Evangélikus Egyház és Iskola 1885.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Szászok igazsága

•264 idegen felekezet egy ellenséges nemzetiség szerencsétlen emberével. Es ez a fő dolog, mert ezen példázatban kifejté az Űr az elfogult írástudónak, miszerint minden ember felebarátunk, különösen a szenvedő. Mármost ha e szép képhez hasonlítok egy lelkészt, aki egy „egyházjogi érdekes kérdést" csinál a világ előtt abból, ha egy túlnyomólag magyar községben pár tót hivő az úrvacsorát azon az idegen nyelven kívánja, melyen az érdekes kérdést csináló s a nemzeti művelődésért lángoló lélek híveinek a tótajkú Mező-Berényben az Úr igéjét hirdeti : akkor én őt korántsem hasonlítom a latrokhoz, hanem az elfogúlt levitához. Meteorologiai észrevételeiben hemzseg a személyes bántalom és gyanúsítás : „Szimpadi alak", „símaképű diplomata", „szemét", „farizeus", „czynikus", „félholtra vert lélek", íme ezek azon ékes szavak, melyekkel elhalmozott. Ezen szavakra s azok eredetére gondolva, eszembe jutnak a szentírás ama szavai : amivel megtelt a szív, arról szól az ajak. Ezen személyes bántalmakra elég, ha az evangélikus higgadt közvéleményre hivatkozom, amely tiszttárs úr soraiból láthatja, hogy czélja nem volt az igazság felderítése, hanem szóügyességével személyemet tönkre téve, azt azon árba fullasztani, melylyel ön úszik. Gyanúsításaira kijelentem, hogy most és mindenkoron az egyháznak politikai eszközzé való felhasználása ellen protestálni fogok. Kijelentem, hogy én semminemű nyelvet sem ösmerek el czélnak, hanem „puszta" eszköznek. Kijelentem, hogy az egyoldalúan felfogott nemzeti műveltség fölé helyzem a keresztyén műveltséget. Kijelentem, hogy bármily „kultur állam"-eszmékért sem áldozom fel az Isten országa eszméjét és a keresztyén humanizmust, mely bármely nyelven, még a zulukafFerek nyelvén is terjeszthető. Kijelentem, hogy hazámnak hű fia leszek még akkor is, ha nétalán az egész pártja ntü uraságodnak, mely elég merész magát a hazával azonosítani, gyűlölne és üldözne engemet. Nyíltan szólottam s épen azért személyem bármily propagandával való gyanúsítását, egyszerűen megvetem. A küzdttérről el nem riaszt a ntü úr ; mert én daczára az ön és mások támadásainak s gyanúsításainak az életet színpadnak, melynek fő czélja a taps aratás, nem tekintem; hanem oly térnek, melyen ama nemes harczot meg kell harczolni, hogy az ember a rábízott talentumot visszaadhassa urának. Hibáimat beösmerem, mindenkor talán én is el nem nyomtam hangomban a szenvedélyt. Homo sum. De amint eddig, úgy ezentúl is, ha kinek lelkét megbántottam, kész vagyok bocsánatot kérni. — Ntü Steltzer Frigyes úr kedvencz foglalkozása családunk gyalázása. E kedvencz munkájában nem kívánom zavarni többé, hitéletének öröme az; kijelentem, hogy Steltzer úr bárminemű soraira a válaszolást méltóságom alattinak tartom ez után. Ntü Steltzer úr nem támadta meg személyemet, hanem azt, ami jobban fáj, atyám személyét. Hisz ő kezébe nem veheti anélkül a tollat, hogy ne sértsen. A Superintendens nem teljesíthet rendőrkémi szolgálatokat. 0 egy nagy kerületnek és gyülekezetnek vezére. Sajnos, nagyon sajnos, hogy vannak egyének, kik saját egyházukat korbácscsal kormányozván a főpásztori állásban nem pásztort, hanem pandúrt szeretnének látni. A politikai ellenfél, ha keresztyén morális alapon áll, bizonyára szellemi ellenfelének halálát, esetleg „nyomorát" nem kívánja. A jó Zsedényi, ki a szegény felekezeti tanítók nyomorán akart segíteni, bizonyára nem fordúlna meg sírjában azon hír hallatára, hogy a lalityi Lehotzky az ő alapítványából segélyeztetett ; mert nála a jó keresztyén szív eltudná hallgattatni a rideg politikust akkor, amidőn arról van szó, hogy egy nagy családú szegény, lelkiismeretes tanító segélyeztessék. Tudtommal nemcsak Lehotzky tanító úr, hanem más bácskai tanító urak is segélyeztettek, kiket önök esperessége a superintendensnek ajánlott. És végre. Szerintem az a tanító, ki a „Národnie Noviny" levelezője, nem compromittálja annyira egyházát, hazáját s állását, mint az a lelkész, aki a magyar állam tisztviselőit hivataluk kötelességeinek szigorú teljesítéséért felpofozza. Ez Nagytiszteletűségének legutolsó tette, melyért meghurczolt elöljáróinál a magyar államvasutak igazgatósága által vádolva vólt. Jól lesz tehát nem keresni elöljárói szemében a szálkát, hanem saját szemében a gerendát. Jól lesz megszívlelni Vörömarty azon mondását : „szeresd hazádat, de ne mond!" Tisztelettel Szebercnyi Lajos Zs. BELFÖLD. A szászok igazsága.

1) Y. Jelige : Ha a ti igazságtok feljebb nem bővelkedik az Írástudók és farizeusok igazságánál, nem mehettek be a mennyeknek országába. Máté 5, 20. Ismét egy szép magyar ev. egyházi ünnepélynek voltam tanúja. A brassómegyei Krizba magyar evang. egyházközség lelkészi hivatalába iktatta be a brassómegyei szász esperes Haupt Frigyes szász-hermánjd lelkész, az újonnan választott papot, tiszt. Oertel János urat. Másutt az ilyen ünnepély áhítatos hangulatba hozza a sokszor könyekig meghatott híveket. Itt is könyeztek sokan a nagy röhögéstől. Mert midőn az esperes úr írásból hibásan olvasott hosszadalmas beszédében a többek közt azt állítá, hogy „szép bekecs állapotban volt az eklezsia a Szakadátra elkóczozott Jakab tiszteletes úr idejében"

2) Krizba község apraja és nagyja olyan hahotára gyújtott a szent helyen, mintha csak a „Peleskei nótárius" egy jelenetét játszotta volna el az oltár előtt az esperes. A türkösi és hosszúfalusi komédiának

;) méltó párja ez az eset, a mely még ismétlődni fog, tudja Isten hányszor, és nekünk tűrnünk kell, tűrnünk, mert elnyomóink készebbek nevetségessé tenni isteni tiszteletünket mintsem beleegyezni abba, hogy az egyházmegyének legalább az alesperese magyar legyen. *) Lásd az előző czikket e lap egyik májusi számában. 2) Azt akarta mondani : „szép békés állapotban volt az ekklézsia az előbbi lelkész, a Szakadátra elköltözött tiszt. Jakab úr idejében." 3) Lásd az előző' czikket.