jobban talál sütni az Isten napja, inkább mosolyog a szerencse, fekete-sárga irigységgel áskálódunk ellenök s még a keresztvizet is levennénk róluk, ha lehetne. Szabaduljunk a nemtelen indulatoktól; nem illenek azok hozzánk, hozzánk, kik a türelmességet, békét, szeretetet tartozunk szóval és tettel hirdetni. Én azt hiszem, hogy annak, hogy nem folynak jobban dolgaink, egymás iránt viseltető szeretetlenségünk is az oka. Kövessük Krisztust, a szeretet legtökéletesebb mintaképét, ki azt mondta a tizenkettőnek : arról ismerik meg, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretitek. Nyujtsunk egymásnak testvéri jobbot az iskolai év kezdetén, mi kik ugyanazon egy ügynek vagyunk szolgái s ezen érzelem legyen bennünk állandó, legyen bennünk örök. És mint mindennek a nap alatt, a mi iskolai évünknek is vége lesz; ennek is, meg a többinek is. Elkövetkezik majd a nagy vizsga ; a tanítványok vizsgája, meg a mesteré. Néhányat, sokat még itt mutatunk be, az utolsót a legnagyobbat az örökbíró előtt. Szívszorongással nézünk azok elé s ennek eléje. Váljon sikerülnek-e? . . . Sikerülnek hát, ha mindegyiket becsületes munka előzi meg; ha nem a látszatnak, de a valóságnak tanítunk; ha mind a fejnek, mind a szívnek egyenlő mértékkel mérünk; ha gyermekeink szellemi képességeinek egyenletes kifejtésén buzgunk, úgy, hogy necsak fél, necsak harmadrésznyi embert állítson elé nevelésünk, hanem bevégzett egészet, ki ne csak helyesen gondolkodni; hanem nemesen érezni s szabadon akarni is tudjon. Ne kívánjunk magunknak jobbat, mint azt, hogy midőn a mindentudó, legíőbb tanfelügyelő itélő-széke előtt meg kell jelennünk, így hangozzék felénk az ítélő szózat: jól vagyon jó és hív szolgám! Németh Lajos. BELFÖLD. Res Croaticae. Tavai egy röpiratot bocsátottam közzé, mely kiválóan s tüzetesen a Horvát-Szlavon országok területén lakó hitsorsosaink viszonyaival s ügyeivel foglalkozott. Tettem azt pedig azon oknál fogva, miszerint m. e. esper. közgyűlési abbeli határozatunknak, hogy a horvát-szlavon területen létező ág. hitv. evang. egyházaink külön esperességgé alakuljanak, nagyobb érvényt szerezzek s ad oculos demonstráljam, hogy valamint híveink s egyházaink nagy száma úgy az ottani viszonyoknál fogva, ev. egyházunk jól felfogott érdekében időszerű s vajmi szükséges, hogy a mostani abnormis állapotok megszüntetve, ottani egyházaink szervezve, és saját egyházi hatóságaik által kormányozva legyenek. — Kifejtettem, hogy eme új esperesség, illetőleg superintendentia, szervi összeköttetésben lenne magyarhoni ág. hitv. ev. egyházunkkal. A kerületi gyűlés esperességiinknek ezen javaslatát sem időszerűnek sem indokoltnak nem tartván, azt elvetette azon kijelentéssel, hogy a bácsszerémi esperesség a jelenlegi viszonyokkal és felmerülő nehézségekkel szemben az egyház autonom jogait érvényesíteni igyekezzék. — A tavali egyetemes gyűlés ezen kiváló kérdéssel ugyan nem foglalkozott, — mindazonáltal ő méltósága báró Prónay Dezső egyetemes felügyelő úr évi jelentésében ezen ügyről is megemlékezvén, kijelenteni méltóztatott, miszerint egyrészről bármily rokonszenvvel kisérjük horvát-szlavonországi hitfeleink törekvéseit, az 1868 : XXX. t. cz. által elénkbe szabott korlátot teljes mértékben tiszteletben kell tartani, de nem kevésbé ügyelni kell arra is, hogy azon gyülekezetek, melyek az 1791 : XXVI. törvényczikk alapján, habár Szlavóniában feküsznek, egyházunk tagjai ezen törvény kapcsolatból ki ne szakíttassanak, sőt, hogy ezen törvényes kapcsolatban s abból folyó jogainknak zavartalan élvezetében megtartassanak. Ezen felemlített határozatok s enuntiatiók következtében a fenti országok területén létező híveink s egyházaink ügye és